Lakatosok Lapja, 1899 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1899-01-15 / 1. szám
Vasszerkezetek tisztítása és befestése. A vasnak általában, de különösen a vasszerkezeteknek legveszedelmesebb ellensége a rozsda, főként a kovácsolt vasnak, melyet gyorsabban megtámad mint az öntött vasat. E körülményt sokan kihasználták arra, hogy a vasszerkezetek értékét a fa- és kőépítkezési anyagokkal szemben kisebbítsék, onnan indulván ki, hogy az előbbiek tartósság tekintetében hátrább állanak más építkezési anyagoknál. Minthogy ezen állítás nem volt teljesen alaptalan, a vasútépítészeti szakemberek a festékipar technikusaival vállvetve törekedtek a vasnak a rozsdától megóvására orvosszert találni. A más fémekkel mint horgany ólom stb.-vel való bevonás habár különben jó, igen sokba kerül, mások épen vasszerkezetekre, ezeknek terjedelmessége miatt nem voltak használhatók. Ugyanez áll a élegtelenítési és hasonló eljárásokra nézve, minek zárt helyeken kell történnie. Ezért ismételve csak visszatértek arra az eszmére, hogy a vasnak alkalmas festékben találjanak a rozsda ellen védelmet. Gyárosok és kereskedők a legkülönbözőbb ajánlatokat tettek és festékvegyületeket hoztak forgalomba, melyeket reklámok által (mint ez szokásos) mint a legjobb s leghatékonyabb szert ajánlottak. Ezeket a meleg ajánlásokat természetesen elővigyázattal kell fogadni. Spannrath aacheni ipariskolai igazgató „Kémiai és fizikai vizsgálatok néhány használatban levő vasfesték tulajdonságairól“ czímű munkájában lándzsát tör ugyan egyik vagy másik festék jósága mellett, de szakemberek bebizonyították, hogy ezen ar által kihozott eredmény, részben hamis feltevéseken, részben téves megfigyeléseken alapul. Itt tulajdonképpen csakis tartóssági kísérletekről lehet szó, miként az a délnémet vasúti hatóságoknál történt. Ezek kimutatták, hogy a különböző eddig alkalmazott festékek általában véve meglehetősen egyenlő értékűek, hogy nem annyira a festéktől mint inkább annak alkalmazási módjától függ, hogy hatékony védelmet találjunk benne. A fő következmény minden befestésnél, hogy elsősorban a vasszerkezetről a rozsdát s más tisztátalanságot gondosan eltávolítsunk, mielőtt befestjük. Ez a tisztítás savakban való páczolás által, is eszközölhető. Ebben az esetben azonban a vasról a rátapadt savak igen lelkiismeretesen letisztítandók. A hideg vízzel való lemosás itt nem elégséges, hanem e czélra meszes vizet kell használni, melyet aztán ismét tiszta hideg vízzel lemosni. Ehhez külön páczoló és mosótartályok szükségesek, melyeket a megkivántató nagyságban csakis nagyobb ipartelepek szerezhetnek meg. E mellett az a veszély is fennforog, hogy ha legcsekélyebb mennyiségű sav marad a vason, a rozsda a festék alatt észrevétlenül keletkezik és nagyon ajánlatos tehát, hogy a vegyi utón való tisztítás— ha csak a tisztítandó tárgy alakja ezt feltétlenül szükségessé nem teszi — egészen mellőzzük s mechanikai uton tisztítsuk meg a tárgyat. Ez legczélszerűbben drótkefével koksz tégladarabokkal való ledörzsölés által eszközölhető. E ledörzsölés után a vas, — melynek természetesen teljesen száraznak kell lenni — forró lenolaj firniszszel kenendő be. Ha lehetséges a megmelegitett vasrészeket kenjük be. Ennek a mázó- és kiadóhivatal. Budapest, Vil., Baross-utcza 38. szám. Laptulajdonos és szerkesztő: Paji Taixiás. Főmunkatárs: Páder Itnidor. III. évfolyam, 1. szám, 1899. jan. 15. A MAGYAR ÉPÜLET-, MU- ÉS GÉPLAKATOSOK ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ IPARI ÉS TECHNIKAI ISMERETTERJESZTŐ SZAKLAP EGYSZERSMIND HIVATALOS KÖZLÖNYE A BUDAPESTI EGYESÜLT LAKATOS-, PUSKAMŰVES-, KÉSES RESZELŐ VÁGÓ-, LÁNCZKOVÁCS-, SARKANTYUS-, CSASZERKOVÁCS-, , MŰSZERÉSZ-, KARDMŰVES- ÉS- KÖSZÖR IPARTESTÜLETNEK. minden hónap 15-ik és utolsó napján Előfizetési ár: Egész évre . . . 5 frt 8 kr. Fél évre . .. 2 frt 50 kr Megjelenik