Magyar Gyáripar, 1930 (21. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1930-02-01 / 2. szám

16 MAGYAR GYÁRIPAR 2. szám él, de bizonyos az is, hogy minden hozzáértő teljesen tisztában van egy ilyen hitelkataszter létesítésének nehézségeivel. Amennyiben azonban a preventív hitelvédelem kiépítése révén ilyen hitelkataszterek tényleg rendelkezésre­ fognak állani, a hitelezéssel járó kockázat lényegesen csökkenni fog s már maga az a körülmény, hogy ebben a vonatkozásban az ellenőrzésnek bizonyos lehetősége lesz meg, a hitelek könnyelmű igénybevételét is csökkenteni fogja. Sajnos, még távol vagyunk attól, amíg a preventív hitelvédelem rendszere kiépíthető lesz, de szívesen látjuk és örömmel üdvözlünk minden kísérletet és kezdeményezést, amely ebben az irányban történik. Nemcsak a hitelezők érdeke szempontjából, de álta­lános közgazdasági szempontból, sőt elsősorban a­ hiteleket igénybevevők és a kereskedelem érdekében, amelyet folyton nyugtalanít az indokolatlan hitele­ket igénybevevő kereskedők versenye, egy átgondolt, a jelenlegi gazdasági viszonyok nehézségeivel szá­moló preventív hitelvédelem csak kívánatos lehet. A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzet­­jelentése. Januárban jelent meg a Magyar Gazda­ságkutató Intézet harmadik helyzetjelentése az 1929. évi november-decemberi időszakról. Az összefoglaló jelentés szerint a magyarországi gazdasági helyzet depressziója 1929 utolsó hónapjában súlyosbodott a súlyosbodást jelző tünetek azonban részben likvidá­­ciós jelenségek. Elsősorban a fizetésképtelenségek számának erős emelkedése az, ami ilyen tünet. Azt, hogy a likvidációs folyamat viszonylag simán ment végbe, bizonyítja, hogy a fizetésképtelensé­gek számának válságszerű felszökésével egyidejű­leg a tőkepiac helyzete enyhült. Különös jelentő­sége van annak, hogy ez az enyhülés nem újabb külföldi hitelek felvétele következtében állott be, hanem azt megelőzően ment végbe. Ezért a gyufa­­kölcsön 1930 januárjában befolyó harmadik rész­lete s a hágai egyezmény hatása a pénzpiaci hely­zet lényeges enyhülését fogja előidézhetni. Az ipari tevékenységnek úgyszólván minden ágaza­tában visszaesés állapítható meg. A mezőgazda­ság vásárlóereje is tovább hanyatlott. Az álta­lános árszínvonal sem mutat javulást, bár az árhanyatlás decemberben megállóit. A külkeres­kedelmi mérleg erős aktivitása ugyancsak annak bizonysága, hogy a belföldi áruk a belföldi ke­reslet viszonylagos csökkenése következtében ala­csony árak mellett meghosszabbodott exportrádió sz­ázai kerülnek kivitelre. Ezzel szemben a gazdasági helyzet javulásának lehetőségére vall az, hogy a gazdasági helyzet megváltozása iránt legérzékenyebb tőzsdén az árfolyamok hanyatlása már hosszabb ideje megszűnt, úgyhogy még a külföldi tőzsdék hanyatló ártendenciájának sem volt ilyen irányú hatása. A részletezés igen érdekes csoportosításban foglalkozik a pénz- és a tőkepiac jelenségeivel, a mezőgazdaság, az ipari termelés, áruforgalom és fogyasztásról nagy gonddal egybegyűjtött adatokat csoportosít és dolgoz fel és ebből vonja le következ­tetéseit. A helyzetjelentés statisztikai táblázatainak magyarázata az Intézet 3. számú külön kiadványa gyanánt, külön füzetben jelenti meg. Nagykereskedelmi indexszámok. A magy. kir. központi statisztikai hivatal összeállítása szerint a nagykereskedelmi árak indexszámai január 31-én a következőképpen alakultak: Egy négytagú család létfenntartási minimumá­nak indexszámai: Pest megye kisgyűlése. A közigazgatás reform­járól szóló 1929. évi XXX. tc. a vármegyei és városi törvényhatóságok egyik legfontosabb szervének, az ú. n. kisgyűlést tette meg. A kisgyűlés a törvény­­hatóság élén álló vezető főtisztviselőkből és az önkormányzat által megválasztott tagokból áll, akik­nek a számát a törvény maximálisan huszonnégy­ben állapítja meg. Pest vármegye kisgyűlése is huszonnégy tagot számlál, akiket a törvényhatósági bizottság január 14-én tartott ülése választott meg. Tagjaink tudják, hogy a pest megyei törvényhatósági bizottságban érdekképviseleti jogcímen a gyáripar részéről Szurday Róbert és dr. Knob Sándor foglal­nak helyet. A január 14-én megtartott törvényható­sági közgyűlés a kisgyűlésbe dr. Knob Sándort vá­lasztotta be. Magyar gyártmány az iskolákban. A m. kir. val­lás- és közoktatásügyi miniszternek 640/05— 1449/1929. szám alatt rendeletet bocsátott ki a hazai gyártmányú iparcikkeknek kötelező iskolai haszná­lata tárgyában. A rendelet szövege a következő: Hazánk mai gazdasági helyzetében feltétlenül arra kell törekednünk, hogy a hazai ipartermékek fokozott mértékben felkaroltassanak, mert ezzel egy­részt a belföldi gyártás válik tökéletesebbé és a hazai munkáskezek állandó foglalkoztatást nyernek, más­részt a külföldi behozatal elkerülhető s így külkeres­kedelmi mérlegünk is javítható. A tanulóifjúsággal nemzetgazdasági érdekből is meg kell tehát ismer­tetni és kedveltetni a hazai iparcikkeket s ki kell tö­rölni lelkéből annak a téves felfogásnak meggyö­­keresedését, hogy a külföldi iparcikk jobb a hazai származásúnál, pedig a belföldi termelés útján elő­állított áruk legnagyobb részben minőség és külső ki­állításuk tekintetében a külföldi eredetű áruval a versenyt teljes eredménnyel felveszik. Felhívom Címet, hogy a legnyomatékosabban utasítsa a fel­ügyelete alá tartozó iskolák tanár- és tanítótestüle­teit, hogy a hazai iparcikkek pártolásában maguk is jó példával járjanak elől s ne tűrjék, hogy a veze­tésükre bízott ifjúság hazai eredetű helyett külföldi származású ipari cikkeket (taneszközöket, füzete­ket, trónokat, tollakat, női kézimunkához szükséges anyagokat stb.) használjon. Ha pedig felszólításunk­nak eredménye nem volna, a tilalom ellen vétő ta­nulót vonják felelősségre. Ha az eljárás során az ál­ 1929 1920 V1/30 XII/31 1930 1/31 Mezőgazdaság és állat­tenyésztés. ................. 119 97 95 Gyarmatáru ................. 144 138 138 Malomipar és cukoripar 102 103 105 Egyéb ipar ...................... 133 132 131 1929 XII/31 1930 1/31 Élelmezés........................ 114.5 114.7 Ruházat ........................ 130.9 130.9 Fűtés és világítás . 138.1 136.0 Lakás .............................. 86.3 86.3 Összes kiadás . 112.5 112.4 Összes kiadás lakás nélkül 120.7 120.6

Next