Honi Ipar, 1913 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1913-07-01 / 13. szám

26 viszonyokat igyekszik rendezni, amivel a húskérdés körül nagy szolgálatokat fog tenni. Ezt a célt fogja szolgálni a baromfi­­költető gép, melyet Nagyszalontán 10.000 K költséggel fognak berendezni és amely egy idény alatt 30.000 csirkét tud költeni. Ha a kísérlet beválik, ugyancsak Nagy­szalontán Mammuth költetőgépet rendez­nek be, amely egyszerre 30.000 csirkét költet. Élesben nagyobb szilvaaszalót és szilvaszfőző telepet terveznek. Értesülé­­seink szerint Keller Gyula nagy figyelmet fog fordítani az ipari és a gyógynövények termesztésének és okszerű értékesítésének az előmozdítására. A technikusok anyagi helyzete. A német technikusok egyesülete (Deutscher Techni­ker- Verband), melynek 30.000 tagja van, 1909-ben kérdőíveket küldött szét, melyek­ben a tagjaitól (középiskolát végzett tech­nikusok) adatokat kért be az anyagi hely­zetükről. A tagok közül 11.500-an küldték be a válaszaikat. Az anyagot dr. Günther Ad. egyetemi magántanár feldolgozta egy könyvben, mely a lipcsei Duncker & Humblot cégnél jelent meg. A könyvből fölemlítjük a következő adatokat: A keresetképes mérnökök és technikusok közt 63'57% nőtlen és csak 36'41% családos, holott Németország összes keresetképes férfiai közül általában 53'39%-ra rúg a családosok száma. A kedvezőtlen arányt a kereseti viszonyok okozzák. Ezer tech­nikus közül 1907-ben 47 és 1909-ben 42 ember 120 márkánál kevesebb kezdőfizetést kapott. A 16—25 éves technikusok zömé­nek az évi fizetése 1200 és 1800 márka közt változott, de egy ötödrészük 900 márkánál kevesebbet kapott. A 25—30 évesek zömé­nek a fizetése 1800 és 2400 márka közt, egy ötödrészüknek a fizetése 2400 és 3000 márka közt változott és csak egy tized­­részük keresett 3000 márkánál többet. A 35 és 40 évesek zöme 2400—3000 márkát, a 40—50 évesek zöme 3000—3600 márkát keres. A kezdőfizetés az építő technikus­nál évenkint 14,7%-kal, az ipari techniku­soknál 17,3%-kal emelkedik és a kezdőfize­tés csak hét év múlva kétszereződik meg. Az iparban a napi munkaidő nyáron a technikusok 41'79%-ánál és télen azok 44'14%-ánál 9 óra. A túlórák gyakoriak, de a technikusoknak csak 14%-a kap ezek­ért külön díjazást. A nemzetközi munkásvédelem tárgyában új diplomáciai konferencia egybehívását kezdeményezte a svájci kormány. Ez évi január hóban kérdést intézett az európai kormányokhoz. A legtöbb kormánytól már beérkezett a helyeslő válasz és ehez képest a svájci kormány a f. é. december 15-ikén tartandó nemzetközi értekezletre meghívta Németország, Ausztria, Magyar­­ország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Nagybritannia, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Portugália, Orosz­ország és Svédország kormányait. Az érte­kezlet az ifjúkori munkások éjjeli foglal­koztatását és az iparban foglalkoztatott nők és ifjú munkások tíz órai munkaidejét fogja tárgyalni. Az 1906 szeptember 26-iki berni egyezmény a nők éjjeli foglalkoztatá­sának és a fehér foszfor használatának a tilalmát határozta el. A svájci kormány most tovább akarna menni. Azt javasolja, hogy nemzetközi egyezménnyel tiltsák meg az ifjú munkások éjjeli foglalkoztatását és mondják ki, hogy az iparban alkalmazott nők és ifjú munkások napi munkaideje nem haladhatja túl a tíz órát. A meghívott kor­mányok, ezek közt a magyar kormány is behatóan tanulmányozták a két kérdést és a berni értekezlet ezen tanulmányok ered­ményei alapján fog határozni. Az udvari szállítói cím. A kereskedelmi miniszter az udvari szállítói címre új sza­bályzatot dolgoztatott ki, amelynek értel­mében ezentúl nemcsak magános cégek, hanem részvény- és betéti társaságok, vala­mint szövetkezetek szintén megszerezhetik az udvari címet, sőt még a gyógyszerészek is. Eddig egy összegben, 2000 K-ban volt megállapítva az udvari cím díja. Most a legkisebb egy fizikai személy után 2000 K, részvény- és betéti társaságoknak, szövet­kezeteknek 8000 K. Azonban, ha a vállalat átlagos évi tiszta jövedelmének tíz száza­léka, vagy a cég átlagos évi állami adójá­nak kétszerese nagyobb, mint a megálla­pított legkisebb, vagyis 2000 K díj, akkor az utóbbi ama 10%, illetve kétszeres átlagos állami kereseti adóösszeg erejéig feleme­lendő, de ez 25.000 K-t nem haladhat meg. Gyáriparosok tanácskozása. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igaz­gatósága minap Hegedűs Lóránt elnöklete alatt tartott ülésén Fenyő Miksa titkár jelentést tett a szeszipari szakosztálynak a szeszkontingens biztosítása tárgyában meg­indított akciójáról. Gratz Gusztáv ügyvivő igazgató javaslatára kimondották, hogy a fiatalkorú és női munkások munkaidejének szabályozására irányuló akciót kérdőívek kibocsátása útján készítik elő és az ankét eredményéhez képest tesznek előterjesztést a kormánynál. Az ügyvivő igazgató jelen­tést tett arról a beható elaborátumról, melyet Hatvany József báró alelnök a munkásbiztosítás reformjának kérdéséről írásban terjesztett a szövetség elé és amely lényegében azt a javaslatot foglalja magá­ban, hogy a szövetség ragaszkodjon ahhoz az állásponthoz, melyet e kérdésben még 1906-ban elfoglalt. Az e körül megindult vitában felmerült az az aggodalom is, hogy a miniszterelnöknek a kormány bemutat­kozása alkalmával mondott programm­­beszédében a munkásbiztosításra nézve tett kijelentése és az abban jelzett reform nem lesz-e realizálása azoknak a nézeteknek, melyeket annak idején Tisza István gróf egyes cikkekben nyilvánított s melyekben odakonkludált, hogy a munkáskérdés irá­nyítását teljesen a munkásokra kellene bízni. Miután azonban Hegedűs Lóránt e kérdésben megnyugtató kijelentéseket tett, az igazgatóság elhatározta, hogy a tervezett reform tekintetében az ügyvivő igazgató és az alelnök által előterjesztett szempontokból felterjesztéssel fordul a kormányhoz. Tárgyalta az igazgatóság a Magyar keleti tengerhajózási r­­t. tarifái­nak kérdését és megállapította a kereske­delmi miniszter elé terjesztendő memo­randum tartalmát. A tervbe vett biztosí­tási szakosztály felállításának kérdését további tanulmányozás és az­­ügy financiá­lis részének elintézése céljából az elnök­ségnek adták ki. A választott bírósági intéz­mény meghonosítását is napirendre tűzték és az előtanulmányok megejtésére Fodor Istvánt kérték fel. A kiegyezéssel össze­függő kérdések tanulmányozására három bizottságot alakított az igazgatóság és ki­mondotta, hogy a bizottságok munkálatai­nak eredményét a Magyar Vámpolitikai Központ rendelkezésére bocsátja. Végül Koffler Károly dr. referálta a kereskedelmi miniszter által véleményezés végett lekül­dött szubvenciós kérvényeket. Magyarország Középeurópai Közgazda­­sági Egyesülete minap tartotta Wekerle Sándor elnöklésével rendes közgyűlését. A közgyűlésen a tagok nagy számban vettek részt. Ott voltak a többi között Harkányi Frigyes báró, Széchenyi Béla gróf, Szterényi József titkos tanácsosok, Chorin Ferenc, Herzog Péter báró, Ullmann Adolf főrendi­házi tagok, Márffy Albin államtitkár, Har­kányi János báró, Szájbély Kálmán, Veith Béla udvari tanácsosok, Hegedűs Lóránt orsz. képviselő és még számosan. Az elnök megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg az elnökség buzgó tagjának, Hatvany- Deutsch Sándor bárónak elhunytáról. Ki­emelte azután azokat a kiváló szolgálato­kat, amelyeket a brüsszeli közgazdasági értekezletre kiküldött magyar előadók: Jankovich Béla, Földváry János, Pompéry Elemér és Sichermann Bernát tettek az egyesületnek. Az évi jelentést Bosányi Endre titkár terjesztette elő. A negyedik középeurópai közgazdasági értekezlet elő­adói lesznek : Marschalkó József miniszteri tanácsos, Szájbély Kálmán nyugalmazott államvasúti igazgató, Engel Aurél dr. ügy­véd és Emich Gusztáv miniszteri tanácsos, akiket feladatukban a németországi, osztrák és belga egyesületek részéről delegált első­rangú szakférfiak fognak támogatni. A köz­gyűlés nagy örömmel értesült arról, hogy az egyesület védője, József királyi herceg, ezen, az októberben tartandó értekezleten személyesen megjelenik. Az évi jelentés tudomásulvétele után jóváhagyták az egye­sület múlt évi zárószámadását és az idei költségvetést. Az elhunyt Hatvany-Deutsch báró helyébe az elnökség tagjául egyhangú­lag Ullmann Adolf főrendiházi tagot, a Magyar Általános Hitelbank elnökigazgató­ HONI IPAR -------- WOHANVn rEg­­ism— NYERSOLAJ-M­ÉN benzin)MOTOROK k és lk®G3®(MI©l!10lk®l?2. 1 i NEM TŰZVESZÉLYES, NEM ROBBANÓ! i ! LEGOLCSÓBB ÜZEM! 1 — •TELJES MALOMBERENDEZÉSEK* —

Next