Magyar Grafika, 1927 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

ságokat hirdető nyomtatványokra. A külföld nagy áruházai e részben igen nagy áldozatoktól sem riadnak vissza s a legjobb erőket állítják ügyük szolgá­­latába, így a párizsi ismert Bon Marché­ áruház a mai legjobb francia plakátistát, René Vincent-t kötötte le állandó mun­­­katársául. A müncheni Tietz nagyáruházá­nak egy fiatal s nagyon tehetséges gra­­fikus, Mittermeier József a művészi rek­lám irányítója. Ezeknél az áruházaknál azonban nemcsak a szorosan vett plakát­­nak, hanem minden hirdető­i tevékeny­­ségnek s így az újsághirdetések rende­­zésének és egységes alapon való összefo­­gásának ügye is a művész kezébe van letéve. Ily organizált tevékenységnek s művészi haditervnek nálunk még alig mutatkozik nyoma. A Corvín-áruház egYk egy plakátja, legutóbb pedig a 7 pengőnap alkalmából rendezett kirakatai azonban elárulják, hogy ott a művészi erő is kezd szóhoz jutni. Különösen Pólya Tibor az, akinek friss, naív és sokszor hu­­moros színessége jóleső derűt ad az áruház reklámtevékenységének. A pengőnapok kirakataiban s előbbi kirakatokban is az ő kedves bonhomlása vitt művészies hát­­teret a dolgok megjelentetésébe. Minden­­­esetre sok és hálás szerep vár még áru­­házaink életében a tervezőkre, akiknek életet,ritmust és eleganciát kell nyújtaniuk az áruház megnyilatkozásai számára. A NÉMET REKLÁMMŰVÉSZET FEJLETTSÉGE Akik ismerik azt a pompás teljesítőképességet, melyet a német plakátművész­ek és a német nyomtató­­műhelyek kifejtenek, azok egyáltalában nem csodálkoznak azon, hogy most már a külföld nem éppen jóindulatú kritikusai is kénytelenek a németek elsőségét elis­­merni. Különösen amióta a német plakát­­művészetnek két olyan kiváló grafikus, mint: Lucián Bernhard és Hohlein Lajos adott új irányt, azóta vonz erősen a német példa. Az előbbi a berlini, az utóbbi a müncheni kereskedelmi ízlés kiformálá­­sában vett tevékeny részt. Mind a ketten az úgynevezett tárgyilagos plakátírány­­nak hódolnak. Ennek az a lényege, hogy a kép, amely a plakátot díszíti, lehetőleg magát az árut mutassa be. Mihelyt ugyanis művész nyúl hozzá, a legjelen­­téktelenebb áru is megfinomodik és a puszta beállítás már felkeltheti a nézőben azt a vágyat, hogy az árut megszerezze. Mind a két művész igazi mestere formá­­nak, színnek, betűvetésnek egyaránt és így nem csoda, hogy az újabb német művésznemzedék pontosan az ő nyom­a­dékaikon halad. Már most az az érdekes, hogy a tárgyilagos plakát igazi termő­­földje Amerika és mégis a németek szol­­gáltatnak példát arra, hogy milyen legyen az ilyen plakát, ha jó akar lenni. Mert Amerika nem annyira a rajzzal, mint inkább a szöveg fogalmazásával s tipo­­­gráfiai elosztásával ad jó példákat, s­gy látszik, hogy ezt ma már az angolok is el­­ismerik, akik pedig nem vádolhatók meg túlságos németszimpátiával. Előbb egy londoni hirdetési szakértő, Mr. Cram­ford jelentette ki, hogy ő előbb az amerikai reklám­művészetnek hódolt, de most látja, hogy a németek járnak elől az egész vilá­­gon. Ugyanezt a véleményét fejezte ki nemrég a wembleyi világkiállítás igaz­­gatója, Sir Weaver is. A legnagyobb hírdetőiroda tulajdonosa azonban mind a kettőn túltett. Mr. Hobson egyszerűen elküldte képviselőjét a német nagyváros­­sokba, hogy egy sereg rajzolóművészt szerződésileg biztosítson a maga vállalatai számára. Hírek és megjegyzések a NEMZETKÖZI KÖNYVKIÁLLÍTÁS LIP­CSÉBEN. Ez év nyarán nagyarányú könyv­­kiállításra készül a lipcsei könyvkereske­­delem. A felejthetetlen Bugrat kiállítás után egy új, változatos és sok nemzet könyv­­termését felölelő bemutatót rendez az ottani szépművészeti múzeumban. A kiállítást ez­­úttal a német könyvművészek szövetsége rendezi. Már méreteiben is hatalmas de­­monstráció lesz ez a város hagyományos könyvipara érdekében. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a háború befejezését kö­­vető időkben az eddig egyeduralkodó Izipé­csének könyvészeti téren nagy versenytársai akadtak Berlinben és Münchenben. Ez a két város ugyanis a lipcsei könyvkiadók/ műívé­­szék és intézmények egy részét magához vonz­zotta s bizony-bizony Berlin lett az újságok/ nyomdák/ folyóiratok és könyvkiadók szék­­városa a régi Lipcse helyett. Ily körülmények­ ­. RÜGER LEIPZIG RÉZ LÉ­NI­AGYÁR (­ ALAPÍTVA AZ 187­9. ÉVBEN SZÁMOS ELSŐRENDŰ KITÜNTETÉS Gyárt, sima és mintázott RÉZLÉNIÁT réz­ díszítménysorozatokat és rézkörzeteket. A legexaktabb kidolgozás! A legjobb anyag. Gyors szállítás! Viszonteladók részére a legkedvezőbb beszerzési feltételek! ! BETŰFÉMET­­ ÉS­ZEDŐGÉPÓLMOT szállítunk. Veszünk betűfémhulladékot napi áron MAGYAR ÓLOMÁRUGYÁR ÉS FÉMKERESK­ RT Központi iroda : V. Korall ucca 5. Telefon L. 913-35­­­0 GRAFIKAI MŰVÉSZETEK KÖNYVTÁRA A megjelent DSIKAI KÁROLY ÉS NOVÁK LÁSZLÓ GRAFIKAI RAJZ ÉS METSZÉS Sok melléklettel é­s illusztrációval Megjelent a könyvtár ötödik kötete: WALTER ERNŐ ÉS NOVÁK LÁSZLÓ: A SZÍNEK VILÁGA Nagyon sok értékes melléklettel és igen sok színes ábrával Egy-egy kötet ára a tizennyolc kötetre tervezett sorozat előfizetése esetén 3.26 pengő, egyenkint 4.- pengő. Bolti ára 5.- pengő. Megrendelések Novák László szerkesztőhöz intézendők, Budapest VIII., Conti ucca 4. (Világosság-nyomda.) A könyvtár eddig megjelent négy kötetéből vannak még példányok. Bolti ára e köteleknek 5.- pengő.

Next