Közgazdasági Értesítő, 1884. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1884-06-05 / 23. szám
.) A csarnok berendezése. A csarnok berendezését akkor fogjuk legkönnyebben megérteni, ha a tej megérkezését bevárva, ugyanazon útit teszszük, melyet a tej a csarnokban végez. A tej részint a termelők részéről közvetlenül szállíttatik a telepre, részint vasúton érkezik. A tejcsarnok kocsijai a vasúton érkező tejet minden vonat megérkezése után azonnal a telepre szállítják. E czélból a tejcsarnok négy nagy teherkocsit (l.ábra) tart, melyek ■egyúttal a tejnek a tejesboltokba való szállítására is használtatnak. A tej a tagok 25 — 30 literes jól horganyozott bádogedényeiben (2. ábra) szállíttatik, melyek gummigyűrű és külön excentrikus zárókészülék segítségével légmentesen elzárhatók. Az edények olyformán vannak megjelölve, hogy minden vasútvonalnak külön színe, minden tejet szállító tagnak külön sorszáma van A tej megérkezése után a tejes edények azonnal az átvételi csarnokba vitetnek, ott minden egyes tagnak összes szállitmánya külön sorban felállittatik s a tej a fő tejkezelő által izére és szagára nézve megvizsgáltatik. Ezek után az irodatiszt feljegyzi a megérkezett menynyiséget és hozzáteszi, hogy kifogástalannak tartatott-e vagy nem. A mennyiség kiderítése az által könnyíttetik meg, hogy az edények mind ugyanazon gyárból származnak s mind ugyanazon külső kiállítással bírnak. Csak oly edények tartalma, melyek nincsenek egészen megtelve, méretik meg a tejmérő (3. ábra) segítségével. Meglehet azonban, hogy a szövetkezet későbben a súly szerinti átvételre fog áttérni. A vizsgált és kifogástalannak talált tej egy dupla szűrőn át beöntetik a tejszállító medenczébe (4. ábra) s egy gőzzel mozgósított emelőkészülék segítségével felhuzatik az emeletre. Azon tagok szállítmányaiból, melyek az illető napon vizsgálásra vannak előjegyezve (jelenleg naponta 4-6 tejpróba vizsgáltatik), kivétetik egy megfelelő mennyiség a vegyész által a tej alapos összekeverése után a tejszállító medencéből, mielőtt az felhuzatnék. Az emeletre felhuzatván, onnan 2 utat vehet a tej. Azon tej, mely közvetlenül mint teljes tej jön forgalomba, a tejszállító medenczéből kieresztelik a »36« számú (lásd a tervrajzot) medenczébe és onnan egy nyitott csatornán át folyik a hűtőkészülékre. (5. és 6. ábra. A tejhűtő (7. ábra) áll nagyobb számú vízszintesen egymás fölé rakott czinezett rézcsövekből, melyeken keresztül az alatta levő jégmedenczébe (8. ábra) egy szivattyú segélyével jeges víz préseltetik, míg ezen idő alatt a hűtendő tej külsőleg a csöveken lefolyik. A hűtött tej lefolyik a 2 nagy gyújtőmedencze (28) egyikébe és ott külön jéguszó hűtőkészülékek segítségével megtartatik az egyszer elért alacsony hőfokon. Ezen jéguszók a medenczébe akasztatnak vagy állíttatnak , vagy jéggel megtöltetnek vagy azoknál, melyek csövekkel vannak ellátva, ezen csöveken át szivattyú segítségével jeges víz préseltetik. A csarnokban minden tejmedencze ilyen hűtővel (9. ábra) van ellátva. A tej az említett gyűjtőmedenczékben addig áll, míg a városba való elküldés órája közeledik. Akkor az átvételi csarnok teljesen átváltoztatik. Ahány szállító kocsi van, annyi asztal állittatik fel s mindegyikre állittatik annyi üres 7*, 1, 2, 5 literes edény, mennyi az illető kocsis vagy fióküzlet számára meg van rendelve. Ezek a medenczében levő tej erélyes keverése mellett megtöltetnek s az edény fedele ólomzárral lezáratik. A kocsi-indulási idő elérkezvén, csengetyűjelre a kocsisok befognak, a csarnok elé hajtnak s edényeiket ládákba állítják, ezeket kihordó személyzetük segítségével a kocsikra rakják s a városba indulnak. Visszatérve a tej azon részéhez, mely nem mint teljes tej, hanem mint melléktermék (kávé-tejszin, hab-tejszin, teavaj) jön forgalomba, ez megérkezve a fent említett emeletre, ott a medenczekocsiból a35. számú medenczébe eresztetik ki. Onnan lefolyik a lefölöző helyiségbe. Látjuk tehát, hogy a tejet azért kellett az emelet magasságára emelni, mert mindkét irányban nagy niveau-különbségeket kellett kiegyenlíteni: tudniillik az egyik oldalon a tejnek a hűtőn kell keresztülfolynia, onnan a tejmedenczébe, s végre a tejtöltő edényekbe, a másik oldalon pedig a lefölöző gépbe. Mielőtt a tej a lefölöző gépbe érkeznék, még két edényen kell keresztülfolynia: az első a tejmelegítő (3), mely dupla fallal ellátott horganyzott rézedény, melyben a tejt a falak közé bocsátott gőz segélyével 25—30° C.-ra felmelegíttetik. Onnan a tej tovább folyik a tej befolyását szabályozó edénybe (4), melyben egy, úszó segítségével eléretik az, hogy a tej folytonos egyenlő nyomással érkezzék a lefölöző gépbe (5). A 2 lefölöző gép (10. a) és 10 b) ultrai gőzgéppel hajtatván, perczenkint 2—6000 fordulatot tesz. Ezen óriási sebesség következtében a beomló tej siet a forgó üst falaihoz s ott egy függélyes gyűrűt képez, ezen gyűrű belsejében a tej részei különválnak 2 réteggé: a belsőt képezik a tej könnyebb részei, a zsir; a külső réteget a nehezebb részek, tehát a zsírjától megfosztott lefölözött tej. Mindkét réteg részére a forgó üst 2 külön pontján nyilások vannak alkalmazva, melyek egyikén a tejszín, másikán a lefölözött tej ömlik kifelé. Az által, hogy az egyik vagy a másik nyílás kisebbittetik vagy nagyobbittatik, vagy az által, hogy a tej befolyására szolgáló cső inkább elzáratik, vagy inkább kinyittatik, szabályozható a nyerendő tejszín sűrűsége. A tejcsarnok kétféle lefölöző gépet használ, a svéd »de Laval« rendszert, mely 250 litert és a dán »Burmeister és Wain«-félét, mely 400 litert fölöz le óránként. A nyert tejszín a lefölözőgépből való kilépése után közvetlenül belefolyik a tejszínhűtőbe (6), melyben a beomló tejszín forgó kertek segítségével a hűtőnek jéggel hűsített falaihoz vezetik és ily módon rögtön 3° C-ra hűttetik le. Ezek után a tejszín bevitetik a tejszínkamarába, hol külön medenczében (23) jéghűtő alkalmazása mellett addig tartatik, míg kis üvegedényekbe töltetvén, hasonló módon, mint azt a teljes tejnél láttuk, elszállíttatik a városba. A tejszínnek a közvetlen elárusításból felmaradó része köpülésre használtatik. Többnyire a köpüléshez más tejszín nem marad fenn, mint az, mely a tejes boltokból naponta mint el nem kelt mennyiség visszajött, vagy mely az ily után visszakerült teljes tejből készült. E czélból a tejszín a köpülőbe (17) (11. ábra) öntetik s abban gőzerő segítségével köpültetik. A nyert vaj azután a vajgyúró asztalon (18) (12. ábra) kigyúratik és a vaj formák segítségével (20) (melyek közül a legkisebbik 20 gram vajnak felel meg), idomittatik. A kész vajadagok egyenkint pergament papírra tétetnek s az elszállításig jégszekrényben (22) helyeztetnek el. A nyert lefölözött tej azonnal hűttetik a »8« vagy »9« számú hűtőkészüléken s azon része, mely közvetlen eladásra kerül, beöntetik a »13« számú gyújtómedenczébe, honnan a szállítóedényekbe lecsapoltatik. A lefölözött tej megmaradó része leeresztetik a »10« nyíláson keresztül közvetlen a sajtpinczébe. A sajtpinczében a lefölözött tej a gőzzel fűtött duplafalú 2 sajtüstben (13. a) és 13. b) ábra) felmelegittetik s téglasajttá alakittatik át. A biztosabb értékesítés szempontjából azonban a szövetkezet valószínűleg a lágy sajt irányát el fogja hagyni s karika-sajtok készítésére fog áttérni. Sajtpincze kétféle létezik: egyik a sajtok készítésére, a másik azok érlelésére szolgál. Ha a telep alaprajzát megtekintvén, figyelmünket azon helyiségekre irányítjuk, melyeket eddig nem érintettünk, következik még a mosó helyiség, melyben az összes, a csarnok részéről forgalomban levő, valamint a szövetkezeti tagok tulajdonát képező edények megmosatnak. Ez olyformán történik, hogy az edények mindenek előtt drótkosarak segélyével az első forróvízzel telt kádban 1 perczig víz alatt tartatnak, azután a 2-ik kádban meleg vízzel soroltatnak, a 3-ikban hideg vízzel leöblittetnek s végre az utolsó kádban szintén drótkosarakban újra forró vízbe mártatnak. A tisztított edények a mosókamara falain az állványokon (30) helyeztetnek el. A szövetkezeti tagok tulajdonát képező szállítóedények a szomszéd raktárhelyiségbe vitetnek, honnan a vasútra elszállíttatnak. Ezen raktárhelyiség szolgál a városból visszaérkezett üres edények visszavételére és a szövetkezeti tagok üres edényeinek elhelyezésére. Itt gyűjtetnek azon kívül a hűtőkészülékek, fejőedények, tejgyűjtőedények, szállitó-kannák s más effélék, melyeket a tejcsarnok a szövetkezeti tagok kényelmére bizományban tart a gyárosok részéről. Továbbá említendő: az iroda, melyben a pénztárnok, könyvelő és egy irodatiszt állandóan működnek; az üzletvezető helyisége; a vegytani műhely; a főtejkezelő szobája; a sajt- és vajkezelő lakása; a kazán és gépház; a lóistállók; a kocsiszín ; az istállómester lakása; egy kis tejárusító helyiség. Az összes helyiségek víz-, gőz- és légszeszvezetékkel vannak ellátva, a padozat asphaltirozva van s a falak szintén 1 méternyi magasságig asphalttal vannak bevonva. Az épületek egy negyedrésze régi, mely czélunkra adaptálva lett, nagyobb része új. Olcsóság szempontjából a falak fiókműből épültek és tetőpéppel lettek befedve. 811