Magyar Gyáripar, 1930 (21. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1930-02-01 / 2. szám
16 MAGYAR GYÁRIPAR 2. szám él, de bizonyos az is, hogy minden hozzáértő teljesen tisztában van egy ilyen hitelkataszter létesítésének nehézségeivel. Amennyiben azonban a preventív hitelvédelem kiépítése révén ilyen hitelkataszterek tényleg rendelkezésre fognak állani, a hitelezéssel járó kockázat lényegesen csökkenni fog s már maga az a körülmény, hogy ebben a vonatkozásban az ellenőrzésnek bizonyos lehetősége lesz meg, a hitelek könnyelmű igénybevételét is csökkenteni fogja. Sajnos, még távol vagyunk attól, amíg a preventív hitelvédelem rendszere kiépíthető lesz, de szívesen látjuk és örömmel üdvözlünk minden kísérletet és kezdeményezést, amely ebben az irányban történik. Nemcsak a hitelezők érdeke szempontjából, de általános közgazdasági szempontból, sőt elsősorban a hiteleket igénybevevők és a kereskedelem érdekében, amelyet folyton nyugtalanít az indokolatlan hiteleket igénybevevő kereskedők versenye, egy átgondolt, a jelenlegi gazdasági viszonyok nehézségeivel számoló preventív hitelvédelem csak kívánatos lehet. A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentése. Januárban jelent meg a Magyar Gazdaságkutató Intézet harmadik helyzetjelentése az 1929. évi november-decemberi időszakról. Az összefoglaló jelentés szerint a magyarországi gazdasági helyzet depressziója 1929 utolsó hónapjában súlyosbodott a súlyosbodást jelző tünetek azonban részben likvidációs jelenségek. Elsősorban a fizetésképtelenségek számának erős emelkedése az, ami ilyen tünet. Azt, hogy a likvidációs folyamat viszonylag simán ment végbe, bizonyítja, hogy a fizetésképtelenségek számának válságszerű felszökésével egyidejűleg a tőkepiac helyzete enyhült. Különös jelentősége van annak, hogy ez az enyhülés nem újabb külföldi hitelek felvétele következtében állott be, hanem azt megelőzően ment végbe. Ezért a gyufakölcsön 1930 januárjában befolyó harmadik részlete s a hágai egyezmény hatása a pénzpiaci helyzet lényeges enyhülését fogja előidézhetni. Az ipari tevékenységnek úgyszólván minden ágazatában visszaesés állapítható meg. A mezőgazdaság vásárlóereje is tovább hanyatlott. Az általános árszínvonal sem mutat javulást, bár az árhanyatlás decemberben megállóit. A külkereskedelmi mérleg erős aktivitása ugyancsak annak bizonysága, hogy a belföldi áruk a belföldi kereslet viszonylagos csökkenése következtében alacsony árak mellett meghosszabbodott exportrádió százai kerülnek kivitelre. Ezzel szemben a gazdasági helyzet javulásának lehetőségére vall az, hogy a gazdasági helyzet megváltozása iránt legérzékenyebb tőzsdén az árfolyamok hanyatlása már hosszabb ideje megszűnt, úgyhogy még a külföldi tőzsdék hanyatló ártendenciájának sem volt ilyen irányú hatása. A részletezés igen érdekes csoportosításban foglalkozik a pénz- és a tőkepiac jelenségeivel, a mezőgazdaság, az ipari termelés, áruforgalom és fogyasztásról nagy gonddal egybegyűjtött adatokat csoportosít és dolgoz fel és ebből vonja le következtetéseit. A helyzetjelentés statisztikai táblázatainak magyarázata az Intézet 3. számú külön kiadványa gyanánt, külön füzetben jelenti meg. Nagykereskedelmi indexszámok. A magy. kir. központi statisztikai hivatal összeállítása szerint a nagykereskedelmi árak indexszámai január 31-én a következőképpen alakultak: Egy négytagú család létfenntartási minimumának indexszámai: Pest megye kisgyűlése. A közigazgatás reformjáról szóló 1929. évi XXX. tc. a vármegyei és városi törvényhatóságok egyik legfontosabb szervének, az ú. n. kisgyűlést tette meg. A kisgyűlés a törvényhatóság élén álló vezető főtisztviselőkből és az önkormányzat által megválasztott tagokból áll, akiknek a számát a törvény maximálisan huszonnégyben állapítja meg. Pest vármegye kisgyűlése is huszonnégy tagot számlál, akiket a törvényhatósági bizottság január 14-én tartott ülése választott meg. Tagjaink tudják, hogy a pest megyei törvényhatósági bizottságban érdekképviseleti jogcímen a gyáripar részéről Szurday Róbert és dr. Knob Sándor foglalnak helyet. A január 14-én megtartott törvényhatósági közgyűlés a kisgyűlésbe dr. Knob Sándort választotta be. Magyar gyártmány az iskolákban. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 640/05— 1449/1929. szám alatt rendeletet bocsátott ki a hazai gyártmányú iparcikkeknek kötelező iskolai használata tárgyában. A rendelet szövege a következő: Hazánk mai gazdasági helyzetében feltétlenül arra kell törekednünk, hogy a hazai ipartermékek fokozott mértékben felkaroltassanak, mert ezzel egyrészt a belföldi gyártás válik tökéletesebbé és a hazai munkáskezek állandó foglalkoztatást nyernek, másrészt a külföldi behozatal elkerülhető s így külkereskedelmi mérlegünk is javítható. A tanulóifjúsággal nemzetgazdasági érdekből is meg kell tehát ismertetni és kedveltetni a hazai iparcikkeket s ki kell törölni lelkéből annak a téves felfogásnak meggyökeresedését, hogy a külföldi iparcikk jobb a hazai származásúnál, pedig a belföldi termelés útján előállított áruk legnagyobb részben minőség és külső kiállításuk tekintetében a külföldi eredetű áruval a versenyt teljes eredménnyel felveszik. Felhívom Címet, hogy a legnyomatékosabban utasítsa a felügyelete alá tartozó iskolák tanár- és tanítótestületeit, hogy a hazai iparcikkek pártolásában maguk is jó példával járjanak elől s ne tűrjék, hogy a vezetésükre bízott ifjúság hazai eredetű helyett külföldi származású ipari cikkeket (taneszközöket, füzeteket, trónokat, tollakat, női kézimunkához szükséges anyagokat stb.) használjon. Ha pedig felszólításunknak eredménye nem volna, a tilalom ellen vétő tanulót vonják felelősségre. Ha az eljárás során az ál 1929 1920 V1/30 XII/31 1930 1/31 Mezőgazdaság és állattenyésztés. ................. 119 97 95 Gyarmatáru ................. 144 138 138 Malomipar és cukoripar 102 103 105 Egyéb ipar ...................... 133 132 131 1929 XII/31 1930 1/31 Élelmezés........................ 114.5 114.7 Ruházat ........................ 130.9 130.9 Fűtés és világítás . 138.1 136.0 Lakás .............................. 86.3 86.3 Összes kiadás . 112.5 112.4 Összes kiadás lakás nélkül 120.7 120.6