Magyar Grafika, 1926 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1926-07-01 / 7-8. szám
mert munkájának és tehetségének nagyobb elismeréséül és jutalmául tekinti a tényt, hogy követik és tőle tanulnak. Lapunk e havi számának fedelét és mellékleteit - mint fentebb már említettük - Kun Mihály tervezte. Vázlatai nyomán e szedéspéldákat szedték: Lombár Lászlót, Paxián Péter, Springer Ferenc és Andrássi Győző. A nyomtatást Leib Károly gépmester kollégánk végezte, aki a szövegíveket is nyomta. A GRAFIKAI MŰVÉSZETEK KÖNYVTÁRA harmadik és negyedik kötete jelent meg lapunk zártáig. A harmadik kötet Löwy Salamon és Novák László Betűművészetének második és befejező kötete. Erre a kötetre fokozott mértékben áll mindaz az elismerés, amellyel megelőzőjét illettük. Az elején a betűvetést, a betűtervezést tárgyalja és ismerteti a betűírás szerszámait a legprimitívebbtől a mai betűvetési szerszámok legfejlettebbjéig, mellékleteken, illetve ábrákon mutatja be a különböző írószerrel írható betűtípusokat. Nagyon tanulságos a modern betűöntődés betűk igen gazdag sorozatának szemlélése. Külön mellékleteken mutatják be a szerzők a szaktanfolyamok legszebb betűvetési példáit, a világhíres betűtervező művészek betűit, monogramokat és grafikusművészek szignettjeit. Az ábrák, mellékletek nagyszerűen simulnak a szöveghez, a szöveg viszont a bemutatott anyag szakszerű, érdekes magyarázata.Mint a betűnek talán a világ szakirodalmában is páratlan monográfiája, nagy hiányt pótol ez a két kötet, amelynek nem szabadna hiányozni egy valamirevaló nyomda könyvespolcáról sem. A negyedik kötetet Dukai Károly és Novák László írták. Címe: Grafikai rajz és metszés. Mint előző kötetei, bevezetőben ez is a fejlődéstörténeti visszapillantással kezdi. Azután egy íven keresztül a mértani rajzban oktat szóban és ábrákban. A szabadkézi rajz már kézügyesség dolga, amit könyvből megtanulni nem lehet. Azonban mint minden gyakorlati tevékenységnek, a rajznak is van elméleti része, amit a jó rajzolónak ép úgy meg kell tanulnia, mint a jó zenésznek a zeneelméletet, a festőnek a színelméletet. A Grafikai rajz és metszés a tipográfiai tervezőt megismerteti a munkájához szükséges rajz elméletével, amelyet azután a gyakorlatban hasznosíthat. A szabadkézi rajzhoz különben is sok-sok útmutatást találunk a kötetben. A példák gazdagságához több rajzzal járult hozzá Dukai kolléga, akinek két ceruzarajza a legjobbakhoz tartozik. Az ornamentális rajz tudása is egyik fő feltétele a jó akcidensszedőnek, aki erre nézve is talál nem egy jó tanácsot a könyvben. A természetes alakú tárgyak, virágok, lepkék és egyéb szárnyasok stilizálási lehetőségeit számos ábrában és mellékletben mutatja be e kötet, ami csak termékenyítőleg hathat a szemlélőre. Az egyik fejezet a díszítő festéssel foglalkozik. A grafikai vázlatozásról többet szerettünk volna olvasni a könyvben, de belátjuk, hogy a tér korlátozott volta ezt lehetetlenné teszi. Ugyanezt mondhatjuk Grafikai metszés című fejezetéről is. Tekintettel az ólommetszésben ügyes társszerzőre, a példák csaknem mindegyike ólommetszés. A 116. és 117. oldalakon lenyomtatott téma- és záróornamensek az ólomreszelés mestermunkái. Sajnálattal mellőzzük a többi: Maser, linó stb. metszési példákat. Nyolc fejezet van a szóbanlevő kötetben, de kiérezzük belőlük a szerzők fizikai fájdalmát amiatt, hogy ennyire össze kellett sűríteniük témáikat, holott mindegyik fejezet anyagából bizonyára egy-egy kötetnyit is írhattak volna. A figurális rajz című fejezet félszeg figurái helyett mi talán példaadóbbakat választottunk volna, a szöveg maga azonban rendkívül értékes. A harmadik és negyedik kötet nyomása és külső kiállítása hasonló az előbbiekhez. Méltók arra, hogy nyomdászati szakkönyvek mintául szolgáljanak. Melegen ajánljuk minden könyvnyomtatónak. .. SZÍNES PAPÍRKIVÁGÁSOKAT reprodiálunk e szám 150-152. oldalain. E kedves, eredetiben színpompás, harmonikus dolgok művésze Végh Dezső iparművész, akinek munkáit a hivatalos magyar művészvilág jól ismeri, de akinek sokat ígérő tehetségét főként a külföldi szakvilág méltányolja és elismeri. Idehaza néhány évvel ezelőtt az Madame című folyóiratban jelentek meg igen kedves dolgai és mostanában az Athenaeum és a Franklin kiadványai részére dolgozik mint illusztrátor. Külföldön híre-neve sokkal szélesebb körökben ismeretes, amit Párizsban és Londonban nyert kitüntetései mindennél ékesebben bizonyítanak. Ilyen kitüntetéseinek hosszú sorát az elismerő kritikai megemlékezések tetézik. A lapunkban reprodukált három színes papír kivágása és egy rajza úgy színezésben, mint rajzbeli technikában egyaránt legjobban sikerült munkái közé sorolhatók. EBEK PÁL FÜZETEI. Két rendkívül elegáns és nagy ízléssel elkészített füzetet küldött be hozzánk Elek Pál, a budapesti Elek Lipót nyomdatulajdonos fia, aki jelenleg Németországban folytatja tanulmányait. AZ első füzet a„Könyvművészet címet viseli és tömör összefoglalásban feleletet ad arra az igen fontos kérdésre, hogy milyen eszközökkel lehet egy könyvet művészi produktummá tenni? A szöveg írója inkább a megrendelőkhöz szól e kis füzetében, de írását megszívlelhetnék a nyomdászok és a könyvkiadók is, akik nálunk tudvalevőleg csak a legritkább esetben fektetnek súlyt a könyv művészi és helyes tipográfiai szempontból való ízlés teljes elkészítésére. A másik füzet »A reklám« címmel jelent meg s tulajdonképpen az „EKE" reklámatelier és Elek Lipót nyomda prospektusa és tájékoztatója a reklámnyomtatványokat rendelő közönségnek. Tartalma ennek is rendkívül tanulságos és megszívlelésre méltó. Mindkét füzetet a szerző maga szedte és nyomtatta ki a lipcsei grafikai művészeti akadémiának Belwe tanár által vezetett osztályán, ami már maga is bizonysága annak, hogy tökéletesen szép elrendezésű könyvekkel gazdagította Elek Pál a magyar szakirodalmat. JUBILEUMI MEGHÍVÓK. A nyomdászjubileumi meghívók mindenkor kedves és szívesen vállalt feladatát képezték az akcidensszedőknek. Már hogy is ne volna kedvenc feladat az olyan munka, amelynél a fantázia szabadon csaponghat, amelynél nem igen szokott a megrendelő okvetetlenkedni és a már kész remekműveken hajmeresztő változtatásokat eszközölni. Legutóbb a Hornyánszky és a Pallas nyomdák személyzeteinek ünnepi meghívóit juttatták hozzánk megbírálás céljából is. A Hornyánszky nyomda meghívója Schulz János búcsúestélyére a szedéstechnika legfrissebb hajtásai nyomán készült, egészben véve jól megkonstruált munka, de az iniciálisnak metszett, elrajzolt és kicifrázott »S« betű sehogy sem illik a klasszikusan nemes vonású Amzsantikvához. A Pallas nyomda meghívója Mezey Jakab és Pálfy Gyula jubileumára ki esőtt munka. Végh Dezső grafikus festőművész színespapír- kivágásaiból