Magyar Gépipar, 1895 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1895-02-15 / 4. szám

1895 február 16. MAGYAR GÉPIPAR atyáinak, amennyiben meg vagyunk győződve arról, hogy Magyarország intelligens vidéki városának lakossága a világosság barátja; de e mellett, még kitűnő szolgálatot tesznek azok a város iparosainak is, amennyiben olcsó és biztos erőhöz juttatják és ezáltal lehetővé fog válni az, hogy a kisiparos majd felveheti a versenyt a nagy gyáriparral, sőt sok esetben azt le is fogja szorítani a tér­ről , mert rég tudják azt, hogy a kisiparosban van a tehetség, a tudás, az ízlés és ha az eszköze meglesz, hogy olcsón is állíthatja elő művét, ismét virulni fog a magyar kisipar és azzal fejlődni fog a polgárság jóléte és ezáltal a magyar nemzet nagysága, ereje. Ezen reményünk és a jövőre való jobb kilátásaink vezetik tollunkat, mikor dics­­himnusz zengünk a magyar gépgyár­ipar­nak és annak győzelmét a nemzet győzel­mének tekintjük. H. J. Hajtószijakról. Az általános gyáripar és annak üzeme rendszerint úgy van berendezve, hogy leg­több esetben a munkagépek szijjal hajtat­nak. De nemcsak a gyáripar, hanem a gazda­sági gépberendezések is leginkább szijjal hajtatnak és ez természetes is, mert a szij­jal való összeköttetés nemcsak hogy a leg­kényelmesebb, legolcsóbb, hanem egyúttal a legjobb is, amennyiben igen sok esetben nem is lehetne mással, mint szijjal meg­közelíteni a távolabb fekvő munkagépet; de igen fontos az, hogy a szijjal hajtott gépek sokkal kevesebb romlásnak vannak kitéve mint p. o. fogaskerekekkel való hajtottak. E felett már régen tisztában vagyunk, van, illetve volt a szijhajtásnak egy nagy hátránya és ez nem más, mint­ a hajtószijak nyúlása, illetve a munka alatti megnyúlása és ezáltal természetesen bekövetkezik a csúszás és így a munka eredmény kissebbedése. Állt ez leginkább az új szijjaknál, később, mikor már a munka folytán jól kinyúlt és igy többször rövidíttetett az, lett csak részben megállapodás, de még egy hátránya is van — mondjuk volt — az, hogy kissé nedves viszonyok között alig lehetett a bőrszíjat használni és így legtöbb esetben a kautsuk vagy pamut szijjakat kellett alkalmazni, da­czára annak, hogy ezek kevésbbé voltak a mű biztos hajtására annyira alkalmasak mint a bőrszíjak. E két bajon segített egy magyar gépész , Palencsár. Andor amennyiben kieszelt, egy szíjnyujtó gépet és azt szabadalmazta. E ké­szülék igen elmés és czéljának teljesen meg­felel, amennyiben a szíjait az attól követelt erőhöz már a gyártáskor kinyújtja és pedig oly formán, hogy a nyujtógépre rávezeti a szíjat és felcsavarja az állító készüléket, mely oly erővel fogja meg, sőt még 20— 30°/o­­kal nagyobb erővel, min­t a szíjnak hajtani kell ; igy p.­­ egy tíz c­entiméter szélességű szíjat, ha annak 2 lóerejű munkát kell vé­gezni, már eleve annyira nyújtja meg, hogy az 3 lóerőnél sem nyúl többé semmit. Ezen erőterhelést egy ruganyos­ csavarral leszorí­tott hengerre szorítja, és ebből húzza azt ki oly formán, hogy a három lóerőnek meg­felelő nyomással szorítja a kettőshenger közé és az ellenirányban a szíj végét be­kapcsolja és a megfelelő erővel a leromlott szíjjal kihúzza, miáltal az a kellő­s erőhöz mérten kinyúl és az így kinyújtott szíjat azután bátran fel lehet tenni a szíjkorongra anélkül, hogy annak későbbi megnyúlása folytán rövidítésre volna szüksége. A második szabadalma pedig a szijnak impregnálása a nedvesség vagy egyéb be­folyások ellen. Ezen szabadalmazott masz­(H.) A magyar gépészi karnak érdekeit képviselni egyátalán nincs egy testület sem hivatottabb arra, mint az országos gépész­egyesület; ennek erkölcsi kötelessége min­den kínálkozó alkalmat megragadni nem­csak a tagjai érdekében, hanem az egyleten kívül álló magyar honi szakképzett gépészek érdekében is, mert az egylet csak úgy felel­het meg kitűzött czéljának, ha nem zárkó­zik el oly dolgoktól, melyek bár az egyleti tagokon kívül, de a magyar gépészi kar ér­dekében állnak, hogy azt kellő idő és al­kalommal tárgyalja, ismertesse és azért, ha kell, még lándzsát is törjön. Ily alkalom kínál­kozik most a magyar gazdák által megtar­tandó III-dik országos gazda-kongresszus, melynek 5-ik tételében az érdekképviselet közül mint egyik tényező a gazdasági és gyáripari osztály is tartozik, ennek pedig kiegészítő része, sőt egyik főfaktora a gépész, ki a nagy befektetésű­ tőkét nemcsak kép­viseli, hanem tényleg kezeli is, és így minden esetre oly tényező, melylyel számolni kell. Nem lehet érdekében sem a nemzetnek, sem az egyes birtokos tulajdonosnak az, hogy a nagy befektetett tőkéjét avatatlan, megbízhatlan kéz kezelje, sőt ellenkezőleg arra kell törekedni, hogy az mentől intelli­gensebb legyen, legyen érzéke és tudása, felfogása nemcsak hivatásáról, hanem arról is, hogy tudja mily faktora ő, mily ténye­zője az összesben foglalt egyes a gazdasági érdekét képviselő egésznek, melynek helyes czélszerű és gazdaságos berendezésétől ke­zelésétől függ, nemcsak jövedelmezősége, ha­nem a befektetett nagy tőkének épsége is. Itt van tehát az alkalom, hogy a gazda­­kongresszuson képviseltesse magát az orszá­gos gépészegyesület és hasson oda, hogy tagjai ott érvényre jussanak a gazdák által, kik folytonos érintkezésben vannak a gé­pészszel, kiknek sorsa részben a fővezetőség kezében van letéve, azok jöjjenek azon tu­datra, hogy a magyar szakképzett gépészeket nem elnyomni, hanem magukhoz felemelni hazafiai kötelességük. Az országos gazda­­­kongresszusra szóló felhívás a következő: 111. országos gazdak­ongresszus. Az előkészítő bizottság a következők köz­lésére kért fel bennünket: F. évi május hónap 19., 20., 21., 22. és 23-ik napjain Budapesten gazdakongresszus fog tartatni. A kogresszust a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizott­sága, az országos magyar gazdasági egye­sület s a független gazdáknak külön e czélra kiküldött bizottságai rendezik. A kongresz­­szus czélja: beható tárgyalás mindazon köz- és mezőgazdasági kérdésnek, melyek a jelen mezőgazdasági válsággal összefüggésben vann­ak s ez alapon oly határozatokra való jutás, melyek a válság enyhítésére a kormányin­tézkedéseknek és társadalmi tevékenységnek utakat jelölnek ki. A kongresszus 5 osztályból áll, ezek : szóval itatott szíjakkal bátran lehet nedves helyen is dolgozni. A szíjak impregnálása különben ott is ajánlatos, hol szárazon dol­goznak, mert ezáltal a szíj tartósabbá, szí­­vósabbá válik. Igen fontos és nagy szerepet fog mindkét eljárás játszani, mihelyt ezen eljárást teljesen meg fogják ismerni. Rend­kívüli előnyösen lehet majd azt a gazdasági gépeknél alkalmazni, hol nem ritkán, ködös vagy nedves időben a gazdasági­­gépeket csak a szíjak végett nem lehet járatni. Ajánl­juk ezt minden gépésznek figyelmébe, de leginkább a gazdasági gépészeknek vélünk annak ismertetésével jó szolgálatot tenni. 1. Mezőgazdasági és szakoktatásügyi, 2. Hitel-, biztosítás-és adóügyi, 3. Mezőgazdasági, politikai és értékesítési, 4. Telepítés és kivándorlás, munkás és cselédügyi, 5. Gazdasági érdekképviseleti szakosztály. A szakosztályok bizottságokra vannak fel­osztva, az egyes szakbizottságok keretébe felvett kérdések tárgyalására eddig már 32 hivatott szakférfi van megnyerve előadónak. A kongressus tagja lehet aki valamely gazdatestületnek­­. évi január 31-ig tagja volt, vagy akit az igazgató bizottság felvesz. Tagsági díj 5 Zrt. A tagok az üléseken tanácskozási és szavazati joggal bírnak, a kongresszus összes kiadványait ingyen kap­ják s a tagok részére kieszközlendő kedvez­ményekre igényt tartanak. Jelentkezhetni tagul a III. országos gazda­kongresszus titkárságánál (Budapest, Köz­telek ) A­g­r­á­r­i­a. Ama üdvös congressusi határozatok, me­lyek az 1885-iki országos kiállítás alkal­mával a gazdasági congressus által hozattak, s melyek úgy a törvényhozás elé terjesztve, csak mint írott malaszt és óhaj a levéltár­ban őriztetnek, felkarolják Európa gondol­kozói, nemzetgazdászai és államférfiai által hangsúlyozott vámunió életbeléptetését. E vámunió nem létesül Ez ép oly odipsus kérdés, mint az ez al­kalommal annyira szorgalmazott rustikai hitelrendszer behozatala. Minő áramlat mel­lett indult meg az agráriusok igénye a 70-es évek végén és a 80-as évek derekán ? Tudja ezt úgy a gyakorlati nemzet­, mint a mező­gazda. Mind oly kezdeményezések, melyek a föld­­mivelési állapotok által előtérbe szorított komoly meg- és elbírálást felölelve, mégis csak kellemesebb elismerésre c­élzó önhitt­­ségszerű bevallását szolgáltatja az ügyelő és figyelőnek, hogy bizony mindaddig, míg az anyaföld megtermeltetését s ennek növését, gyümölcsét és termését vallhatja magáénak a gazda, mindaddig tudja kérges tenyereire bízott földje megmiveltetését és az ezzel kap­csolatos munkálatokat végezni. A barázda, borona, eke csak úgy megleli rendeltetését, mint az elhintett mag kikelésére áhítozó gazda óhajtásába a levegő és éghajlat rendes járása sikerét beleszövi. Míg a föld az embert eltartja, addig be­hatóbb mezőgazdasági munkáltatás nem igé­nyeltet, de a­midőn a talaj, a föld any­­nyi és annyi sajátságai oly viszásságos ál­lapotokat idéznek elő, mint különösen a phylloxera fellépése óta sajnosan tapasztal­juk egész vidékek sínylenek ezalatt, ott a művészies munkálkodásokhoz szükségelt kel­lékek, szerszámok és eszközök pontos szem előtt tartása minden irányban felhasználandók és pedig ama szabály és rendszer szerint, mint az egyes eszközök azt igénylik. Újítá­soknak, berendezéseknek nemcsak a körül­ményeknek megfelelő­eknek kell lenni, de azok gyakorlati eredményekhez kötött vára­kozásainknak kellően megfelelőeknek is. A czélirányos gyakorlati rendszeres működés e téren gazdasági egyesületeink útbaigazítá­sai szerint kellően óvatnak. Az egyes gaz­daságok intézői, uradalmi igazgatóságok és földtulajdonosok jól felfogott érdekei ma már az illetők kellő mértékben­ foganatosított minta berendezései által tétetnek lehetővé. A gazdasági berendezések, munkáltatási gé­pezetek kellő kezelése, talajjavítási kísérle­tek, műtrágya alkalmazás, a kellő újítások és berendezések gyakorlati érvényesítése a termék minőségére nem csekély befolyással 43

Next