Lakatosok Lapja, 1898 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1898-03-15 / 5. szám
34 LAKATOSOK LAPJA sok, köztük különösen a lakatosok, akiknek az iti építkezéseknél nem utolsó rendű, hanem igen is fontos feladat jut. Őszszel és télen tudvalevőleg rövidek a napok s az épületen dolgozó lakatos délelőtt későn kezdhet dolgozni, mig délután korán kénytelen abban hagyni munkáját. Tehát sokkal kevesebb s e mellett a hideg miatt sokkal tökéletlenebb munkát végezhet mint nyár Iron. Ennek persze a mesterek adják meg az árát, mert kiadásuk e kevés és fogyatékos munkára éppen annyi, mint a mennnyiség és minőség tekintetében sokkal eredményesebb nyári munkára. Márpedig, akik tudják, hogy a nagy verseny folytán sokszor milyen nyomorúságos díjazás mellett kénytelen a lakatosmester munkát vállalni, azok tisztában lehetnek azzal, hogy az ily módon előálló anyagi károsodás minő súlylyal nehezedik különösen a szerényebb anyagi körülmények között levő iparosra. De amint káros következményekkel jár ez a téli építkezés a munkaadókra, ép úgy, sőt talán fokozottabb mértékben sújtja a munkásokat, mert ezeknek egészségét ássa alá. A hidegben nedves falak között, vagy ha fűtik a helyiséget, a nyílt koksz tüzelők által megmérgezett levegőben való tartózkodás oka a munkások között előforduló aránytalanul nagy számú megbetegedési esetnek. Meggyőződhetik erről bárki aki fáradságot vesz magának a betegsegélyzőpénztárak és kórházak statisztikájába betekinteni. Hangoztatjuk, egyre hangoztatjuk, hogy minden egyes bajunk orvoslására tenni kellene valamit. Itt elsősorban az építészek, építési vállalkozókra hárulna a kötelesség, hogy rámutatva az építési szabályrendeletnek ezen tarthatatlan voltára, annak illetékes helyen való megváltoztatását sürgetnék. Hiszen ha rávezetnék a főváros törvényhatóságát annak tudatára, mennyi hátránnyal jár az ily téli építkezés, nemcsak a közegészségre, hanem az építés körül foglalkozó iparosokra nézve is, lehetetlen, hogy ne volna foganatja felszólamlásuknak. És ha azt látjuk, hogy az építési vállalkozók mit sem tesznek, e félszeg intézkedés megváltoztatásáért, az építés körül foglalkozó iparosnak kellene őket erre sarkalni. S ha így összetartva igyekszünk a mindnyájunkat súlytó helyzet orvoslására, a jó eredmény nem fog elmaradni. Páder Nándor: Ipartestületi ügyek. A budapesti egyesült lakatos-, puskaműves-, késesreszelővágó, lánczkovács-, sarkantyus-, csattos-, szerkovács-, műszerész, kardműves- és köszörüs-ipartestület. Hivatalos közlemények. Az ipartestület elöljárósága e hónap 9-én tartotta meg rendes havi ülését Jungfer Gyula elnöklése mellett. Jelen voltak : Páder Nándor alelnök, Biró Antal, Gaál István, Brucky József, nyiri Garay Béla, Sirch Károly, Nagy János, Haraszti János, Mohilla Károly, Halász Ferencz, Barna Márton, Lattala Emil elöljárósági tagok, Alpár Ede számvizsgáló, jegyző Zombory Gyula. A múlt havi jegyzőkönyv és a rendkívüli ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a múlt havi pénztári kimutatás olvastatott fel és tudomásul vétetett. Sirch Károly pénztárnok bejelenti, hogy az ipartestület pénzéből 400 frtot gyümölcsözőleg elhelyezett a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál. Tudomásul vétetett. Elnök kifogásolja, hogy az évi jelentés kinyomatott mielőtt ő arra felhatalmazást adott volna, annál is inkább, mivel annak tartalma sem elég kimerítő. Nyíri Garay Béla a lakjegyzéket kifogásolja s indítványozza, hogy a jegyző az ipartestület tagjairól pontos jegyzéket készítsen. Az elöljáróság ez értelemben utaltja a jegyzőt. Elnök helyteleníti, hogy Goitein Zsigmond könyvelőnek az évi számadások elkészítéséért 20 frtot kifizettek, holott tudomása szerint az nem lett megszavazva. Többek hozzászólása után utasíttatott a jegyző, hogy ezen összeg megszavazására vonatkozó jegyzőkönyvet mutassa be. Olvastatott a kereskedelmi miniszter leirata, melyben a múlt évben a Pick-féle mellőztető készülékek kizárólagos alkalmazására nézve kiadott kultuszminiszteri rendeletnek hatályon kivül helyezéséről értesíti az ipartestületet. Az elöljáróság Jungfer Gyula elnöknek sikeres közbenjárásáért élénk éljenzés között köszönetet szavazott s a leiratot örvendetes tudomásul vette. Olvastatott a VII. ker. elöljáró rendelete, melyben a tanonczszerződéseknek a próbaidő leteltétől számított legkésőbb két hónap alatt az ipartestületnél leendő bemutatását sürgeti. Tudomásul vételeit s a „Lakatosok Lapjában“ közzétéhetni határoztatott. Olvastatott a budapesti kereskedelmi és iparkamara megkeresése, melyben kérdi, hogyha a 4 évre szerződtetett tanoncz egy év és 11 hónap után ott hagyja a helyét, milyen kárpótlást igényelhet a mester. Az elöljáróság oly értelemben határozta válaszolni, hogy ha a tanoncz minden ok nékül megy el, a szülő köteles a mesternek kártérítést fizetni és pedig legkevesebb napi 20 krt az eltöltött idő után. Olvastatott Pap Tamás, a Lakatosok Lapja szerkesztőjének kérvénye, melyben a lap anyagi támogatását kéri. 5. sz.