Honi Ipar, 1908 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1908-05-01 / 9. szám
6 próbálkozása járt is teljes sikerrel, végeredményében mindegyik hozzájárult ahhoz, hogy a kérdés felszínen maradjon és a társadalom érdeklődésének ébrentartásával, különböző alkalmakkal és módokkal való foglalkoztatásával részese lett annak az örvendetes jelenségnek, amelyet ez idei beszámolónkkal kapcsolatban mindenekelőtt fel kell jegyeznünk, hogy a hazai ipartermékek iránt való érdeklődés mindinkább legyőzi a régi előítéleteket, mindinkább a nemzeti becsület kérdésévé válik és a hazafias jelszavak tömegében a legkomolyabbak, legaktuálisabbak és legreálisabbak közé sorakozik.« Fejtegetései során az egyesület ezutána következő sorokban emlékezik meg az Országos Iparpártoló Szövetségről : »Az Országos Iparpártoló Szövetség, amely az 1906. évben alakult meg egyesületünk hathatós támogatásával és vezérférfiaink közreműködésével, az eleve várt komolysággal és szakszerűséggel látott hozzá feladatainak teljesítéséhez. A szövetség 1907. decz. 1-én tartotta meg rendes közgyűlését, amelyen beszámolt a vezetőség első évi működéséről. A kezdet nehézségei és egy hasonczélú intézettel való fúzió tárgyában folytatott tárgyalások nem engedték ugyan, hogy a szövetségösszes erői a maguk teljességében érvényesüljenek, ennek daczára a szövetség mindjárt első évi működésében két kimagasló eseményre tekinthet vissza. A Szegeden tartott országos iparpártolási kongresszuson jelentékeny súlylyal vett részt és sorozatos füzetekben kiadta a hazai beszerzési források jegyzékét. A hazai beszerzési források ismertetésével megkezdett akciót a szövetség külön speciális kiadmányok által folytatta. Nem eléggé méltányolható előnye a szövetség kiadmányainak, hogy a gyakorlati élet igényeihez igyekezvén simulni, nem az egyes iparágakat, hanem a kereskedelmi szakmákat vette beosztásának alapjául, aminthogy a szövetség fő törekvése állandóan az volt, hogy a kereskedelmet az iparpártoló mozgalomba kapcsolja. A szövetség ezenkívül is igyekezett közelebbi érintkezést létesíteni a magyar termelés és fogyasztás között és hivatalos lapja útján rendszeresen buzdította a magyar fogyasztóközönséget magyar iparczikkek vásárlására.A Magyar fa a hangszergyártásban. Hangszerkészítőink a hegedűk és más vonóshangszerek fenekét és oldalait alkotó juharfa-deszkát túlnyomó részben Csehországból és Thüringiából kénytelenek beszerezni, bár nálunk több e czélra alkalmas juharfa van, mint akárhol. Az élelmes külföldi gyárosok potom áron vásárolják össze nyersen vagy durva félgyártmány alakjában a magyar juharfát, hogy azután persze drágábban visszaadják és bőven juttassanak belőle a külföldi hangszergyárosoknak is. Felül van egy fél millión, amit ezen a réven veszítünk. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter elrendelte az összes kincstári erdőhivataloknak, hogy a hangszerfa-készítésre alkalmas juharfa-anyagot külön választva értékesítsék és úgy intézkedjenek, hogy ilyen fa állandóan kapható legyen. Szükséges lenne már most, hogy a magánerdőbirtokosok se vesztegessék el juharfájukat, hanem tudják az értékét és e szerint értékesítsék. Ilyenformán a magyar hangszerkészítő-ipar részére biztosítható a szükséglet, nem fogják a mi értékes fánkat potom áron külföldre kapkodni s hangszerkészítőinket arra szorítani, hogy az itthon kapható jó anyagot külföldről drágán szerezzék be. A hangszerkészítőket e tárgyban bármely kincstári erdőhivatal megfelelően informálja. Cseh gyártmány — magyar felirattal. Egy cseh czukorgyáros magyar feliratú áruval árasztja el az országot. íme egy kis mutatvány : »Szerelmednek már lehullott levele, Életem most bánattal van telle . . .« »Aki vitéz sebeit, ki juhász veszt számba.« »Ajkid virági szebek, mint rosza libora És csókjeid édesbek, mint Tokej borz.« Ez ugyan nincsen magyarul, de mégis alkalmas a közönség félrevezetésére, mely remélhetőleg nem vásárolja az ily módon becsempészett osztrák árut. IPARFEJLESZTÉS Meghiúsult gyáralapítás. Megemlékeztünk már arról, hogy az osztrák Rothmüller czég Győrött fémárugyárat akart létesíteni. A transaktiot úgy akarták végrehajtani, hogy a czég Ausztriában beszüntette volna a czimkegyártást és ezt a gyártási ágat kizárólag Magyarországon űzte volna. Az egyéb bádogárukra vonatkozólag a megoldás az lett volna, hogy a czég fenntartotta volna a gyártást Ausztriában, de csak az osztrák piac kielégítésére. A magyar piac ellátására a vállalat Győrött rendezkedett volna be bizonyos bádogáruk gyártására. A pénzügyi műveletet a két győri takarékpénztár , a Győr városi és megyei és a Győri első takarékpénztár látta volna el, amelyek a vállalatot részvénytársaság formájában hozták volna létre. Az osztrák gyáros azonban olyan feltételeket támasztott, hogy a fentnevezett két takarékpénztár az ügytől visszalépett, úgy, hogy a gyáralapítás meghiúsultnak tekinthető. Textilgyárak és czipőgyárak berendezése. Molnár Zsigmond, a Singer Co. varrógép részvénytársaságnak éveken át volt titkára, önállósította magát. Molnár, kinek megbízhatóságát és szakértelmét ipari körökben ismerik, elsőrendű cégek képviseletét vállalta el és textilipari, szövő-, fonó-, varró- és hímzőgépekben, felszerelési tárgyakban, erőhajtványokban és a mellett czipőgyárak berendezésével is foglalkozik. A vevőkörök igényeinek megfelelendő, Molnár nagyobb műhelyt is nyitott Budapesten, a Váczi-körút 76. sz. alatt, amelymindennemű szakbavágó czikkek javításával foglalkozik. A győri bőrdíszmóárugyár új fémárugyára. Említettük már, hogy a győri Bőrdíszműáruipar r.t. (Zollschan és Frankenstein) fémárugyárat akar létesíteni, amely elsősorban vezetékek előállításával foglalkoznék. Értesülésünk szerint ezen gyár felállítása most már végleg biztosítottnak tekinthető. Az állami támogatás kérdése el van intézve, Győr városa pedig minap megtartott törvényhatósági közgyűlésén egyhangúlag szavazta meg a vállalatnak a legmesszebbmenő kedvezményeket. HONI IPAR — Alapittatott 1856. — COI-If 17 C| f 400 munkás, 200 HP. SZOMBATHELY. rUilL C. L. FIAI SZOMBATHELY. GAZDASÁGI GÉPGYÁR ** VASÖNTÖDE MALOMÉPITÉSZET * TURBINAGYÁR A czég alapittatott 1844-ben .r PICPIT . A czég alapittatott 1844-ben. NAGY-KANIZSA. TT EloBK ). NACZ-KANIZSA, Gazdasági gépgyár VASÖNTÖDE Malomépitészet. Saját gyártmányú FÉNYMÁSOLÓPAPÍR és VÁSZON, MÁSOLÓPAPÍR, VIASZ- és CEREÁT-PAPÍR, fénymásolatok, autográfiák, FÉNYMÁSOLATI BERENDEZÉSEK Sürgős esetben fénymásolatok az esti órákban is készülnek villanyfény mellett :: :: ::FELLNER LEO TELEFONSZÁM 28-48. mikviki Központi Iroda és raktár muWíJRI Villamos üzemű gyártelep papírgyára BUDAPEST, V., Váczi-út 4- szám.