Az Illatszerész, 1937 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-01 / 1. szám
4. oldal AZ MATSZÍRISZ Az elmúlt év mérlege Dr. KEMÉNY DEZSŐ, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkárának nyilatkozata. Az elmúlt év a javulásnak számos tünetét hozta és a gazdasági élet felületes szemlélője hajlamos lehet annak megállapítására, hogy az évekig tartó rossz gazdasági helyzetnek vége van és az állandó javulás ideje érkezett el. Bár komoly számbeli adatok tényleg igazolják, hogy a gazdasági élet több ágában javulás állt be, így a gyárak foglalkoztatásának javulását jelző munkáslétszámemelkedés, egyes árucikkek fogyasztásának emelkedése és más hasonló jelenségek,• viszont a gazdasági élet felelős tényezőinek a szükséges objektivitásra törekedve az érem másik oldalát is meg kell nézniük és a mérleg serpenyőjére kell helyezni a gazdasági életben mutatkozó káros megnyilvánulásokat is. Akinek az elmúlt év gazdaságilag javulást, vagyoni gyarapodást hozott, könyvelje el ezt a szerencsés körülményt megelégedéssel, viszont ne hunyjunk szemet a nagyon sok orvoslásra váró körülmény felett sem, sőt annál kevésbé, mert a kereskedelem helyzetében kevés javulás történik. Kényszeregyességek, csendes likvidálások, kereskedő-öngyilkosságoknapirenden vannak, mesterséges, dédelgetett alakulatok a kereskedelem munkaterületének mind nagyobb darabjait sajátítják ki és a kötött gazdálkodás a kereskedelmi forgalomban egyre nagyobb tért hódított. Tudom, hogy a kereskedelem különböző területein, az érdekképviseletek körében eszmék, javaslatok merültek fel, amelyek őszintén és meggyőződéssel kívánják a javulás célját szolgálni, viszont rá kell mutatnom arra, hogy nem mindig a hivatalos tényezők közömbössége akadályozza egy-egy ilyen reform létrejöttét, hanem igen gyakran megfontolt és alapos meggondolások gátolják a szakkörök részéről talán üdvösnek tartott újítások behozatalát. Nem kétséges, hogy minden javaslatot, melyet a gyakorlati élet emberei vetnek fel, érdemes megismerni, vele foglalkozni, de ez még nem jelenti, hogy azoknak bírálat nélküli átvétele orvosolná a bajokat és jobb helyzetbe hozná azokat, akiken a reform segíteni akar. Mint az illatszer-szakmát legközelebb érintő reformot hozzák fel a képesítéshez kötés kérdését, amely ma már más szakmák részéről is, mint kívánság merült fel. Ebben a vonatkozásban az én nézetem az, hogy a kereskedelem hiába kíván és kér bármit, amíg az adófronton gyenge, addig úgy sem magának ér el valamit, hanem az államkincstárnak, amely olyan mértékben veszi igénybe az adóterhekkel a kereskedelmet, hogy a kereskedő saját gazdasági eredményeire nem is gondolhat. Vegetálásában pedig úgyszólván mindegy, hogy képesítve vegetál, vagy képesítés nélkül. A kereskedelem elsorvadását, amit még az elmúlt, kedvezőnek mondott gazdasági év sem tudott teljesen feltartóztatni, csak az tudná elhárítani, ha ismét módja és alkalma lehetne a kereskedelmi foglalkozást űzőnek arra, hogy ne csak azért küzdjön, hogy a legszűkösebb mindennapi kenyerét megkeresse, hanem életszínvonalának emelése mellett anyagi bázisát is erősíteni tudja. Ennek a célnak eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy több fontos pozíciót foglaljon el a kereskedelem a közéletben, hogy minden alkalmat és helyzetet kiaknázhasson annak bizonyítására, hogy nem bírja már az elviselhetetlen adóterheket és amint Éber Antal, a kamara elnöke kijelentette, éppen a mostani javulást kellene a kormánynak arra felhasználnia, hogy a nehezebb időkben behozott brutális adóztatást enyhítse és az adóterheket csökkentse. Bujdos József képviseletei «Elefánt» razasztó. — Ha van. — Gumiragasztó. — Zs Vnhargasztó. — Frigilla anklopolop tisztítókefe. — Tinta Matyi. — Tollecserek. 9HHHHHHIH Budapest. VII., Péterfy Sándor u. 28., földszint 10/a. 1. szám Kormányrendelet az árak ellenőrzéséről A ttt. kir. minisztérium kiadta 7450/1936. M. E. számú rendeletét az árak ellenőrzéséről. E rendelet szövege a következő: 1. §. Az 1200/1933. M. E. számú rendelet alapján szervezett Árelemző Bizottság mind a belföldi, mind a külföldi árak alakulását rendszeresen figyelemmel kiséri. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter utasítására az Árelemző Bizottság elnöke bármely ipari (bánya) vagy kereskedelmi vállalatot, valamint bármely iparost vagy kereskedőt felhívhat annak bejelentésére, hogy valamely közszükségleti cikket mily áron hoz forgalomba. A felhívásnak a kitűzött határidőben eleget kell tenni. 2. § A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, ha az Árelemző Bizottság véleménye alapján, vagy anélkül is úgy találja, hogy valamelyik vállalat, iparos vagy kereskedő valamely közszükségleti cikket indokolatlanul magas áron hoz forgalomba, az érdekelt miniszterrel egyetértve az 1. §-ban említett adatokon felül az átalakulás szempontjából lényeges adatok bejelentését, felvilágosítások adását és iratok bemutatását kívánhatja; kiküldöttje útján az üzletvitelt és az üzletkezelést, az üzleti könyvek és egyéb iratok megtekintésével is megvizsgáltathatja; a vállalat tulajdonosát (az iparost, a kereskedőt), az alkalmazottait, valamint egyéb személyeket is — szükség esetén a bíróság útján eskü alatt is — kihallgattathatja. 3. §. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, ha a 2. §. alapján megtartott vizsgálat eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a vállalat (iparos, kereskedő) valamely közszükségleti cikket indokolatlanul magas áron hoz forgalomba és az ár leszállítása vagy az ár szabályozásához szükséges intézkedés végett az érdekelt vállalattal folytatott tárgyalás nem vezet kellő eredményre, az érdekelt miniszterrel egyetértve a következő intézkedéseket teheti: 1. Az adó, vám, valamint egyéb tekintetben adott kedvezmények megvonása, a közszállításokból való kizárás, az iparűzési jog elvonása, az iparrendészet, vagy fuvardíjszabás körében megfelelő más rendszabály alkalmazása iránt intézkedhetik, illetőleg ily intézkedésre az illetékes miniszternek javaslatot tehet. Az illetékes miniszter ennek a pontnak alapján csak törvényes hatáskörébe utalt intézkedést tehet; az intézkedést akkor is megteheti, ha az intézkedés alkalmazásának egyéb jogszabályokban megszabott különös feltételei nem állanak fenn. 2. Javaslatot tehet a m. kir. minisztériumnak a vámtarifában megállapított egyes vámtételeknek módosítására vagy megszüntetésére vagy egyéb vámpolitikai intézkedésre. A m. kir. minisztérium az ily intézkedésnek az idevágó törvényben megállapított előfeltételeire éskorlátaira tekintet nélkül rendelkezhetik. Ha az illetékes miniszter a jelen alapján iparűzési jogot vagy olyan hatósági engedélyt von el, amely nélkül a vállalat (az iparos, a kereskedő) üzemét (üzletét) nem folytathatja, határozata ellen halasztó hatályú panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panasz tárgyában soron kívül jár el. 4. §. A 2. §-ban meghatározott vizsgálattal és a 3. §-ban említett tárgyalással a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértve az Árelemző Bizottságot is megbízhatja. 5. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki az 1. és 2. §. alapján hozzáintézett felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, vagy valótlan adatokat közöl, vagy az elrendelt intézkedés foganatosítását akadályozza. A pénzbüntetésre az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke az 1931:XXVI. t.-c. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében 8000 pengő. A pénzbüntetés átváltoztatására és a kihágás elévülésére az 1931 :XXVI. t.-c. 3. §-ának (3), illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók. A kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 6. §. A jelen rendelet nem érinti sem az 1920:XV., sem az 1931 :XX. törvénycikk rendelkezéseit. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. * Az ellenőrző rendelet értelmében bármelyik kereskedő vagy iparos felhívható arra, hogy közszükségleti cikket mily áron hoz forgalomba. Ez a rendelet igen súlyos következményeket jelent különösen azokra, akik kénesítéshez kötött ipart űznek. Az illatszerszakma számos cikke közszükségleti cikk és így az ellenőrzés hatálya alá fog kerülni, bár tulajdonképen ebben