Az Illatszerész, 1936 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1936-08-15 / 16. szám

10. oldal AZ IMSZIRISZ LEXIKON DER KOSMETISCHEN PRAXIS SZERKESZTETTÉK: R. VOLK és F. WINTER MOST JELENT MEG 45 IV TERJEDELEMBEN ÁRA FŰZVE 75 RM, KÖTVE 80 RM. MEGRENDELHETŐ A KIADÓNÁL. Verlag JULIUS SPRINGER WIEN, I. SCHOTTENGASSE 4. A MAGYAR ILLATSZER ÉS HÁZTARTÁSI CIKK KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE EKÖZ ELERGÉRIYEB Minden szerdán az Illatszerész Otthonban találkozunk Végrehajtóbizottsági ülés. Egyesületünk végrehajtóbizottsága augusztus 3-án ülést tartott, amelyen megjelentek: László Béla elnök, Keller Béla, Taub Artur alelnökök, Faragó László, Fü­löp Imre, Goldstein Rezső, Gross Eduárd, Haas György, Haller Ele­mér, Orova Ödön, Politzer József, Pollák Benő, Wellesz Béla tagtársak és Steiner Rózsi jegyzőkönyvvezető. László Béla elnök az ülést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Gross Eduárd és Orova Ödön tagtársakat. Elnök referál a kenyérvédelmi bizottságról, amelynek cél­jaira gyűjtést kell rendezni. Haller Elemér: Az illatszerkereskedőknek létérdekük, hogy szakmájukat megvédjék, ezért bizonyos áldozatokat kell hoz­niuk. Ehhez a tárgyhoz hozzászóltak Faragó László, Haller Elemér, Pollák Benő és Taub Artur. ajánlj­o­n vevőinek CHINOIN SZALICILT Gyártja: CHINOIN, ÚJPEST 16. szám II márkacikkek jegyzéke a 15. oldalon Elkészült az áruházakról szóló rendelet tervezete. Az új ipartörvénynovella felhatalmazta a kereskedelem és közlekedés­­ügyi minisztert, hogy az áruházak üzletkörét szabályozza, tekin­tettel arra, hogy tevékenységük a legális kiskereskedelem érde­keit sérti. A vonatkozó rendelettervezet elkészült és az érdek­­képviseleteknek hozzászólás céljából elküldték. A tervezet első­sorban az áruház fogalmát adja, eszerint az áruház oly keres­kedelmi vállalat, amelyben több kereskedelmi szakma üzlet­körébe tartozó és rendszerint külön üzletekben árusított áru­cikkek kerülnek közvetlen fogyasztók részére eladásra és mely vállalat helyiségei nagyságáról az alkalmazottak számánál és a befektetett tőke nagyságánál fogva a fogyasztóközönséget ki­szolgáló üzletek átlagos mértékét lényegesen meghaladja. Áru­háznak kell tekinteni oly vállalatot, amelynek helyisége leg­alább 2000 négyzetméter, 50-nél több alkalmazottat foglalkoztat és legalább 400.000 pengő befektetett tőkével rendelkezik. Az áruház jellegét nem érinti, hogy üzlethelyisége nem egy, hanem több szomszédos házban van és hogy egyes osztályainak más­más tulajdonosa vagy bérlője van. Új áruházat felállítani vagy meglevő áruházát kibővíteni csak miniszteri engedéllyel szabad. Az újonnan létesítendő áruházban nem szabad az élelmiszer- és fűszerszakma üzletkörébe tartozó árut árusítani, vendéglőt, büffét vagy fagylaltozót fenntartani, képesítéshez kötött ipart gyakorolni, fennálló áruházak ezt a tevékenységet csak 1941-ig folytathatják, illetőleg a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hó alatt hús, vad, hal, tej, tojás, főzelék, friss gyümölcs, szik­víz, cukrászsütemény árusítását köteles beszüntetni. Tilos az áruház helyiségeiből akként árusítani, hogy a vevő az áru ki­választása, illetőleg átvétele végett az utcáról az áruház helyi­ségébe be nem lép. A zárórát illetően az egész üzemben azok a rendelkezések irányadók, melyek a különféle árucikkek árusítá­sára a legkorábbi zárást rendelik el. Áruház fogyasztóknak csak készpénz ellenében árusíthat. A Debreceni Kereskedő Társulat a kereskedelem képesítését sürgeti. A kereskedelem képesítéshez kötésének kérdése állan­dóan napirenden van. Az érdekelt kereskedelmi szakmák leg­többje a képesítés mellett foglalt állást, ellentétben a ka­marákkal, bár egyes kereskedelmi és iparkamarák, amelyek eddig a kereskedelem képesítéshez kötésétől féltették a keres­kedelem szabadságának elvét, álláspontjukat megváltoztatták, így a debreceni kamara 1936 április 16-án tartott közgyűlésén a kereskedelem képesítéshez kötése mellett nyilatkozott. A Deb­receni Kereskedő Társulat a kereskedelem képesítéshez kötésé­nek kívánságánál világosan körvonalazza azt az álláspont­ját, hogy a kereskedelmi foglalkozás űzéséhez szükséges iparjogosít­vány előfeltételei között az 1922. évi XII. tc. értelmében jelen­leg is megkívánt általános feltételeken kívül annak igazolását kívánják, hogy az, aki kereskedő óhajt lenni, köteles legyen egy bizonyos idejű tanonci és segédi gyakorlatot igazolni. Minden más hatósági beavatkozást, hatósági diszkrécionális jogot az iparjogosítvány iránti kérelem elbírásánál ki kell rekeszteni. Tagad­ják azt, hogy ez a rendszer véget vetne a kereskedelem szabad űzésének, mert hiszen aki a törvényben körvonalazott feltételeket igazolná, annak a törvény parancsa alapján kellene kiadni az iparjogosítványt. A kereskedelmi szabadságnak mai rendszere nem szabadság, hanem szabadosság, amelynek a ke­reskedelmi élet tisztessége, a kereskedelem általános és szakmai nívója szempontjából súlyos következményei vannak. Nem sza­bad hagyni azt, hogy ez a kérdés elaludjon, hanem meg kell ragadni minden alkalmat arra, hogy az érdekképviseleti előter­jesztések és kongresszusi tárgyak vitájának teréről a kérdést a megvalósítás terére vigyék át. Valószínű, hogy ha a mozgalom sikerrel jár is, annak hatása máról holnapra nem érezhető, de bizonyos, hogy azt a célt elérik, amit elérni reméltek: a keres­kedelem általános, szakmai és erkölcsi nívójának emelését. Ezért pedig érdemes és méltó minden jó magyar kereskedőnek fáradni. Házasság. Bodor Imre, a Bodor és Geiringer Acélárugyár Kft. ügyvezető­ igazgatója, augusztus 16-án déli fél 12 órakor tartja esküvőjét Beitzer Lilly úrhölggyel, a budapesti Hősök Templomában.­­ Handelsmann Frigyes, a Valery Illatszergyár helyi képviselője augusztus 9-én házasságot kötött Kramer Ilona úrhölggyel. A f­rogista ifjak hajókirándulása. A Drogista Ifjak Egyesü­lete és Sportszakosztálya augusztus 16-án külön e célra bérelt hajón kirándulást rendez Leányfalura. Részvételi díj 1.40 pengő.

Next