Magyar Festőipar, 1934 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
6. oldal Szakmáink érdekvédelme. Ipartesttületünk vezetősége ezekben a rendkívüli időkben fokozott figyelemmel és aktivitással igyekezett szakmáink érdekeit védeni és biztosítani. Megragadott minden alkalmat, hogy ott, ahol annak szükségét látta, felemelje szavát és javaslatokkal éljen úgy szóban, mint írásbeli előterjesztésekben, amelyeket illetékes helyeken figyelemre méltattak és sok esetben honoráltak is, így a munkaalkalmak biztosítása és teremtése érdekében részt vettünk úgy a Székesfőváros Polgármestere, valamint a Kamara által egybehívott értekezleten, mely a tatarozási adókedvezmény és hitel igénybevételének könnyebbé tételét célozta. A házmesterek iparűzése ellen nem csak előterjesztéssel éltünk, de a Kamarában állást foglaltunk. Ugyancsak állást foglaltunk a házilagos építkezések ügyében. Az új építőipari törvénytervezettel kapcsolatban a generál vállalkozás lehetőségét csak az új épületekre kértük korlátozni, oly értelemben, hogy ha az építőiparosnak más képesített iparra iparigazolványa nincsen, akkor a munkát csak az arra jogosított iparossal legyen köteles végeztetni, míg az átalakításoknál és tatarozásoknál a generálvállalkozások beszüntetendők az iparosokat illetőleg-Támogattuk az adómentesség meghosszabbítására és a régi házak modernizálására irányuló mozgalmakat, míg a Közszállítási Szabályzat tervezetére vonatkozólag beható tárgyalások után, terjedelmes javaslattal éltünk. Javaslatainkat úgy a Kamarához, mint az IPOK-hoz felterjesztettük. A festék-, lakk- és kenceipari stb. forgalmi adóváltságról szóló rendelet tárgyalásai során több ízben részt vettünk a pénzügyminisztériumban tartott értekezleteken és igyekeztünk szakmáink érdekében előnyöket elérni. E részről felterjesztéssel éltünk és a rendelet megjelenése után mutatkozó sérelmek ügyében a pénzügyminisztériumban szóbeli előterjesztéssel éltünk, minek következtében elértük azt, hogy a készletváltság kulcs megállapítására vonatkozó rendeletben a 200.GP-t meghaladó árukészlettel rendelkező kortársaink az 1933. évben felhasznált készletváltság alá eső áruik negyedrésze után váltságmentességre tettek szert. Éppen így váltságkötelezettség alóli mentesítését kértük mindazon anyagoknak, amelyek a fázisrendelet 5. §. (3) pontjából kihagyottak, de a szobafestő és mázoló-tényező iparosok saját tevékenységük körében használnak, illetve keverés útján előállítanak. A Közszállítási Szabályzattal kapcsolatos előírások, valamint a pályázatok szabatos, kételyt nem tűrő kiírásának érdeke szempontjából jelentős részt vettünk a Magyar Racionalizálási Bizottság által folyamatba tett munkálatokban. És a főváros által megküldött szobafestő-mázoló munkálatokra vonatkozó részletes feltételek, műszaki kiírások kidolgozását gondos körültekintéssel készítettük el. Reméljük, hogy e részről a múltban tapasztalt sok viszszásságnak és panasznak vége szakad. Az anyagkartellek árdrágításai ellen ez évben is küzdöttünk. Statisztikai adatokkal alátámasztott terjedelmes beadványt terjesztettünk az árelemző bizottság elé és részt vettünk az e tárgyban folytatott üléseken is. A kisipari hitelakció érdekében történt megmozdulásokon részt vettünk és tőlünk telhetőleg igyekeztünk ez ügyben kartársainknak a szűkös keretek mellett segítségére lenni. Az itt felsoroltakon kívül igen sok szakmai érdekű kérdésben jártunk el, nem csak az érdekképviseleteknél, fővárosnál és kamaránál, de a kereskedelemügyi minisztériumnál is. Rendteremtés a vállalkozások és munkabérek terén. A még mindig hanyatló keresetképesség, munkahiány miatt úrrá lett árverseny futtatás — amint azt előre megjósoltuk — bosszút állt nem csak az áron alul vállalkozó kartársakon, de a munkásságon is. A munkásság felajánlkozása folytán 30—40 fillérre lekonkurrált órabérek mellett bekövetkezett az, ami előre látható volt, hogy az élet a munkásság részére is a kollektív szerződés megkötését parancsolólag fogja diktálni. A munkásság — amint azt már kortársaink a M. F.-ban közölt részletes tudósításaink alapján ismerik — az őszi munkaidő derekán, október 11-én sztrájkba lépett. A kartársak kitartó és egységes összetartásán azonban túlzó követeléseik megtörtek és hogy eredményt, különösen erkölcsit érjenek el, közvetítőül a kereskedelemügyi minisztériumot kérték fel. A tárgyalások során a békés kibontakozás létrehozásán, a mesterérdekek védelmében Lovász Gyula elnök, Steiner Gusztáv társelnök, Kovács Ferenc alelnök fáradhatatlan odaadással és körültekintéssel jártak el. A békés megegyezéshez és a kollektív szerződésben foglalt eredményeknek eléréséhez a testület elnökségének tapintatos magatartása nagyban hozzájárult. Ez ügyben az elöljáróság több ízben ülést és két ízben taggyűlést tartott. A miniszteri kiküldöttek Hammer Géza min. oszt. tanácsos és Kádár Levente min. tanácsos jó szívvel és megértéssel igyekeztek az érdekeltségek álláspontját egyeztetni. A megegyezés végre is ipartestületünk eredeti álláspontjának változatlan érvényre juttatásával sikerült. A kollektív szerződést tehát 1935. év március 1-ig megkötöttük és annak tartalmát ipartestületünk felügyeleti hatósága, a székesfőváros polgármesteri hivatalának XV. ügyosztálya, a kereskedelemügyi minisztérium rendelkezése alapján tudomásul vette és láttamozta. Ennek alapján Budapest területén 1933. november 27-től 1935. év március 1-ig minden Budapesten dolgozó szobafestő-, mázoló-fényezőmesterre, úgyszintén munkásra kötelezőleg a következő órabérek vannak érvényben: most felszabadult segéd 1 évig 45 fill. 1—3 éves segéd 55 fill. 3 éven felüli segéd 65 fill. jobb szakmunkás 75 fül. A kollektív szerződést elöljáróságunk a testület tagjai részére nyomtatásban kiadta, mivel az minden műhelyben kifüggesztendő. Ezt a nyomtatványt minden kortársunknak érdekében áll, hogy beszerezze, mivel peres esetekben döntő bizonyítékul szolgál Reméljük, hogy a kollektív szerződésben lefektetett megegyezések a nyugodt és reális vállalkozások lehetőségét nagy mértékben előmozdítják és az iparrombolást, valamint a szennykonkurrenciát beszüntetik. A kollektív szerződés életbeléptével karöltve rövidesen felállítjuk a testület békéltető bizottságát, mely hivatva lesz a kollektív szerződés be nem tartása esetén úgy a mester, mint munkásérdekeltségnek védelmet nyújtani. Ezek után, kötelességszerűen, évi jelentésünkben is felhívjuk kartársainkat ,hogy az áldatlan árversenyt szüntessék be, ne licitáljanak egymásra le MAGYAR FESTŐIPAR 1. szám.