Magyar Hiradástechnika, 1960 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1960-08-01 / 4. szám

128 Frischmann­ G.: Földelés és érintésvédelemrl Magyar Híradástechnika XI. évf. 1960. 4. szám 7. Linde: Erdung und Nullung bei Fernsprechneben­stellenanlagen (Fernmelde Praxis, 1956. 7. sz.). 8. Meister: Blitzschutz an Telephonanlagen (Tech­nische Mitteilungen PTT 1958. január). 9. MSZ 172—50 Földelés és érintésvédelem erősáramú villamos berendezésekben. 10. Posta Kísérleti Intézet földelésekre és korrózióra vonatkozó beszámolói. 11. Rasch: Eine neue Methode zur Unterdrückung von niederfrequenten Störsignalen auf Fernseh­kabeln (NTZ 1959. aug.). 12. Say: Electrical Earthing and Accident Prevention (London 1954.). 13. Schulz, Vogl: Die Beeinflussung von Fernmelde­anlagen durch technischen Wechselstrom (ETZ-B, 1959. május). 14. Sunde: Earth Conduction Effects (New York 1949.). 15. Vogl, Ziegler: Das Nebensprechen bei geschirmten Amtsverdrahtungsleitungen (NTZ 1959. novem­ber). 16. Warmers, Ziegler: Die Flächenerdung in Fern­meldeanlagen (NTZ 1959. október). BO-12 típusú tizenkétcsatornás légvezetékes vivőáramú távbeszélő berendezés L­AJ­O G SÁN D O R, B N­ G A BHG sokcsatornás gyártmá­nycsaládjába tartozó új 12 csatornás légvezetékes berendezés fő jellemző adatainak és alkalmazási lehetősé­geinek ismertetése után a cikk tömbvázlat alap­ján leírja a vég- és erősítő berendezések műkö­dését. Kitér részletesebben a pilotszabályozásra, a vivőellátásra, a frekvenciacserélő erősítő állo­másra és a különféle kiegészítő berendezésekre. Végül a berendezés konstrukciójának ismertetése következik. Bevezetés Sok ország híradástechnikai hálózatának alap­ját még ma is a légvezetékek alkotják. A nem­zetközi forgalomban is fontos szerepet ját­szanak még a híradástechnika ezen alapáram­kör típusai. Természetesen a vezetékek szer­kezete a korszerű igényekhez igazodva a mai napig sokat fejlődött, különösen a megfelelő keresztezési rendszerek kialakítása, valamint a berendezések és a bevezető kábelek közötti jó illesztés megvalósítása által. A légvezetékek hangfrekvenciás (leginkább csak postaszolgálati célokra történő) kihasz­nálása mellett 15 jó minőségű (0,3—3,4 kHz terjedelmű) beszédcsatornával terhelhetők kb. 150 kHz felső frekvencia határig. Ennél na­gyobb frekvenciákon a hosszú hullámú mű­sorszóró rádióadók zavaró hatása nem volna elkerülhető. A BHG sokcsatornás átviteltechnikai gyárt­mánycsaládjában (1) két berendezés-típus teszi lehetővé a 15 csatorna megvalósítását. Ezek a BTO—3/4 típusú 3-csatornás (4 távírócsa­tornával kombinált) berendezés és a jelen közlemény tárgyát képező ВО—12 típusú 12- csatornás berendezés. Az első 3,18—31,11 kHz között, a második 36—143 kHz között hasz­nálja ki a légvezetéken átvihető frekvencia­sávot. Alkalmazás A 3- és 12-csatornás légvezetékes berende­zések vonalon 2-huzalos üzemmódban működ­nek, hangfrekvenciás csatornáik azonban szük­ség szerint 2- vagy 4-huzalos módon használ­hatók. A kétféle berendezés ugyanazon lég­vezeték érpáron egyidejűleg üzemeltethető. A két csatornacsoport szétválasztásáról a BO-12 berendezésbe beépített vonalváltó gondosko­dik. A fizikai beszédsáv leválasztása a BTO—3/4 berendezésen történik. Ugyanazon oszlopsoron több légvezeték-érpár lehet kiépítve. A jó kihasználás kedvéért mind­két berendezés többféle frekvencia fekvésben üzemeltethető, amelyek fordítás és viszonylagos frekvenciasáv eltolás által biztosítják a rend­szerek közötti érthető áthallás kiküszöbölését. A BTO—3/4 berendezés négyféle, а ВО—12 berendezés a CCITT vonatkozó ajánlásainak megfelelő négyféle fő- és kétféle mellék- (ösz­­szesen tehát hat) frekvencia fekvéssel készül. A 3-csatornás rendszert egy korábbi közle­ményünkben (2) már ismertettük. Két 12-csatornás végberendezés által áthidal­ható vezetékszakasz csillapítása 4 N az át­vitt legnagyobb frekvencián mérve. Ez — a vezetéktípustól függően — 80—140 km távolságnak felel meg. Nagyobb távolság át­hidalásához közbeiktatott erősítőberendezésekre van szükség. Ezek normális erősítése szintén 4 N a legnagyobb frekvencián (143 kHz-en). Ezenfelül elegendő tartalék erősítés áll ren­delkezésre mind az erősítő-, mind a végberen­dezésekben az esős időjárás, valamint a zúz­mara és jégképződés által megnövekedő frek­vencia függő többletcsillapítás önműködő ki­­egyenlítésére. Az elérhető maximális erősítés 143 kHz-en 8,5 N. Olyan területeken, ahol sohasem kell számolni rendkívüli időjárási vi­szonyokkal, ezt az erősítési tartalékot termé­szetesen számításba lehet venni a berendezések telepítésénél az erősítő szakaszok meghosszab­bítására. A legnagyobb frekvencián haladó csatornán pl. — 3 N normális vételi szintet lehet megengedni olyan helyeken, ahol egy­általán nem fordulhat elő zúzmaraképződés a vezetékeken. Lehetséges, hogy az erősítőállomásokon nem mindegyik légvezeték érpárban van erősítő. A csak fizikai beszédsáv és 3-csatornás frek­venciasáv átvitelével terhelt vezetékek pl. csak

Next