Az Illatszerész, 1930 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1930-10-01 / 19. szám

19. szám A­ 17. oldal Vass József és a szaksajtó. Megtért örök pihenőjére a 20. század Magyarországának egyik legnagyobb egyénisége, Vass József. A szétszakított ország történelmének talán leg­szomorúbb idejében állt arra a helyre, ahonnan most elszólí­totta őt a sors; arra a helyre, amely neki csak munkát je­lentett és azt az örömet, ,ami csak a nagy lelkek sajátja: má­sokért dolgozni, az emberekért, az emberiségért. Éveket áldo­zott pihenés nélkül azért, hogy a betegek, az árvák, a gyá­moltalanok gyógyuláshoz, hajlékhoz, menedékhez jussanak; életre hívott törvényeket, amelyekkel más, hatalmasabb és gazdagabb országoknak mutatott követésre méltó példát. Nagy tudása, hatalmas látóköre felölelt mindent, amit a közre hasznosnak tartott. Szerette, becsülte, nagyra értékelte a ma­gyar sajtót. A szaksajtó munkásainak örökké emlékezetes lesz az a néhány szava, amellyel a szaksajtó hivatását ma­radandóan megjelölte: „A szaksajtó szakszerűen informál olyan kérdésekről, miket a napisajtó egyszerű felemlítéssel szokott elintézni. Bírálóan magyarázva és mélyítve viszi a lelkekbe az intézkedéseket és törekvéseket” — mondotta Vass József s a legmaradandóbb emléket azzal állítjuk neki, ha az általa kijelölt hivatást tekintjük helyesnek és magunkra nézve kötelezőnek. Nem ajánlatos résztvenni tisztviselő­-szövetkezetekben. Az utóbbi években számos oly szövetkezet alakult, amely tiszt­viselők részére részlethitelt nyújtott, egyes kereskedőkkel ke­resett összeköttetést, aminek folyamán bizonyos fogyasztó­réteget garantált a kereskedőknek, azonban ezzel szemben a kereskedőktől magas rabattot követelt. Számos illatszer­kereskedő és drogista ezekkel a szövetkezetekkel üzleti össze­köttetésbe lépett, remélve, hogy a vásárlások összegét ponto­san, a kikötött időre hiánytalanul megkapja. A kereskedők számítása azonban nem vált be és számos kereskedő kilépett a szövetkezetből, főleg azért, mert a szövetkezet tagjaitól beszedett összeg után a szövetkezetek 13—15%-ot levontak. A Pesti Tőzsde c. közgazdasági lap a budapesti kereskedők­nél információkat szerzett be a részletüzleteket finanszírozó szövetkezetekről és a legtöbb helyen súlyos panaszok merül­tek fel, így például Petrovics Miklós budapesti drogista a következőket jelentette ki: „A szövetkezetből való kilépésem­nek az oka egyszerűen az, hogy mint üzletember, nem talál­tam meg a számításomat akkor, amikor kihiteleztem az árui­mat hat hónapra. Ugyanis a Polgári Gazdasági Szövetkezet a kihitelezett áruk után beinkasszált összegekből oly nagy levonásokat eszközölt, hogy a drogériai cikkeknél felszámít­ható polgári haszonból nekem jóformán semmim sem maradt. Hogy ezt megérthessék, szükséges megmagyaráznom a Pol­gári Gazdasági Szövetkezet és a kötelékébe tartozó kereske­dők közötti elszámolási viszonyt. Az árukat hat havi rész­letre adtuk. Az első részlet azonban csak a vásárlástól szá­mított második hónapban vált esedékessé. Ha már most pél­dául én egy hónapban 600 pengő értékű árut hiteleztem ki, akkor a részemre esedékes első elszámolási részlet 100 pengő volna. Azonban ebből a 100 pengőből 15 százalékot a tarta­lékszámla terhére vonnak le, tehát 15 pengőt. A fennmaradó 85 pengőből újra levonnak 11 százalékot, mely 9.35 pengő, a letétszámlára. Az így kijött 75.65 pengőből újra levonnak 2 százalékot, 1,52 pengőt, a költségekre. Az esedékes 100 pen­gőből így én csak 74,03 pengőt kapok, hat hónapon keresz­tül. A visszatartott 15 százalék készpénzt csak hat, illetve nyolc hónap után kapom meg, szintén 6—8 havi részletben. Ilyen elszámolási technika mellett csak másfél év után jut­hatok a pénzemhez. Nemcsak későn kapom meg a pénzemet, hanem kamatveszteség is ér, mert a visszatartott 15 száza­lék után nekem le kell fizetni a forgalmi adót is. Ennek bi­zonyítására bemutatok egy elszámolást, amelyből világosan kitűnik, hogy az 1928 októberében fennállott 780 pengős hátralékot a már említett módszerekkel csak ez év február­jában számolták el véglegesen. Tehát másfél év múlva kap­tam meg a hat hónapra kihitelezett árukért járó pénzemet. Ebből is látható, hogy a levonások és a kamatok megeszik a kereskedő tőkéjét. A kereskedőnek ez egyoldalú és bizony nem jó üzlet.” — Ilyen körülmények között valóban csak rá­fizetéssel járhat az ilyen részletüzletekkel foglalkozó szövet­kezetekkel való összeköttetésbe lépés: fogkrém, fogszappan, púder, krém, borotvaszappan stb. stb. magyarországi vezérképviselete: i­tvo és társa Budapest V. Nádor ucca 30. Telefon: 198—25 Olcsóbb lett a Schmoll paszta. A Schmoll és Kallós Rt. cég a terpentin olcsóbbodása folytán szeptember 15-től kez­­dődőleg az árakat a következőképpen szállította le: Schmoll paszta 0-as 2.30, 1-es 3.16, 2-es 4.60, 3-as 7, 4-es 10, 5-ös 18; bútorpaszta 1-es 3.50, 2-es 5 pengő per tucat. Hogy pedig a vevőt az ármérsékléssel járó károsodástól megóvja, az ár­különbözetet, a raktárkészlet megjelölése után vissza fogja téríteni. A Schmoll paszta detail árai a következők: 0-ás 0.24, 1-es 0.34, 2-es 0.48, 3-as 0.76, 4-es 1.10, 5-ös 2. bútorpaszta 1-es 0.40, 2-es 0.56 pengő. Csődönkívüli kényszeregyesség. Gál Györgyné szül. Somló Mária dunaföldvári illatszer­táros kérelmére a szekszárdi kir. törvényszék az eljárást meg­indította. Vagyonfelügyelő: Zlinszky Vidor. Az adós 21.000 pengővel tartozik, aktivái alig 7000 pengőt tesznek ki és 35%-os egyességet ajánl. Jelinek Aranka komáromi illatszer- és divatárukereskedő ügyében a győri kir. törvényszék az eljárást befejezte. A szesz ára az egyes országokban. Régi panasza az illat­szeriparnak, hogy Magyarországon nem kap kedvezményes szeszellátást. Franciaország egyrészt azáltal, hogy különleges szeszt gyárt, főleg rizshulladékokból az illatszeripar szá­mára, továbbá azáltal, hogy az illatszeripar jelentékeny ked­vezményt kap a szesz beszerzésénél, igen könnyen tarthatja meg vezető szerepét a világpiacon és konkurrálhat bármely állam illatszeriparával. A hozzánk közelebb eső államokban is néhányban olcsóbb ipari szesszel dolgozik az illatszeripar. A szesz ára literenként az egyes országokban a következő­képpen alakul: Magyarország: szesz ára P 4.42, illatszergyártásra P 4.42, kedvezmény nincs; Ausztria: szesz ára S 5.50 (P 4.40), illat­szergyártásra S 5.50 (P 4.40), kedvezmény nincs; Csehszlová­kia: szesz ára Ke 36.90 (P 6.20), illatszergyártásra Ke 36.90 (P 6.20), kedvezmény nincs; Jugoszlávia: szesz ára Dinár 31.— (P 3.14), illatszergyártásra Dinár 31.— (P 3.14), ked­vezmény nincs; Románia: szesz ára Lei 153.— (P 5.20), illat­szergyártásra Lei 129.— (P 4.39), kedvezmény 15.42%; Len­gyelország: szesz ára Zloty 13.— (P 8.32), illatszergyártásra Zloty 5.— (P 3.20), kedvezmény 61.54%; Hollandia: szesz ára Gld. 3.60 (P 8.30), illatszergyártásra Gld. 3.20 (P 7.38), ked­vezmény 11.11%; Németország: szesz ára RM 6.— (P 8.19), illatszergyártásra RM 3.30 (P 4.50), kedvezmény 45%. A vasárnap illatszert árusító gyógyszerészt megbün­tették. Évek óta sérelmezik a magyarországi illatszerkeres­kedők, hogy a gyógyszertárak esti hat órai záróra után, sőt az éjjeli inspekciók alatt is és vasárnap is illatszert és koz­metikai cikkeket árusíthatnak el. E tárgyban számos feljelen­tést intézett a Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereske­dők Országos Egyesülete a kereskedelemügyi miniszterhez, azonban ígéreteken kívül eddig semmiféle elintézést sem ka­pott. Ezzel szemben Németországban a kérdés rendezést nyert. Legutóbb a kieli Oberlandesgricht (2. U. 146/30. sz. a.) el­ítélt egy gyógyszerészt, aki vasárnap és ünnepnapon oly áru­kat adott el, amelyek sem orvosi kezelésre, sem betegápolásra nem szolgáltak. A jelen esetben kozmetikai cikk kiszolgálta­tásáról volt szó. Igazán itt volna az ideje, hogy ezt a kérdést nálunk is közmegelégedésre rendezzék. „AEROSAN“ a legtökéletesebb légfertőtlenítő permetező és folyadék GYÁRTJA : WEISZ JÓZSEF PERMETEZŐ GYÁRA BUDAPEST Vili, NÉMET UTCA 22. TELEFON: JÓZSEF 301—86

Next