Közgazdasági és Közlekedési Tudósító, 1938 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-12 / 1. szám
1938 január 12. Az életbiztosítás, mint takarékossági mód a belső tőkeképződés terén is figyelemreméltó Az életdíjtartalék két év alatt csaknem ötven százalékkal emelkedett A pénzpiac nehézségei, a gazdaság egész területén mutatkozó autarchikus törekvések, deviza nehézségek és egyéb, a külföldi kölcsönt korlátozó nehézségek, egyre fontosabbá teszik a belső tőkeképződést, amelynek növelésében részt vesznek az öszszes intézmények és magánvállalatok. A belső tőkeképződés szolgálatában a legfontosabb szerep a bankbetéteknek és az életbiztosításnak jut. Mind a kettőnek az alapja a takarékosság. A bankbetét formájában történő vagyongyűjtés a legszabadabb pénzelhelyezési mód, viszont az életbiztosítás formákhoz, korhoz, a biztosított egészségi állapotához és kereseti viszonyaihoz van kötve. Ennyi korlátozás ellenére mégis álandóan terjed népszerűsége, aminek az a magyarázata, hogy az előre megszabott tőke megtakarítására a biztosított magát kötelezi az egyforma díjrészletek befizetése tekintetében és hogy a tőke megtakarításában a korábbi elhalálozás sem gátolja meg, még akkor sem, ha a szerződés megkötése után csak egyetlen díjrészlet befizetésére maradt ideje. E kimutatásból azt látjuk, hogy — az életbiztosításnak is, a bankbetéteknek is bizonyos állandó szintet feltételezve — a tőkeképzés arányosan halad a két irányban. A bankbetétek emelkedése az előző évihez A bankbetétek tőkeképző mértékét a takarék- és a folyószámlabetétek mindenkori állománya mutatja, az életbiztosítás tőkeképző mértéke az életdíjtartalékok összegében jut kifejezésre, amely az életbiztosítási állomány mindenkori értékét jelöli meg. Ha egy 10.000 pengőre kötött életbiztosításnál a harmadik biztosítási év végén a matematikai díjtartalék 900 pengőt tesz ki, akkor a biztosítás értéke ez időpontban a 900 pengő díjtartalékkal egyenlő. Az életüzlet mai biztosított tőkeállománya 700 millió pengő körül mozog. Ha a ma fennálló összes biztosítások díjait a kötvények lejáratáig mind befizetnék, úgy 20 éven belül az életbiztosítás 100 millió pengő megtakarított tőkét produkálna. Ez összegnek bizonyos időpontban lerögzített értékét az életdíjtartalékok tőke összege adja, amely az uolsó három évben — a bankbetétekhez is arányítva — a következő változást mutatja: viszonyítva 1935-ben 107 millió pengőt, 1936-ban 90 millió pengőt tett ki, ugyanakkor az életdíjtartalék 28.9 millió, illetve 26.8 millió pengővel gyarapodott. Az életdíjtartalék növekedése azonban jobb eredményt mutat a betétek emelkedésénél, mert a betétek átlagát az éledíjtartalék átlagához mérve, az arány 1934-ben 6.2 százalékot tesz ki, ami 1935-ben 7.2 százalék, 1936- ban 8.1 százalékra emelkedett. Az 1936. évi életbiztosítási válság okozta visszaesés csak az 1937. évi díjtartalékban jut kifejezésre, amennyiben az első évi díjakból a társaságok nem tartalékolnak, tehát 1936-ban az új produkció csökkenése még az ez évi díjtartalékoknál nagyobb elváltozást nem mutathatott. Az életbiztosítás a tőkeképzésre szánt megtakarítások egy részét tagadhatatlanul leköti, az életbiztosítás azonban egyáltalában nem keresztezi a betétképződés útját, mert az életbiztosítás kényszerű takarékossági eszközét olyan ügyfelek veszik igénybe, akik éppen a biztosításnak kényszereszközei útján lépnek csak a takarékoskodóknak ma már hatalmas táborába, egyébként nem tudnának ellentállni egyes fontos, mégis nélkülözhető létfenntartási cikk beszerzése vagy számos szórakozási és élvezeti lehetőség csábításának. A bankbetétekre vonatkozóan azonban ezek a biztosítási díjösszegek mindenképpen elveszettnek tekinthetők. Az életbiztosítás intézménye tehát a tőkeképzésnek szempontjából is fontos nemzetgazdasági tényező lett s anélkül, hogy a bankbetétek fejlődésének menetét figyelemre érdemes módon hátráltatná, nagy lépésekkel halad ennek nyomában, ami azt jelenti, hogy az életbiztosításnak fejlődési lehetősége ma már meghaladta a betétképződés fejlődési lehetőségét. Takarék- és folyószámla betét . . . Emelkedés az előző évihez mérten . . Életbiztosítási díjtartalék...................... Emelkedés az előző évihez mérten Az életdíjtartalék a betétnek százaléka 1934 években 2.018 — 124.5 6.2% 1935 1936 ezer pengőkben: 2.125.— 2.215.— 107.— 90.— 153.4 180.2 28.9 26.8 7.2% 8.1% MWMWfMMMWMMMNNMWMMWWMHWWMMMMMIMMMMMMMMIMMMMWWMWMMWMWMWWMMIMMMM Judik József és Quandt Richárd a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetőségében Serbán Iván agrártanácsadó igazgatói kinevezése és új fontos munkaköre "A magyar pénzügyi és gazdasági élet oszlopa a Magyar Nemzeti Bank, amelynek elmúlt évi működéséről a február 7-re összehívott közgyűlés kapcsán rövidesen ismét összefoglaló képet kap a közvélemény. Imrédy Béla kvalitásai maradéktalanul érvényesülnek az önálló magyar jegybank vezetése tekintetében, de az eredményeket, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban is elért, kétségkívül csak olyan vezérkarral sikerült kimunkálnia Imrédynek, mint amilyen évek óta, fáradhatatlanul, éjt és napot egybevető munkájával támogatja őt a feladatok megoldásában. Szinte kivétel nélkül tetterős fiatalok, kitűnően képzett, a mai komplikált és különleges feladatok megoldására felkészült szakemberek alkotják ezt a vezérkart. Ebben a beosztásban szolgálja az ország pénzügyeit Baranyai Lipót, a Jegybank vezérigazgatója is. Szimpátiát keltett a legutóbbi főtanácsülésnek a határozata, amellyel Judik József dr. és Quandt Richárd igazgatóhelyeteseket igazgatókká nevezte ki és őket az üzletvezetőség tagjaivá meghívta. Judik József dr. a budapesti egyetem magántanára, aki Navratil Ákos professzor egyik legtehetségesebb tanítványaként ismerkedett meg a pénzügyi és közgazdasági problémákkal. Már évek óta áll a Magyar Nemzeti Bank közgazdaságtudományi és statisztikai osztályának élén, főleg a devizagazdálkodással kapcsolatban fejt ki tudományos és gyakorlati munkát. Quandt Richard a Pénzintézeti Központtól került át a Magyar Nemzeti Bankhoz, ahol mindenkor különleges és fontos munkakört látott el; nagy elismerést szerzett éles judiciumával, kiváló nyelvismereteivel, meggyőző tárgyalási modorával, az eléje került pénzügyi problémák alapos ismeretével. A magyar pénzügyi delegációknak szinte állandó tagja és ebben a minőségében is szimpátiát élvez. A bankosztály vezetőjeként pedig állandó közvetlen öszszeköttetésben van a magyar pénzügyi élet minden tényezőjével. Úgy Judik József, mint Quandt Richárd kimagaslóan értékes tagjai a háborút járt fiatal generációnak, akiket a közvetlen érintkezés baráti kapcsolata is predesztinál arra, hogy Imrédy Béla és Baranyai Lipót legszűkebb vezérkarához tartozzanak. Nem előlegezett bizalom, hanem a jól végzett munka részbeni honorálása tehát a főtanács rangemelő határozata Judikkal és Quandttal kapcsolatban. Még egy fontos kinevezés történik a Nemzeti Banknál. Serbán Iván dr. gazdasági főtanácsos, a Magyar Nemzeti Bank agrártanácsadója kap igazgatói címet. Serbán a Külkereskedelmi Hivataltól került a Jegybankhoz és fiatal kora ellenére olyan hatalmas közgazdasági múlt áll a háta mögött, hogy szélesebb munkaköre az agrártársadalmon kívül a merkantil- és pénzügyi szakemberek részéről is nagy szimpátiával találkozott. Serbán — hír szerint — az átszervezett és kibővített hatáskörű közgazdasági osztály egyik vezetője lesz, a főtitkársággal kapcsolatos munkakörök jórészét bízzák rá, tehát azokkal kerül ismét kapcsolatba, akik a múltban már megtanulták becsülni és méltányolni Serbán Iván szeretetreméltó egyéniségét, hozzáértését s fáradhatatlan munkabírását. Magyar Acélárugyár Rt. Budapest, VI., Váci út 95. sz. Telefon: 2-923-17. Rugó-, autó-, motorkerékpár- és tömegárugyár.* Kovács-, prés- és húzómű, szerszám-, szerkezeti- és gyorsacél. *,* Kocsitengely, patkósarok, csizmapatkó, csigafúró szelep. Olcsó díjszabásával a MÁV győz a budapesti szomszédos forgalom utasaiért folytatott versenyben A MÁV legutóbbi beszámolójában Som Ottó elnök megállapította, hogy a városok közelében a helyközi személyforgalom emelkedik. Ez az örvendetes tény legjobban az ország legnagyobb városának, Budapest székesfővárosnak helyközi forgalmában domborodik ki, amely a fővároskörnyéki lakosságnak a fővárossal való szoros és állandó összeköttetésében a személyforgalom lebonyolítását nem egyedül végzi, hanem ebben osztozik a társas gépkocsikkal, hajóvállalatokkal, a villamos- és helyiérdekű vasutakkal. A közüzemű társas gépkocsik megállóhelyeinél, a villamos és helyiérdekű vasutak végállomásain, a hajó- és vasúti állomásokon állandóan hullámzik a környékről a fővárosba érkező, vagy munka végeztével oda visszatérő lakosság: a diákok, munkások, tisztviselők, különféle alkalmazottak, a környéken lakó fővárosi iparosok, vállalkozók ezrei. Ebben a nagy iramban a legnagyobb teljesítményt a MÁV végzi, amely a többi közlekedési vállalattal eredményesen fölvett versenyalapján csak néhány lakottabb közeli községből napontaa 15.000 embert szállít a fővárosba és vissza s ebben a néhány községben az évi utasforgalom az utolsó két év alatt 7.8 millió főről 9.1 millióra emelkedett és a következőképpen oszlott meg: Vasútállomás: A fel- és leszálló utasok száma 9,150.301 MÁV uta-Összesen: 7,829.90 A főváros környékén tehát asainak száma több mint 15 százalékkal emelkedett. Azt a sikert, amit a MÁV a többi közlekedési vállalattal szemben elér, — eltekintve a hajóvállalatokat, amelyek csak az év egy részében és inkább kirándulások céljait szolgálják, — könnyen meg lehet érteni a díjtarifák összehasonlításából. A villamos vasút, amely a főváros határain túl csak a közvetlen szomszédos néhány községig halad, a viteldíjak többszörös emelése után a kisszakasz árát 8 fillérben, a rendes szakaszjegy árát 20 fillérben, a vonaljegy és átszállójegy árát 30, illetően 36 fillérben állapította meg, 8 óra előtt és visszautazásnál 14 óra után érvényes menettérti jegyet is ad 10 fillérért. Az autóbusz díjszabása ennél is magasabb. Ezzel szemben a helyiérdekű villamosvasutak, amelyek a környéki községekbe 30 kilométeres vonalat is befutnak, élénk versenyben állanak sok községben a MÁV- val s e két vállalat díjszabása és kedvezményes jegyeinek az ára a következőképpen alakul: Jegy neme: Távolság: Jegyára a MÁV-nál HÉV-nél Menettérti jegy 1—5 km 0.24 0.36—0.60 6-10 „ 0.44 0.74—1.26 11—15 „ 0.80 1.70 16—20 „ 1.20 2.10 Havi bérlet 1—10 km 7.80 12.—18.— 11—15 „ 10.80 20.— 16—20 „ 15.— 22.— Munkás jegy A MÁV viteldíjai valamennyi közlekedési vállalaténál jóval olcsóbbak és ha bizonyos tekintetben nem olyan kényelmesek a vasúti kocsik, mint a villamosok vagy autóbuszok, de lényegesen gyorsabban szállítják az utasokat kitűzött céljuk felé. Abban a versenyben tehát, amely a fővárosba özönlő utasközönség meghódításában a MÁV-nak nyújtja a babért, a hasznot nagy mértékben a közönség is húzza s ezzel magyarázható, hogy a főváros határain belül is, ahol nagyobb pályaudvarok könnyen megközelíthetők, így Kelenföldről, Rákosról, Kőbányáról, Rákospalotáról, Újpestről, Pestszenterzsébetről, Pestszentlőrincről, tehát olyan helyekről, ahol minden utcasarkon kényelmes villamosok, vagy autóbuszok állanak a közönség rendelkezésére, az utasok ezrei váltanak havi bérletet, vagy a villamos 40 filléres menettérti jegye helyett 24 filléres menettérti vasúti jegyet. Ha a MÁV még a közönség kényelmére, a túlzsúfoltság enyhítésére, a járatok sűrítésére tenne intézkedéseket, a két év óta örvendetesen megindult helyközi forgalmat még jobban növelhetné. 1931-ben 1986-ban Dunaharaszti 436.127 944.955 Dunakeszi—Alag 778.987 940.851 Gödöllő 480.718 494.782 Maglód 436.428 468.871 Rákoscsaba 775.940 876.925 Rákoshegy 733.395 747.243 Rákospalota—Újpest 1,327.017 1,543.942 Rákosliget 789.164 900.753 Rákoszentmihály 547 759 499.322 Üllő 349.636 416.048 Vác 552.768 599.763 Vecsés 622.021 716.846 6 napra 1—10 km 1.20 1.80 2.60 11-15 „ 1.60 3.50 16—20 „ 2.— 4.— Tanulójegy 1—10 km 2.10 4.5.— 11—15 „ 3.— 7.— 16—20 „ 3.60 9.— Jh- i ■ —i— A MÁV versenytárgyalásai A magyar királyi államvasutak igazgatósága 700 kg. természetes színű fényes tehénbőr, 2500 kg. fekete tehénbőr, 350 kg. természetes színű tömböbör, 250 kg. talpbőr, 100 kg. természetes színű füvőbőr, 1000 kg. sötétbarna fényes tehénbőr, 2290 darab különféle méretű Westinghouse gyorsfékhez való tömböbör és 3175 méter különféle szélességű és vastagságú géphajtószíj, 15.000 méter 78 cm széles kék pamutvászon, 12.300 kg. ólomcső, 1939. év február hó 28-ig szükséges 400.000 tekercs távirdal papírszalag, vasszürke gyapjútakarók szállítására, végül összegyűlt mintegy 140 g bőr és textilnil ládák eladására nyilvános pályázatot hirdet. A versenytárgyalásra vonatkozó szállítási feltételek és ajánlati árkimutatások a m. kir. áramvasutak igazgatósága III. osztályában (Budapest, VI., Andrássy út 75. III. 388) átvehetők.