Az Illatszerész, 1930 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1930-10-01 / 19. szám
19. szám A 17. oldal Vass József és a szaksajtó. Megtért örök pihenőjére a 20. század Magyarországának egyik legnagyobb egyénisége, Vass József. A szétszakított ország történelmének talán legszomorúbb idejében állt arra a helyre, ahonnan most elszólította őt a sors; arra a helyre, amely neki csak munkát jelentett és azt az örömet, ,ami csak a nagy lelkek sajátja: másokért dolgozni, az emberekért, az emberiségért. Éveket áldozott pihenés nélkül azért, hogy a betegek, az árvák, a gyámoltalanok gyógyuláshoz, hajlékhoz, menedékhez jussanak; életre hívott törvényeket, amelyekkel más, hatalmasabb és gazdagabb országoknak mutatott követésre méltó példát. Nagy tudása, hatalmas látóköre felölelt mindent, amit a közre hasznosnak tartott. Szerette, becsülte, nagyra értékelte a magyar sajtót. A szaksajtó munkásainak örökké emlékezetes lesz az a néhány szava, amellyel a szaksajtó hivatását maradandóan megjelölte: „A szaksajtó szakszerűen informál olyan kérdésekről, miket a napisajtó egyszerű felemlítéssel szokott elintézni. Bírálóan magyarázva és mélyítve viszi a lelkekbe az intézkedéseket és törekvéseket” — mondotta Vass József s a legmaradandóbb emléket azzal állítjuk neki, ha az általa kijelölt hivatást tekintjük helyesnek és magunkra nézve kötelezőnek. Nem ajánlatos résztvenni tisztviselő-szövetkezetekben. Az utóbbi években számos oly szövetkezet alakult, amely tisztviselők részére részlethitelt nyújtott, egyes kereskedőkkel keresett összeköttetést, aminek folyamán bizonyos fogyasztóréteget garantált a kereskedőknek, azonban ezzel szemben a kereskedőktől magas rabattot követelt. Számos illatszerkereskedő és drogista ezekkel a szövetkezetekkel üzleti összeköttetésbe lépett, remélve, hogy a vásárlások összegét pontosan, a kikötött időre hiánytalanul megkapja. A kereskedők számítása azonban nem vált be és számos kereskedő kilépett a szövetkezetből, főleg azért, mert a szövetkezet tagjaitól beszedett összeg után a szövetkezetek 13—15%-ot levontak. A Pesti Tőzsde c. közgazdasági lap a budapesti kereskedőknél információkat szerzett be a részletüzleteket finanszírozó szövetkezetekről és a legtöbb helyen súlyos panaszok merültek fel, így például Petrovics Miklós budapesti drogista a következőket jelentette ki: „A szövetkezetből való kilépésemnek az oka egyszerűen az, hogy mint üzletember, nem találtam meg a számításomat akkor, amikor kihiteleztem az áruimat hat hónapra. Ugyanis a Polgári Gazdasági Szövetkezet a kihitelezett áruk után beinkasszált összegekből oly nagy levonásokat eszközölt, hogy a drogériai cikkeknél felszámítható polgári haszonból nekem jóformán semmim sem maradt. Hogy ezt megérthessék, szükséges megmagyaráznom a Polgári Gazdasági Szövetkezet és a kötelékébe tartozó kereskedők közötti elszámolási viszonyt. Az árukat hat havi részletre adtuk. Az első részlet azonban csak a vásárlástól számított második hónapban vált esedékessé. Ha már most például én egy hónapban 600 pengő értékű árut hiteleztem ki, akkor a részemre esedékes első elszámolási részlet 100 pengő volna. Azonban ebből a 100 pengőből 15 százalékot a tartalékszámla terhére vonnak le, tehát 15 pengőt. A fennmaradó 85 pengőből újra levonnak 11 százalékot, mely 9.35 pengő, a letétszámlára. Az így kijött 75.65 pengőből újra levonnak 2 százalékot, 1,52 pengőt, a költségekre. Az esedékes 100 pengőből így én csak 74,03 pengőt kapok, hat hónapon keresztül. A visszatartott 15 százalék készpénzt csak hat, illetve nyolc hónap után kapom meg, szintén 6—8 havi részletben. Ilyen elszámolási technika mellett csak másfél év után juthatok a pénzemhez. Nemcsak későn kapom meg a pénzemet, hanem kamatveszteség is ér, mert a visszatartott 15 százalék után nekem le kell fizetni a forgalmi adót is. Ennek bizonyítására bemutatok egy elszámolást, amelyből világosan kitűnik, hogy az 1928 októberében fennállott 780 pengős hátralékot a már említett módszerekkel csak ez év februárjában számolták el véglegesen. Tehát másfél év múlva kaptam meg a hat hónapra kihitelezett árukért járó pénzemet. Ebből is látható, hogy a levonások és a kamatok megeszik a kereskedő tőkéjét. A kereskedőnek ez egyoldalú és bizony nem jó üzlet.” — Ilyen körülmények között valóban csak ráfizetéssel járhat az ilyen részletüzletekkel foglalkozó szövetkezetekkel való összeköttetésbe lépés: fogkrém, fogszappan, púder, krém, borotvaszappan stb. stb. magyarországi vezérképviselete: itvo és társa Budapest V. Nádor ucca 30. Telefon: 198—25 Olcsóbb lett a Schmoll paszta. A Schmoll és Kallós Rt. cég a terpentin olcsóbbodása folytán szeptember 15-től kezdődőleg az árakat a következőképpen szállította le: Schmoll paszta 0-as 2.30, 1-es 3.16, 2-es 4.60, 3-as 7, 4-es 10, 5-ös 18; bútorpaszta 1-es 3.50, 2-es 5 pengő per tucat. Hogy pedig a vevőt az ármérsékléssel járó károsodástól megóvja, az árkülönbözetet, a raktárkészlet megjelölése után vissza fogja téríteni. A Schmoll paszta detail árai a következők: 0-ás 0.24, 1-es 0.34, 2-es 0.48, 3-as 0.76, 4-es 1.10, 5-ös 2. bútorpaszta 1-es 0.40, 2-es 0.56 pengő. Csődönkívüli kényszeregyesség. Gál Györgyné szül. Somló Mária dunaföldvári illatszertáros kérelmére a szekszárdi kir. törvényszék az eljárást megindította. Vagyonfelügyelő: Zlinszky Vidor. Az adós 21.000 pengővel tartozik, aktivái alig 7000 pengőt tesznek ki és 35%-os egyességet ajánl. Jelinek Aranka komáromi illatszer- és divatárukereskedő ügyében a győri kir. törvényszék az eljárást befejezte. A szesz ára az egyes országokban. Régi panasza az illatszeriparnak, hogy Magyarországon nem kap kedvezményes szeszellátást. Franciaország egyrészt azáltal, hogy különleges szeszt gyárt, főleg rizshulladékokból az illatszeripar számára, továbbá azáltal, hogy az illatszeripar jelentékeny kedvezményt kap a szesz beszerzésénél, igen könnyen tarthatja meg vezető szerepét a világpiacon és konkurrálhat bármely állam illatszeriparával. A hozzánk közelebb eső államokban is néhányban olcsóbb ipari szesszel dolgozik az illatszeripar. A szesz ára literenként az egyes országokban a következőképpen alakul: Magyarország: szesz ára P 4.42, illatszergyártásra P 4.42, kedvezmény nincs; Ausztria: szesz ára S 5.50 (P 4.40), illatszergyártásra S 5.50 (P 4.40), kedvezmény nincs; Csehszlovákia: szesz ára Ke 36.90 (P 6.20), illatszergyártásra Ke 36.90 (P 6.20), kedvezmény nincs; Jugoszlávia: szesz ára Dinár 31.— (P 3.14), illatszergyártásra Dinár 31.— (P 3.14), kedvezmény nincs; Románia: szesz ára Lei 153.— (P 5.20), illatszergyártásra Lei 129.— (P 4.39), kedvezmény 15.42%; Lengyelország: szesz ára Zloty 13.— (P 8.32), illatszergyártásra Zloty 5.— (P 3.20), kedvezmény 61.54%; Hollandia: szesz ára Gld. 3.60 (P 8.30), illatszergyártásra Gld. 3.20 (P 7.38), kedvezmény 11.11%; Németország: szesz ára RM 6.— (P 8.19), illatszergyártásra RM 3.30 (P 4.50), kedvezmény 45%. A vasárnap illatszert árusító gyógyszerészt megbüntették. Évek óta sérelmezik a magyarországi illatszerkereskedők, hogy a gyógyszertárak esti hat órai záróra után, sőt az éjjeli inspekciók alatt is és vasárnap is illatszert és kozmetikai cikkeket árusíthatnak el. E tárgyban számos feljelentést intézett a Magyar Illatszer- és Háztartásicikk Kereskedők Országos Egyesülete a kereskedelemügyi miniszterhez, azonban ígéreteken kívül eddig semmiféle elintézést sem kapott. Ezzel szemben Németországban a kérdés rendezést nyert. Legutóbb a kieli Oberlandesgricht (2. U. 146/30. sz. a.) elítélt egy gyógyszerészt, aki vasárnap és ünnepnapon oly árukat adott el, amelyek sem orvosi kezelésre, sem betegápolásra nem szolgáltak. A jelen esetben kozmetikai cikk kiszolgáltatásáról volt szó. Igazán itt volna az ideje, hogy ezt a kérdést nálunk is közmegelégedésre rendezzék. „AEROSAN“ a legtökéletesebb légfertőtlenítő permetező és folyadék GYÁRTJA : WEISZ JÓZSEF PERMETEZŐ GYÁRA BUDAPEST Vili, NÉMET UTCA 22. TELEFON: JÓZSEF 301—86