Honi Ipar, 1942 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1942-06-15 / 12. szám
HONI IPAR III. évfolyam 12. sz. Az általános Tejcsarnok és az OMTK egyesülése MÁR évekkel ezelőtt felmerült annak a terve, miley a PestiMagyar Kereskedelmi Bank, illetve a Magyar Élelmiszerszállító Rt. érdekkörébe tartozó Budapesti Általános Központi Tejcsarnok Rt. egyesüljön az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központtal. Annak idején anyagi és személyi kérdések miatt a két vállalat között megegyezés nem jöhetett létre és így az egyesülés érdekében megindított tárgyalások megszakadtak. A mai gazdasági helyzet, amely a fontos élelmicikkek termelése és eloszlása tekintetében az irányítást elkerülhetetlenné teszi és amely különösen a gyermekek, agyok és betegek legfőbb tápanyagánál, a tejnél és tejtermékeknél még fokozottabb mértékben kell, hogy érvényesüljön, újra felszínre hozta a két nagy tejvállalat egyesülésének ügyét. A tárgyalásokat a kormány megbízásából dr. Bárányos Károly földmivelésügyi államtitkár indította el és irányította és ezeken az OMTK részéről dr. Sztamoray János kormánybiztos, a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok részéről pedig dr. Erdőhegyi Lajos, a Magyar Élelmiszerszállító Rt. vezérigazgatója vett részt. A már hosszú ideje tartó tárgyalások eredménye az a határozat, amely kimondja a BÁT beolvadását az OMTK-ba. Ehhez a határozathoz Bárányos Károly dr. államtitkár előterjesztése alapján a kormány elvi hozzájárulását már megadta. Most vannak folyamatban a két vállalat között az egyesülés keresztülvitelét biztosító részletkérdéseket tisztázó megbeszélések. Ezeket a tárgyalásokat dr. Farkas Gábor földművelésügyi miniszteri tanácsos vezeti, aki az egyesült vállalatok vezérigazgatói teendőinek ellátására kapott a kormánytól megbízást. Dr. Farkas Gábor személyében, aki már régebben foglalkozik a tejellátás problémájával, kiváló szakember kerül az egyesült vállalatok élére. Személye garancia arra, hogy a két vállalat egyesüléséből a köz részére a tejellátás biztosítása tekintetében hasznos eredmények fognak mutakozni. B. R. T. Elvi döntések a munkaviszony újabb szabályozásáról Bérmegállapítási, munkaidő és munkaviszonyok ügyében a Budapesti Kerskedelmi és Iparkamara ügykörében az iparügyi minisztériummal folytatott tárgyalások során legújabban a következő érdekesebb elvi döntések történtek: A csokoládékészítő, cukorkagyártó, kakaókészítő és ostyagyártó, valamint a tatós süteménykészítő iparban fizetendő legkisebb munkabéreket megállapító iparügyi miniszteri határozat csak a férfi szakmunkások legkisebb munkabéreiről rendelkezik. A női szakmunkások részére legkisebb munkabért nem állapítottak meg. A munkaadó nem kötelezhető arra, hogy a felszabadult szakmunkásnő részére a férfiszakmunkás részére megállapított bért fizesse. Az említett alkalmazottak bére tehát a bért rögzítő rendelkezések korlátai között szabad megállapodás tárgya. A havibéres nem tisztviselő alkalmazott túlórájának kiszámításánál az alapórabért úgy számítják ki, hogy a havi illetményt (törzsfizetés, lakáspénz, rendszeres pótlékok) olyan számmal osztják el, amely annyiszor több vagy kevesebb a 180-nál, mint ahányszor több vagy kevesebb a munkavállalónak jogszabály, szokás, vagy megállapodás szerinti heti rendes munkaóráinak száma a 1- 1 rét. Az ily módon kiszámított osztószámot, ha utolsó számjegye 5 vagy ennél nagyobb, felfelé, ha pedig 5-nél kisebb, lefelé kell kikerekíteni, olyképpen, hogy az osztószám tízzel mindig osztható legyen. A gabonaraktározási és malomüzemekben vegyesen foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő legkisebb munkabérek szempontjából az alábbiak az irányadóik: a) kizárólag malomüzemekben a malomipar körébe eső raktározási tevékenységet végző munkásoknak a munkabéreket a molnáripari bérhatározat szrint kell fizetni; b) kizárólag gabonaraktárban foglalkoztatott raktári munkásoknak a közraktárakban, hűtőházakban és egyéb nyilvános tárházakban, ugyanazt a munkabért, amelyet a kereskedők által gabonának és magvaknak rakodásánál alkalmazott munkásoknak kell fizetni; c) a vegyes munkakörben foglalkoztatott raktári munkásoknak, amennyiben a két munkakörben végzett tevékenység időbelileg elválasztható, úgy a malomipari tevékenységért a malomipari, a gabonaraktári tevékenységért pedig az ezen szakmára érvényes véghatározat szerint legkisebb munkabéreket kell fizetni, végül d) a vegyes munkakörben foglalkoztatott raktári munkásoknak azt a bért kell fizetni, amely a munkavállalóra nézve egészében kedvezőbb. A rokkant munkavállalónak is ugyanazokat a béreket kell fizetni, mint az ép munkásnak. A legkisebb béreket megállapító rendelet hatálya alá tartozás kérdésében a munkakör betöltése a döntő. Az alkalmazott testi fogyatékossága nem jöhet figyelembe. Megtérítik az önkéntes vértudásra jelentkező munkások bérét Szórványos esetekben megtörtént, hogy a harctéren küzdő katonáink részére vérüket felajánló ipari és kereskedelmi alkalmazottak munkabérüket az orvosi vizsgálat és a vérátvétel idejére nem kapták meg. Az iparügyi miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara útján felhívta az ipari és kereskedelmi munkaadókat, hogy a vérüket felajánló alkalmazottaiknak az orvosi vizsgálattal és vérátvétel miatt előálló munkabérveszteséüket megfelelő igazolás mellett térítsék meg. Aránylag egészen jelentéktelen kis összegekről, az alkalmazottaknak mindössze egyegy félnapi, összesen egész napi munkabérük megtérítéséről van szó. A felszólított ipari és kereskedelmi vállalatok nagy része már eddig is jelentkezett azzal, hogy hajlandó a hazafias cél érdekében ezt a kívánságot teljesíteni. Az iparkamarai Horthy Miklós alapítvány kamatainak odaítélése A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1937-ben, a Kormányzó síza főméltóságának a csepeli szabadkikötő munkálatainak megkezdésekor, az első kapavágás alkalmából a kereskedelem nagy nemzeti jelentőségéről mondott kormányzói szózatának hatása alatt a Főméltóságú Úr nevére a Magyar Tudományos Akadémiánál 25.000 pengős alapítványt tett. A cél és a feltétel az volt, hogy annak évi kamatjövedelme a kereskedelem népszerűsítését és előmozdítását legjobban szolgáló tudományos lyagy publicisztikai mű jutalmazásába adható ki. A Magyar Tudományos Akadémia ez idei ünnepi nagygyűlésén odaítélte a kamara Horthy Miklós alapítványának 1000 pengőt kitevő múltévi kamatait Kádas Kálmán műegyetemi adjunktusnak az»Áralakulás irányítása és a piaci egyensúly«című könyvéért. Gyártja: a Magyar Ruggyantaárugyár