Honi Ipar, 1908 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1908-05-01 / 9. szám

6 próbálkozása járt is teljes sikerrel, vég­eredményében mindegyik hozzájárult ah­hoz, hogy a kérdés felszínen maradjon és a társadalom érdeklődésének ébrentartásá­val, különböző alkalmakkal és módok­kal való foglalkoztatásával részese lett annak az örvendetes jelenségnek, a­me­lyet ez idei beszámolónkkal kapcsolatban mindenekelőtt fel kell jegyeznünk, hogy a hazai ipartermékek iránt való érdeklődés mindinkább legyőzi a régi előítéleteket, mindinkább a nemzeti becsület kérdésévé válik és a hazafias jelszavak tömegében a legkomolyabbak, legaktuálisabbak és legreálisabbak közé sorakozik.« Fejtegetései során az egyesület ezután­­a következő sorokban emlékezik meg az Or­szágos Iparpártoló Szövetségről : »Az Országos Iparpártoló Szövetség, amely az 1906. évben alakult meg egyesü­letünk hathatós támogatásával és vezér­­férfiaink közreműködésével, az eleve várt komolysággal és szakszerűséggel látott hozzá feladatainak teljesítéséhez. A szö­vetség 1907. decz. 1-én tartotta meg ren­des közgyűlését, a­melyen beszámolt a ve­zetőség első évi működéséről. A kezdet nehézségei és egy hasonczélú intézettel való fúzió tárgyában folytatott tárgyalások nem engedték ugyan, hogy a szövetség­összes erői a maguk teljességében érvénye­süljenek, ennek daczára a szövetség mind­járt első évi működésében két kimagasló eseményre tekinthet vissza. A Szegeden tartott országos iparpártolási kongresszu­son jelentékeny súlylyal vett részt és soro­zatos füzetekben kiadta a hazai beszerzési források jegyzékét. A hazai beszerzési források ismertetésé­vel megkezdett akc­iót a szövetség külön spec­iális kiadmányok által folytatta. Nem eléggé méltányolható előnye a szövetség kiadmányainak, hogy a gyakorlati élet igényeihez igyekezvén simulni, nem az egyes iparágakat, hanem a kereskedelmi szakmákat vette beosztásának alapjául, a­minthogy a szövetség fő törekvése állan­dóan az volt, hogy a kereskedelmet az iparpártoló mozgalomba kapcsolja. A szövetség ezenkívül is igyekezett köze­lebbi érintkezést létesíteni a magyar ter­melés és fogyasztás között és hivatalos lapja útján rendszeresen buzdította a ma­gyar fogyasztóközönséget magyar ipar­­czikkek vásárlására.A Magyar fa a hangszergyártásban. Hang­szerkészítőink a hegedűk és más vonós­hangszerek fenekét és oldalait alkotó juhar­fa-deszkát túlnyomó részben Csehország­ból és Thüringiából kénytelenek beszerezni, bár nálunk több e czélra alkalmas juhar­fa van, mint akárhol. Az élelmes külföldi gyárosok potom áron vásárolják össze nyersen vagy durva félgyártmány alakjá­ban a magyar juharfát, hogy azután persze drágábban visszaadják és bőven juttassanak belőle a külföldi hangszergyárosoknak is. Felül van egy fél millión, a­mit ezen a réven veszítünk. Darányi Ignácz földmivelés­­ügyi miniszter elrendelte az összes kincstári erdőhivataloknak, hogy a hangszerfa-ké­­szítésre alkalmas juharfa-anyagot külön választva értékesítsék és úgy intézked­jenek, hogy ilyen fa állandóan kapható legyen. Szükséges lenne már most, hogy a magánerdőbirtokosok se vesztegessék el ju­harfájukat, hanem tudják az értékét és e szerint értékesítsék. Ilyenformán a ma­gyar hangszerkészítő-ipar részére bizto­sítható a szükséglet, nem fogják a mi érté­kes fánkat potom áron külföldre kapkodni s hangszerkészítőinket arra szorítani, hogy az itthon kapható jó anyagot külföldről drágán szerezzék be. A hangszerkészítőket e tárgyban bármely kincstári erdőhivatal megfelelően informálja. Cseh gyártmány — magyar felirattal. Egy cseh czukorgyáros magyar feliratú áruval árasztja el az országot. íme egy kis mutatvány : »Szerelmednek már lehullott levele, Életem most bánattal van telle . . .« »Aki vitéz sebeit, ki juhász veszt számba.« »Ajkid virági szebek, mint rosza libora És csókjeid édesbek, mint Tokej borz.« Ez ugyan nincsen magyarul, de mégis alkalmas a közönség félrevezetésére, mely remélhetőleg nem vásárolja az ily módon becsempészett osztrák árut. IPARFEJLESZTÉS Meghiúsult gyáralapítás. Megemlékez­tünk már arról, hogy az osztrák Rothmüller czég Győrött fémárugyárat akart létesí­teni. A transaktiot úgy akarták végre­hajtani, hogy a czég Ausztriában beszün­tette volna a czimke­gyártást és ezt a gyártási ágat kizárólag Magyarországon űzte volna. Az egyéb bádogárukra vonat­kozólag a megoldás az lett volna, hogy a czég fenntartotta volna a gyártást Ausz­triában, de csak az osztrák piac­ kielégí­tésére. A magyar piac­ ellátására a válla­lat Győrött rendezkedett volna be bizo­nyos bádogáruk gyártására. A pénzügyi műveletet a két győri takarékpénztár , a Győr városi és megyei és a Győri első taka­rékpénztár látta volna el, a­melyek a válla­latot részvénytársaság formájában hozták volna létre. Az osztrák gyáros­ azonban olyan feltételeket támasztott, hogy a fent­­nevezett két takarékpénztár az ügytől visszalépett, úgy, hogy a gyáralapítás meg­hiúsultnak tekinthető. Textilgyárak és czipőgyárak berendezése. Molnár Zsigmond, a Singer Co. varrógép részvénytársaságnak éveken át volt tit­kára, önállósította magát. Molnár, kinek megbízhatóságát és szakértelmét ipari kö­rökben ismerik, elsőrendű c­égek képvise­letét vállalta el és textilipari, szövő-, fonó-, varró- és hímzőgépekben, felszerelési tár­gyakban, erőhajtványokban és a mellett czipőgyárak berendezésével is foglalkozik. A vevőkörök igényeinek megfelelendő, Moln­ár nagyobb műhelyt is nyitott Buda­pesten, a Váczi-körút 76. sz. alatt, a­mely­­mindennemű szakbavágó czikkek javítá­sával foglalkozik. A győri bőrdíszmóárugyár új fémárugyára. Említettük már, hogy a győri Bőrdíszműáruipar r.­t. (Zollschan és Frankenstein) fémárugyárat akar léte­­síteni, a­mely első­sorban vezetékek előállításával foglalkoznék. Értesülésünk szerint ezen gyár felállítása most már végleg biztosítottnak tekinthető. Az állami támogatás kérdése el van intézve, Győr városa pedig minap megtartott törvényhatósági közgyűlésén egyhan­gúlag szavazta meg a vállalatnak a­ legmesszebbmenő kedvezményeket. HONI IPAR — Alapittatott 1856. — COI-If 17 C|­­ f 400 munkás, 200 HP. SZOMBATHELY. rUilL C. L. FIAI SZOMBATHELY. GAZDASÁGI GÉPGYÁR ** VASÖNTÖDE MALOMÉPITÉSZET * TURBIN­AGYÁR A czég alapittatott 1844-ben .r PICPIT . A czég alapittatott 1844-ben. NAGY-KANIZSA. TT EloBK ). NACZ-KANIZSA, Gazdasági gépgyár VASÖNTÖDE Malomépitészet. Saját gyártmányú FÉNYMÁSOLÓPAPÍR és VÁSZON, MÁSOLÓPAPÍR, VIASZ- és CEREÁT-PAPÍR, fénymásolatok, autográfiák, FÉNYMÁSOLATI BERENDEZÉSEK Sürgős esetben fénymásolatok az esti órákban is készülnek villanyfény mellett :: :: ::FELLNER LEO TELEFON­SZÁM 28-48. mik­vik­i Központi Iroda és raktár muWíJRI Villamos üzemű gyártelep papírgyára BUDAPEST, V., Váczi-út 4- szám.

Next