Honi Ipar, 1942 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1942-06-15 / 12. szám

HONI IPAR III. évfolyam 12. sz. A­z általános Tej­csarnok és az OMTK egyesülése M­ÁR évekkel ezelőtt felmerült annak a terve, mil­ey a Pesti­­Magyar Kereskedelmi Bank, illetve a Magyar Élelmiszerszállító Rt. érdekkörébe tartozó Budapesti Általános Központi Tejcsarnok Rt. egyesüljön az Országos Magyar Tejszövet­kezeti Központtal. Annak idején anyagi és személyi kérdések miatt a két vállalat között megegyezés nem jöhetett létre és így az egyesülés érdekében megindított tárgyalások megszakadtak. A mai gazdasági helyzet, amely a fontos élelmicikkek termelése és eloszlása tekin­tetében az irányítást elkerülhetetlenné teszi és amely különösen a gyermekek, agyok és betegek legfőbb tápanyagánál, a tejnél és tejtermékeknél még fokozottabb mértékben kell, hogy érvényesüljön, újra felszínre hozta a két nagy tejvállalat egyesülésének ügyét. A tárgyalásokat a kormány megbízásából dr. Bárányos Károly földmivelésügyi államtitkár indította el és irányította és ezeken az OMTK részéről dr. Sztamoray János kormánybiztos, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok részéről pedig dr. Erdőhegyi Lajos, a Magyar Élelmi­szerszállító Rt. vezérigazgatója vett részt. A már hosszú ideje tartó tárgyalások eredménye az a határozat, amely kimondja a BÁT beolvadását az OMTK-ba. Ehhez a határozathoz Bárányos Károly dr. államtitkár előterjesztése alapján a kormány elvi hozzájárulását már megadta. Most vannak fo­lyamatban a két vállalat között az egyesülés keresztülvitelét biztosító részletkérdéseket tisztázó megbeszélések. Ezeket a tárgyalásokat dr. Farkas Gábor földművelésügyi miniszteri tanácsos vezeti, aki az egyesült vállalatok vezérigazgatói teendőinek ellátására kapott a kor­mánytól megbízást. Dr. Farkas Gábor személyében, aki már régebben foglalkozik a tejellátás problémájával, kiváló szakember kerül az egyesült vállalatok élére. Sze­mélye garancia arra, hogy a két vállalat egyesüléséből a köz részére a tejellátás biz­tosítása tekintetében hasznos eredmények fognak mutakozni. B. R. T. Elvi döntések a munkaviszony újabb szabályozásáról Bérmegállapítási, munkaidő és munkavi­szonyok ügyében a Budapesti Ke­rske­­delmi és Iparkamara ügykörében az iparügyi minisztériummal folytatott tárgya­lások során legújabban a következő érdeke­sebb elvi döntések történtek: A csokoládékészítő, cukorkagyártó, kakaó­­készítő és ostyagyártó, valamint a ta­tós sü­teménykészítő iparban fizetendő legkisebb munkabéreket megállapító iparügyi minisz­teri határozat csak a férfi szakmunkások legkisebb munkabéreiről rendelkezik. A női szakmunkások részére legkisebb munkabért nem állapítottak meg. A munkaadó nem kö­telezhető arra, hogy a felszabadult szak­munkásnő részére a férfiszakmunkás részére megállapított bért fizesse. Az említett alkal­mazottak bére tehát a bért rögzítő rendel­kezések korlátai között szabad megállapodás tárgya. A havibéres nem­ tisztviselő alkalmazott túlórájának kiszámításánál az alapórabért úgy számítják ki, hogy a havi illetményt (törzsfizetés, lakáspénz, rendszeres pótlékok) olyan számmal osztják el, amely annyiszor több vagy kevesebb a 180-nál, mint ahány­­szor több vagy kevesebb a munkavállalónak jogszabály, szokás, vagy megállapodás sze­rinti heti rendes munkaóráinak száma a 1­- 1 rét. Az ily módon kiszámított osztószámot, ha utolsó számjegye 5 vagy ennél nagyobb, felfelé, ha pedig 5-nél kisebb, lefelé kell ki­kerekíteni, olyképpen, hogy az osztószám tíz­zel mindig osztható legyen. A gabonaraktározási és malomüzemekben vegyesen foglalkoztatott munkavállalók ré­szére fizetendő legkisebb munkabérek szem­pontjából az alábbiak az irányadóik: a) ki­zárólag malomüzemekben a malomipar kö­rébe eső raktározási tevékenységet végző munkásoknak a munkabéreket a molnáripari bérhatározat sz­­rint kell fizetni; b) kizáró­lag gabonaraktár­ban foglalkoztatott raktári munkásoknak a közraktárakban, hűtőházak­ban és egyéb nyilvános tárházakban, ugyan­azt a munkabért, amelyet a kereskedők ál­tal gabonának és magvaknak rakodásánál alkalmazott munkásoknak kell fizetni; c) a vegyes munkakörben foglalkoztatott rak­tári munkásoknak, amennyiben a két mun­kakörben végzett tevékenység időbelileg el­választható, úgy a malomipari tevékeny­ségért a malomipari, a gabonaraktári tevé­kenységért pedig az ezen szakmára érvé­nyes véghatározat szerint legkisebb munka­béreket kell fizetni, végül d) a vegyes mun­kakörben foglalkoztatott raktári munkások­nak azt a bért kell fizetni, amely a munka­vállalóra nézve egészében kedvezőbb. A rokkant munkavállalónak is ugyanazo­kat a béreket kell fizetni, mint az ép mun­kásnak. A legkisebb béreket megállapító rendelet hatálya alá tartozás kérdésében a munkakör betöltése a döntő. Az alkalmazott testi fogyatékossága nem jöhet figyelembe. Megtérítik az önkéntes vértudásra jelentkező munkások bérét Szórványos esetekben megtörtént, hogy a harctéren küzdő katonáink részére vérüket felajánló ipari és kereskedelmi alkalmazottak munkabérüket az orvosi vizsgálat és a vér­átvétel idejére nem kapták meg. Az iparügyi miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara útján felhívta az ipari és kereske­delmi munkaadókat, hogy a vérüket felajánló alkalmazottaiknak az orvosi vizsgálattal és­­ vérátvétel miatt előálló munkabérvesztesé­­üket megfelelő igazolás mellett térítsék meg. Aránylag egészen jelentéktelen kis össze­gekről, az alkalmazottaknak mindössze egy­­egy félnapi, összesen egész napi munkabérük megtérítéséről van szó. A felszólított ipari és kereskedelmi vállalatok nagy része már eddig is jelentkezett azzal, hogy hajlandó a hazafias cél érdekében ezt a kívánságot tel­jesíteni. Az iparkamarai Horthy Miklós alapítvány kamatainak odaítélése A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1937-ben, a Kormányzó síz­a főméltóság­ának a csepeli szabadkikötő munkálatainak meg­kezdésekor, az első kapavágás alkalmából a kereskedelem nagy nemzeti jelentőségéről mondott kormányzói szózatának hatása alatt a Főméltóságú Úr nevére a Magyar Tudomá­nyos Akadémiánál 25.000 pengős alapítványt tett. A cél és a feltétel az volt, hogy annak évi kamatjövedelme a kereskedelem népsze­rűsítését és előmozdítását legjobban szolgáló tudományos lyagy publicisztikai mű jutalma­zásába adható ki. A Magyar Tudományos Akadémia ez idei ünnepi nagygyűlésén oda­ítélte a kamara Horthy Miklós alapítványá­nak 1000 pengőt kitevő múltévi kamatait Kádas Kálmán műegyetemi adjunktusnak az­­»Áralakulás irányítása és a piaci egyensúly«­­című könyvéért. Gyártja: a Magyar Ruggyantaáru­gyár

Next