Lábbelikészítők Lapja, 1933 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1933-01-15 / 2. szám
2. oldal Cipéssiparosok figyelmébe ! A mintavágást magánúton is tökéletetesen elsajátíthatja, ha megrendeli a legújabb kiadású szakkönyvemet, úgyszintén mindenféle minták elkészítését vállalom. Kiss Mátyás, VI., Csengeri u. 51. Január végéig lehet felmondani a megrögzített általános kereseti adóalapokat. Kérvényben kell kérni az új adókivetési eljárást, amihez új adóvallomást kell benyújtani. A jövedelem- és vagyonadóról, valamint az általános kereseti adóról szóló törvényes rendelkezések értelmében az adóhatóságok azoknak az adózóknak adóit, akiknek előző évi keresete 10.000 pengőt, vagyonuk pedig a 150.000 pengőt nem haladta meg, megrögzítették. Ezek az adózók a fennálló rendelkezések értelmében nem kötelesek adóvallomást adni, hanem adójukat új kivetés mellőzésével a jövő évre változatlanul átírták. Az adóhatóságoknak kötelessége az adóalapot új kivetés alapján megállapítani a következő esetekben: Ha a kivetés február hó végéig nem válik jogerőssé, vagyis, ha az 1932. évi adó még fellebbezés vagy panasz alatt áll, ha az adókivetés nem egy teljes évi, hanem csonka üzletév eredménye alapján történt: ha az adózó évközben más adókerületbe költözött; ha az adózó adóévét megelőző esztendő folyamán foglalkozást változtatott; továbbá, ha az adóhivatal akár a kereseti, akár a jövedelemadóra új bevallás nyújtására hívja fel az adózót. Mint ahogy az adóhatóság jogosult a megrögzített adót felmondani és az adózói vallomás beadására felhívni, éppen úgy jogosult az adózó is megrögzített adóját felmondani. Az adóhatóság az esetben mondhatja fel a megrögzített adót, ha az adózó jövedelmében változás állt elő. Ebben az esetben a pénzügyi hatóságok a felmondás jogával március hó végéig élhetnek. Az adózó a megrögzített adó felmondását január hó végéig eszközölheti és ugyanezen időpontig köteles a felmondást tartalmazó kérvénnyel együtt új adóvallomást benyújtani. Ha valaki adójának új megállapítását kéri, az érvényben lévő rendelkezések értelmében az adó akár az első, akár másodfokon fel is emelhető. Erre abban az esetben kerül sor, ha a pénzügyi hatóság azt állapítaná meg, hogy az adózó keresete, jövedelme csökkenés helyett emelkedett. A kereseti, jövedelem és vagyonadónál az adóleszállításra az szolgálhat indokul, ha a kereset, jövedelem, vagy vagyon csökkent, ha az előzőnél alacsonyabb értékesítési árak, a forgalom csökkenése, veszteségek, baleset, elemi kár, stb., álltak elő, továbbá, ha az adókivetés már a legutóbbi alkalommal is túl magas volt. A megrögzített adó felmondása iránti kérelmet január hó végéig kell beadni az adóhivataloknál. A kérvényben tüzetesen meg kell jelölni azt az okot, amiért az előző évre, vagy évekre kivetett és megrögzített adónak a folyó évre való átírását soknak tartja. A felmondó kérvény bélyegmentes. Ehez azonban egyidejűleg szabályszerű adóbevallást is mellékelni kell, mert a bevallási ív nélkül a kérelmet visszautasítják. Az ilyen visszautasító határozat ellen a pénzügyigazgatósághoz kell fellebbezni, de ehez a fellebbezéshez a kitöltött bevallást is feltétlenül csatolni kell. Azok az adózók, akik rendes üzleti könyvet vezetnek és felmondó kérvényükhöz hiteles nyereség-veszteség számlát akarnak nyújtani, február végéig halasztást kérhetnek az adóbevallás beadására, de ezt a kérelmet még január hónapban kell benyújtani az illetékes adóhivatalhoz. A kérvény két pengős okmánybélyeggel látandó el. Az adózó jogosult a megrögzített adó felmondása iránt benyújtott kérelmét február hó végéig minden indokolás nélkül visszavonni. A felmondó kérvény mintája: Tok. M. kir. Adóhivatal. Alólirott tisztelettel bejelentem, hogy az elmúlt esztendőre megállapított és megrögzitett általános kere t Arca A pestbudai becsületes polgári németvargaság története. Szokásaik s gyakorlatuk a XIII. század óta máig. Németül megirta : Kutkovics Alajos. Fordította : * (Utánnyomás tilos!) (2.) II. fejezet. Pestnek beépített s megnagyobbodott területe. A pragmatika szankciónak megkötése s az országgyűlés által 1723-ban tett törvénybe iktatása után VI. Károly császár, e néven 111. királyunk, dicső emlékezetű királynőnk, Mária Teréziának atyja, a róla elnevezett Károlykaszárnyát építette s ez alkalommal dőlt le első része a város falának. Lassan a többire is rá került a sor, helyére kezdetleges lakóházak épültek. Ez időtől fogva a mostani belváros kezdi levenni vidéki színezetét. Csehországból, Morvaországból és Sziléziából egész rajok költöztek be főleg Pestre, ahol jobban épült lakóházak, sőt akkori értelemben vett paloták is épültek, jórészt főrendűek s a nagyobb birtoku köznemesség révén, mely immár nagyobb méretű szarvasmarha, ló, juh és sertéstenyésztést folytatott birtokain s az innen eredő és kereskedők által közvetíttett kivitel révén ugyanis addig nem látott nagymennyiségű pénz került az országba, volt tehát miből építkezni. Fahajókon minden elképzelhető áru érkezett Bécsből, Ausztriából, Bajorországból s velük együtt újabb letelepülők. Az örökösödési háború megakasztotta ugyan az építkezést, de a béke helyreálltával Mária Terézia királynőnk, vitéz nemzete iránt érzett hálája jeléül, felállította Pesten az első magyar egyetemet, a hozzátartozó templommal és szemináriummal. Az orvosi fakultás — a klinika — a mai Kossuth Lajos és Újvilág utca sarkán kapott helyet. Az egyetemmel szemben az első apácakolostort építette a királyné, a zálogház épülete ez mostan. Az Angol kisasszonyok zárdája s temploma, a Piarista gimnázium, a Szervita-templom és kolostor, melynek fele telkét ma már a m. kir. főposta épülete foglalja el, mind Mária Terézia dicsőséges uralkotása idejéből valók. Akkor, de az előbbieknél, később, épült fel a városháza, mely nemrégiben az eskütéri híd (Erzsébet-híd) felépítésével járó szabályozásnak esett áldozatul. Még szállót is építettek a „Fehér hajóhoz“ címezve, melynek helyét és környékét a Bécsi utca és ennek két sor épülete foglalja ma el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a XVIl.-ik században egy közönséges emeletes házat 2 év alatt tudtak csak elkészíteni, nem csodálkozhatunk, ha az imént felsorolt építkezések egy hatvan esztendei időtartamot töltenek ki. Mivel pedig folytonosan tartott a különböző nemzetiségbeli iparosok beözönlése, akik itt jó keresetre tettek szert, hovatovább a belső városrész szűknek bizonyult s így a tulajdonképes városon kívül épültek új lakóházak, s mint első külvárosa Pestnek, leggyorsabban beépült a Mária Teréziáról elnevezett Terézváros. A mindinkább növekedő építkezési kedv és forgalom hatásaként azután megépült egy része a Józsefvárosnak, s mert a telkek e vidéken olcsóbbak voltak, ez a rész már 1780-ban, II. József idején, kinek nevéről elnevezték, kivált LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 1933 január 15 „NNCO“ SHOE POLISH amerikai módszer szerint készült magasfényű cipőkrém Benes Testvérek vegyészeti gyár rt. Budapest, III., Hévizi út 4—6. Telefon: 62—7—82.