Magyar Gyáripar, 1930 (21. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1930-02-01 / 2. szám
2. szám MAGYAR GYÁRIPAR tanácsos, Morvay Jenő dr. Péteri Ödön dr. és Tury Gergely h. államtitkárok, valamint Markhot Jenő, Peyer Gyula, Fritz Géza dr. és Szegedy-Maszák Elemér dr. miniszteri tanácsosok, mint a kereskedelemügyi minisztérium ama szakosztályainak főnökei, amelyekben az ipari, kereskedelmi és munkásügyek tárgyaltatnak, továbbá Kovács Alajos dr. h. államtitkár, mint a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke és Ordódy János miniszteri osztálytanácsos, mint a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója. Új kormányfőtanácsos. A kormányzó a m. kir. miniszterelnök úr előterjesztésére Zsilinszky Gábornak, a Stádium Sajtóvállalat Rt. vezérigazgatójának, közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. Az iparfejlesztési törvény revíziója. Erről az érdekes és aktuális témáról figyelemreméltó tanulmányt írt dr. Ullmann István nyugminiszteri tanácsos, a Fegyver- és Gépgyár Rt. igazgatója, a Pólyán Jog idei első számába, amely tanulmánya most külön füzetben is megjelent. A Szerző, aki hivatalos működése során több, mint másfél évtizeden át foglalkozott az iparfejlesztési törvény végrehajtása során felmerült kérdésekkel, kétségkívül a leghivatottabbak egyike, hogy véleményt mondjon abban a tekintetben, hogy az 1907. évi III. tc. milyen irányban szorul módosításra és kiegészítésre. Dr. Ullmann István fejtegetései során csatlakozik ahhoz a felfogáshoz, hogy a régi iparfejlesztési törvény alapgondolata és felépítése helyes s csak a részletek tekintetében igényel a megváltoztatott viszonyokhoz képest módosítást. Az állami adókedvezményeket illetőleg megállapítja, hogy azoknak az iparvállalatokat terhelő mindennemű adószolgáltatásra ki kell terjedniük és későbbi törvényekkel se lehessen azok körét korlátozni. Szükségesnek tartja, hogy a kedvezményezett vállalatok a főváros részéről is a vámdíjak és helyi szolgáltatások alól mentesíttessenek. A kedvezmények időtartamának 15 évben való megállapítását általában elfogadja, de olyan vállalatoknál, amelyek új termelési ágat vezetnek be, a kedvezmények 20 esztendőben történő megállapítását tartaná indokoltnak. Rámutat arra, hogy 1920 után a kormány az állami kedvezményeket általában 10 évre engedélyezte s csak 1928 óta engedélyeznek ismét 15 évre állami kedvezményeket. Feltétlenül méltányos volna, ha valamely vállalatnál a befektetés nagysága és a vállalat jelentősége folytán indokolt a 15 éves adókedvezmény, ez feltétlenül megadassák azoknak a vállalatoknak is, amelyek csak 10 évre kaptak adómentességet. Foglalkozik a revízió szempontjából az arányszám kérdésével is, általános elvként elfogadja a hazai beszerzés feltételének kikötését, valamint belföldi tisztviselők, művezetők és munkások kötelezettségét. Dr. Ullmann István megállapításai az iparfejlesztési törvény revíziója során különös figyelmet érdemelnek. Akció az építkezések megindítása érdekében. Mikor lapunknak ez a száma megjelenik, napok választanak el bennünket márciustól, attól az időponttól tehát, amikor csak valamennyire is tűrhető gazdasági viszonyok között az építkezési munka kezdetét veszi. Az idén azonban sehol semmi nyoma spöCPd-i|2|glisan wC«»és faszerkezetek. Elsőrendű tervező és statikus, drótkötélpályák gyakorlattal, valamint vasbeton építkezésben is, fiatal házas energikus és munkaszerető oki. mérnök, nyelvismerettel, meg-állási U'OkrOG Szíves megkeresések a megkereső cég megfelelő IVCI CO. jelölésével ..Munkaszerető 2/137“ jeligére BLOCKNER J. hirdetőirodájába, Budapest, Andrássy út 2 küldendők az építkezések megindulásának, úgyhogy ez a mostani építkezési évad a legrosszabb auszpíciumok között indul. Az építőipari érdekképviseletek ilyen körülmények között szükségesnek látták, hogy a többi gazdasági érdekképviselet bevonásával mozgalmat kezdjenek olyan kormányintézkedések érdekében, amelyek alkalmasak volnának a vállalkozási kedv felkeltésére. Konkrét formában arról van szó, hogy az osztrák mintára nálunk is történjék valami az építkezések finanszírozásának megkönnyítése érdekében. Ebben a tárgyban az említett építőipari érdekképviseletek február 23-án, délelőtt 10 órakor a régi képviselőház nagytermében építőipari nagygyűlést tartanak, amelyen Szövetségünk is képviselteti magát. A nagygyűlés határozatait azután az illetékes miniszterek elé terjesztik, akik közül a kereskedelmi miniszter úr már eddig is komoly érdeklődést mutatott a nagygyűlés által elfogadandó javaslatok iránt. Kremeneczky János nyolcvanéves. A Magyar Wolframlámpagyár Rt., Kremeneczky János cég alapítója és elnöke, Kremeneczky János gyáros február 15-én töltötte be 80-ik esztendejét. Kremeneczky János egyik vezető embere az izzólámpagyártásnak, aki különösen az izzólámpagyártáshoz szükséges munkagépek feltalálása és tökéletesítése körül végzett úttörő munkát. Nyolcvanadik születése napja alkalmából a világ minden részéről meleg ünneplésben részesült és ehhez az ünnepléshez csatlakozik a magyar elektrotechnikai és rádióipar is. A kármegelőző hitelvédelem. A fizetésképtelenségek és csődesetek egészen megdöbbentő mértékű növekedése az elmúlt január hónap a kényszeregyességek terén rekordot jelent az utolsó tíz esztendőben — aktuálissá tette a preventív hitelvédelem kérdését. Erről a kérdésről már évekkel ezelőtt volt szó, néhány szakma a maga körében meg is valósította, hogy a hitelezők megfelelő kölcsönös tájékoztatása révén előzzék meg a hitelválság elfajulását. Egészen kétségtelen ugyanis, hogy a hitelezők megfelelő szervezkedése révén a fizetésképtelenségek jelentős része elhárítható, vagy legalább is elkerülhető, hogy a hitelezők oly fizetésképtelenségek révén szenvedjenek igen súlyos veszteséget, ahol kellő körültekintés és megbízható információk beszerzése esetén a túlzott és indokolatlan hitelezés elmaradt volna. Több gyáripari szakma sürgetésére Szövetségünk maga is szükségesnek tartotta, hogy a kármegelőző hitelvédelem tekintetében nálunk is történjék valami és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát kértük fel arra, hogy ebben a vonatkozásban a már évekkel ezelőtt megindult, de később megszakított tárgyalások fonalát újból vegye fel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara eleget is tett felkérésünknek s ebben a dologban több megbeszélést tartott, amelyek során az a nézet alakult ki, hogy egy szervet kellene létesíteni, a kármegelőző hitelvédelem, általában az egyes szakmai törekvések támogatására és irányítására, de főképpen oly célból, hogy egységes vezetés mellett a preventív hitelvédelem minél több szakmában tényleg megvalósíttassék a hitelviszonyok fokozatos szanálása érdekében. A tervezett preventív hitelvédelmi organizáció egészen érthetetlen izgalmat keltett fel egyes érdekképviseletek körében s különösen a hitelkataszterek felállításának gondolatát támadták a tárgyalások folyamán. Pedig egészen kétségtelen, hogy preventív hitelvédelem hitelkataszter nélkül alig képzelhető 15