Lakatosmesterek Lapja, 1935 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1935-05-10 / 9. szám
Visszásságok a közszállítások körül Alig néhány hónapja került alkalmazásba az új Közszállítási Szabályzat s máris olyan jelenségek tapasztalhatók, amelyek minduntalan az Ipartestület közbelépését teszik szükségessé. Nevezetesen: Az Elektromos Művek a kelenföldi raktárépület lakatos munkálataira versenytárgyalást tartottak. A lakatos munkálatokra a kisipari jellegű üzemek mellett gyári jellegű üzemek is pályáztak. A kisipari üzemek, amelyeknek az új közszállítási szabályzatban biztosított 6°/6-os árelőnynél fogva esélyeik voltak a munka elnyerésére, az Elektromos Műveknél azzal a sajátságos felfogással találkoztak, hogy a 6% os árelőny a szóbanforgó munkánál javukra nem érvényesíthető, mert a kiíró hatóság közüzem s az e tekintetben kivételt képez. Miután az új közszállítási szabályzat ilyen kivételt nem ismer, kénytelenek voltunk a Polgármester urat megkeresni, hogy a döntés előtt a versenytárgyalási eljárást vizsgálja meg és a szabályzatnak a kisipari kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseinek szerezzen érvényt. Az Állami nyomda versenytárgyalást hirdetett vasállványokra. A munkára kb. 35 üzem pályázott, köztük sok gyári üzem is. Az árajánlatok több mint 100,/6-os eltérést mutattak, ami nyilvánvalóvá tette, hogy a legalsó és a legfelső határon levők, a megokolt és a szakmában szokásos tényleges termelési költségek figyelmen kívül hagyásával kalkuláltak. Miután az új közszállítási szabályzat nagy súlyt helyez a realitás elvére, megkerestük az Állami Nyomdát, hogy döntés előtt az ajánlattevők közül háromtól, még pedig a legolcsóbbtól, a közepestől és a legdrágábbtól részletes árelemzést kérjen be s ez alapon szerezzen meggyőződést a realitás követelményeiről. Felhívtuk az Állami nyomda figyelmét arra is, hogy 5000 - ön aluli munkáról lévén szó, az kizárólag a kisiparosokat illeti meg. A polgármesteri XIII. ügyosztály versenytárgyalást hirdetett vaskályhák javítási és karbantartási munkáira. A munkára 44 kisiparos pályázott s közülük 14-en elmulasztották ajánlatukat összefűzni és pecséttel ellátni. Miután ez a mulasztás a kisiparosok járatlanságából származott s nagyrészt arra volt visszavezethető, hogy az uj keletű közszállitási szabályzat rendelkezéseit kellőképen még meg nem ismerték és a fennti követelmény a versenytárgyalási hirdetményben sem szerepelt megkerestük a XIII. ügyosztályt, hogy a 14 kisiparost az elkövetett alaki hiba következményei alól mentse fel és ajánlataikat érdemi tárgyalás alá vegye. Kitüntetések használata A kitüntetések, díjak, oklevelek stb. használata az üzleti reklámnak hatásos fogása, holott igen sok a kétes eredetű és értékű kitüntetés, azaz ezekkel számos visszaélés fordult elő. Ezért a Tvt. 6. § a elérja azt, hogy bizonyos kitüntetések az üzleti forgalomban csak az illetékes szakminiszter engedélyével használhatók. Az alább ismertetendő perben is ily kétes értékű kitüntetésekről volt szó. Bőrdiszműgyáros körleveleiben és hirdetéseiben hivatkozott kitüntetéseire, amelyeket egy szakegyesülettől, de nem kiállításon kapott. Ezek használatáért tisztességtelen verseny miatt beperelték. A per során megkeresett kereskedelemügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a szóbanforgó kitüntetések engedélyezésére vagy ellenőrzésére nincs befolyása. A Kúria marasztalja alperest P. IV. 5912/1933. sz. ítéletével az alábbi indokolással „A Tvt 6 § a értelmében oly kitüntetések (érmek, oklevelek stb ) amelyek nem a m. kir. kormánynak fennhatósága vagy hivatalos részvétele vagy támogatása mellett rendezett kiállításokra vonatkoznak, az üzleti forgalomban csakis az illetékes miniszter engedélyével használhatók. Eszerint a kiállításokon, vagyis a nyilvánosság ellenőrzése mellett szerzett kitüntetések sem használhatók az üzleti forgalomban feltétlenül, hanem csak abban az esetben, ha azok szer- LAKATOSMESTEREK LAPJA 1935 május 10. Köszörűkövek fehér bajor, vörös francia, kék rohitschi és tót árvái. GERGELY ADOLF és FIA Budapest, V., Pannónia utca 35. Telefon: 92—8—63. rése kormányhatósági ellenőrzés alá is esik, illetve eshetik. Annál kevésbé lehet tehát használni az üzleti forgalomban olyan kitüntetést, amelyet valamely vállalat kiállításon kívül, vagyis olymódon szerez, hogy megszerzésénél nemcsak a kormányhatóság, hanem általában a nyilvánosság ellenőrzésének sincs meg a lehetősége.“ Az ítélet aggálytalan, a Tvt. helyes értelmezését és magyarázatát nyújtja, ezért alkalmas a kitüntetések parazitáinak megfékezésére. milliarend kifüggesztése Az iparfelügyelői ellenőrzés alá eső összes ipartelepeken, következően az akár csak egy alkalmazottat foglalkoztató és iparfelügyelői ellenőrzés alá eső műhelyekben is munkarendet kell kifüggeszteni. A 37341/1915. K. M. számú rendelet is ezt az álláspontot juttatja kifejezésre, amidőn a következőket mondja: Az 1884:XVII. t.-c. 113. §-ának az a rendelkezése, amelynél fogva a műhelyekben munkarendnek kell kifüggesztve lennie, mindazokra az ipartelepekre vonatkoztatandó, amelyek iparfelügyelői vizsgálat, illetve iparfelügyelet alá tartoznak. Azokra az ipartelepekre, melyek e vizsgálat, illetve felügyelet alá nem tartoznak, a munkarend kifüggesztésére vonatkozó kötelezettség nem áll fenn. Az a körülmény azonban, hogy ez utóbbi ipartelepekre nézve a munkarend kifüggesztése nem kötelező, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az illető teleptulajdonosok ilyen telepükön munkarendet (műhelyszabályzatot) kifüggesztve tartsanak. Az ilyen telepeken kifüggesztett munkarend (műhelyszabályzat) természetesen iparhatósági láttamozást nem igényel, de az iparfelügyelő részéről láttamozható. (6401. 1935. K. M.)