Honi Ipar, 1909. január-június (10. évfolyam, 1-12. szám)
1909-02-01 / 3. szám
12 csöppent a kereskedelem ereibe és lehetőleg még ártani fog az iparpártolás ügyének. Nem akarom az első kérdést taglalni : felesleges e lap hasábjain kifejteni, hogy az állami kedvezmények bizonyos függőségi viszonyt teremtenének a kormány és közgazdasági életünk legfüggetlenebb tényezője, a kereskedelem között. Itt csak annak bizonyítására vállalkozom, hogy az iparpártoló kereskedelem állami kedvezményezése teljesen hamis irányba fogja terelni az iparpártolás ügyét. Hogy áll a dolog a gyakorlati életben? A kereskedő hazafias kötelessége, egyforma feltételek mellett a magyar iparcikkeket előnyben részesíteni. Igaz, hogy ez a felfogás igen lassan kap lábra, de tagadhatatlanul folytonos haladás észlelhető ezen a téren. Már most kit támogasson az állam? Azt a kereskedőt, aki teljesíti hazafias kötelességét? Aki a magyar ipar iránt érzett erkölcsi kötelezettségének megfelelt? Hát lehet a hazafiasságot, tisztességet, becsületet prémiumban részesíteni? Valóságos megszégyenítése volna a kereskedelmi karnak, ha ilyen megkülönböztetéseket létesítenének. De határozottan hátráltatná az iparpártolás ügyét is, meghamisítaná a természetes fejlődés menetét és a kereskedők egy részét egészen indokolatlanul a magyar ipar ellenfelévé tenné. A gyakorlatban ugyanis a kereskedelmi kar két részre oszlanék : államilag kedvezményezett és államilag nem kedvezményezett kereskedőkre. A túlnyomó többséget természetesen az utóbbiak alkotnák. Aki ismeri a gazdasági verseny törvényeit és természetadta szabályait, beláthatja, hogy a nem kedvezményezett kereskedők óriási tömege a legélesebb versenyt fejtené ki az előnyökkel felruházott társaikkal szemben, mely harcot végeredményében csak a magyar ipar sínylené meg. Az állami kedvezmények hatása alatt mindinkább kifejlődnék a kereskedők között az a felfogás, hogy magyar iparcikkeket csak az tart raktáron, akit az állam megfelelő módon kártalanít. Ebből azután önként következtetnének a magyar ipar inferior voltára és egész magától megszületnék a közvéleményben az a hit, hogy a magyar iparcikkeket fogyasztó társadalomnak szemet kell hunyni a magyar iparcikkek fogyatékossága előtt. Mindent egybevetve, egyenesen veszedelmesnek tartom a kereskedelem állami támogatását, még akkor is, ha a támogatott kereskedő kizárólag magyar iparcikkeket használ, avagy hatósági ellenőrzés mellett üzletének egyik elkülönített részében tart magyar iparcikkeket raktáron. Bizonyos speciális esetekben az állam eddig is támogatta a kereskedelmet, amire meg voltak a helyes eszközök és helyes indokok. így állami támogatást nyert egy fiumei fűszer-nagykereskedő cég bizonyos gyarmatáruk behozatalára ; támogatást kapott egy budapesti nagy áruház, mely saját számlájára csináltat magyar kézimunkákat és azokat raktára egy külön helyiségében hozza forgalomba. Ezek speciális esetek, melyek a kereskedelem függetlenségét nem alterálják és amelyek ellen nem lehet érvelni, de szabályt csinálni abból, hogy az állam a hazafias kötelességet teljesítő kereskedőt pénzbeli jutalomban, vagy annak ellenértékében részesítse, annyit jelent, mint megvásárolni a kereskedőtől rendelkezési szabadságát, mozgékonyságát és két táborra osztani a kereskedelmet, melyek között a magyar ipar valóságos játéklapdává válnék. Ettől pedig éppen a magyar ipar érdekében az Isten óvjon. Magyar iparcikkek bojkottja Magyarországon. Szinte megdöbbentő hírt hoz a távíró Balázsfalváról. Nem mond kevesebbet, mint azt, hogy a nemzetiségi agitáció folytán bojkottálják a nem román ajkú kereskedőket és a magyar gyártmányú árucikkeket. Hírlapjelentések szerint még egy csomag magyar gyártmányú gyufát sem lehet a felizgatott népnek eladni. Az államvasutak új vegyészeti laboratóriuma. A Máv gépgyára a Gyáli-úton nagyszabású építkezéseket folytat. A gépgyárakkal kapcsolatban nagyobb kémiai laboratórium is fog létesülni, mely az üzem körébe vágó vizsgálatok végzésére lesz hivatva. A Vegyészeti Lapok értesülése szerint az új laboratórium berendezési és felszerelési munkálataival a Kappeller H. bécsi céget szándékoznak megbízni. Nem tudjuk, — írja az idézett lap — hogy erre a tervre mi volt a különleges indító ok. De a leghatározottabban tiltakoznunk kell az ellen, hogy egy állami pénzen létesülő laboratórium felszerelését — az új közszállítási szabályzat intézkedéseinek evidens megsértésével — külföldi cég végezze. A laboratóriumi felszereléseket készítő hazai cégeknek csak évtizedes, kemény munka árán sikerült idehaza tért hódítaniuk, úgy, hogy ma már, midőn az említett cégek versenyképességüket az egész vonalon bebizonyították, semmiféle elfogadható indok sincsen arra, hogy őket munkásságuk legtermészetesebb terétől, a hazai szükséglet kielégítésétől elüldözzük és idegen cégeknek juttassunk oly megrendeléseket, melyek itthon is teljes megelégedésre fedezhetők. Ha a fennálló magyar cégek oly neves tudósok igényeit, mint aminek Eötvös Lóránt vagy Lengyel Béla ki tudták elégíteni és jó árut tudtak szállítani a diósgyőri acélgyárnak vagy a körmöci pénzverdének, akkor valóban nem tudjuk, miért ne felelhetnének meg a Máv budapesti gépgyárának is. Az hírlik ugyan, hogy a bécsi cég állítólag nálunk is »gyárat« szándékozik létesíteni. Ha valóban így van, akkor ez csak egy okkal több arra, hogy óvatosak legyünk. Mert hallottunk már regélni olyan javítóműhelyekről, melyeket némely naivabb lelkületű hatóság előtt iparvállalat gyanánt sikerült szerepeltetni. Reméljük, hogy az államvasúti gépgyár igazgatósága hasonló, már nagyon is jól ismert fogásnak nem fog felülni. Idegen gyártmányok magyar cégér alatt. Egy vállalkozói lap írja: Már többször szóvá tettük, hogy" egyes osztrák iparosok a magyar kereskedők és fogyasztó közönség megtévesztésére áruikat olyan védjegyekkel vagy jelzésekkel látják el, amelyek arra mutatnak, mintha az illető cikk magyar gyártmány volna. így Rüger Ottó bodenbachi gyáros csokoládéját és kakaóját »Hungária-csokoládé« ésHungária-kakaó« néven hozza nálunk forgalomba, ilyenformán biztosítván fogyasztást azoknak a cikkeknek, amelyek sem minőség, sem ár tekintetében nem tudnák számos, igazán hazai gyártmánynyal a versenyt megállani, ha közönségünk hazafiságból nem vásárolná. Ideje volna, hogy a hasonló visszaéléseknek hatóságaink elejét vegyék , mindenesetre azonban kötelessége kereskedőinknek, hogy az ilyen hamis jelzőkkel hozzájuk befurakodni akaró osztrák árukat a legerélyesebben visszautasítsák. Osztrák csipkebolt Budapesten. Alig hogy felütötte a fejét a magyar csipke érdekében megindult mozgalom, megjelent a szemfüles osztrák szomszéd, hogy ezt a zsenge HONIPAR II Sandicz Jenő és Armin ... villamos erőre berendezett gépdobozgyára ... Gyár: VI., Jász utca 37. sz. Városi iroda: V., Bálvány u. 10. A kereskedelem és ipar terén szükségeltető különféle dobozok minden nagyságban és kivitelben való gyártása. KÜLdNbE6ESS£GEK: Raktári berendezési Sssasnaittiata (Zást) ... Hullám- és mindennemű préselt dobozokban. GYÁRI TELEFON 111 -84. IRODAI TELEFON 41 -59 A budapesti légszeszgyárak felszerelő irodái: IV., Aranykéz u. 6., VII., Erzsébet körút 19., II., Fő út 31. Elvállalnak mindennemű gázvezetékek szerelését a világítás, fűtés és ipar czéljaira. Raktáron tartanak legjobb és legszolidabb művű gázcsillárokat, egyszerű és díszes alakban, mindennemű gázfőző- és fűtőkészülékeket és melegítőket.e tétovázzék, ha fáj a feje, hanem használjon azonnal Beretvás-pastillát, amely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ígn Kapható minden gyógy- Orvosok által ajánlva Hl a I.LÜ szertárban Készíti: BERETVÁS TAMÁS gyógyszerész KISPESTEN. 3 doboznál ingyen postai szállítás.