Magyar Hiradástechnika, 1960 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1960-08-01 / 4. szám
128 Frischmann G.: Földelés és érintésvédelemrl Magyar Híradástechnika XI. évf. 1960. 4. szám 7. Linde: Erdung und Nullung bei Fernsprechnebenstellenanlagen (Fernmelde Praxis, 1956. 7. sz.). 8. Meister: Blitzschutz an Telephonanlagen (Technische Mitteilungen PTT 1958. január). 9. MSZ 172—50 Földelés és érintésvédelem erősáramú villamos berendezésekben. 10. Posta Kísérleti Intézet földelésekre és korrózióra vonatkozó beszámolói. 11. Rasch: Eine neue Methode zur Unterdrückung von niederfrequenten Störsignalen auf Fernsehkabeln (NTZ 1959. aug.). 12. Say: Electrical Earthing and Accident Prevention (London 1954.). 13. Schulz, Vogl: Die Beeinflussung von Fernmeldeanlagen durch technischen Wechselstrom (ETZ-B, 1959. május). 14. Sunde: Earth Conduction Effects (New York 1949.). 15. Vogl, Ziegler: Das Nebensprechen bei geschirmten Amtsverdrahtungsleitungen (NTZ 1959. november). 16. Warmers, Ziegler: Die Flächenerdung in Fernmeldeanlagen (NTZ 1959. október). BO-12 típusú tizenkétcsatornás légvezetékes vivőáramú távbeszélő berendezés LAJO G SÁN D O R, B N G A BHG sokcsatornás gyártmánycsaládjába tartozó új 12 csatornás légvezetékes berendezés fő jellemző adatainak és alkalmazási lehetőségeinek ismertetése után a cikk tömbvázlat alapján leírja a vég- és erősítő berendezések működését. Kitér részletesebben a pilotszabályozásra, a vivőellátásra, a frekvenciacserélő erősítő állomásra és a különféle kiegészítő berendezésekre. Végül a berendezés konstrukciójának ismertetése következik. Bevezetés Sok ország híradástechnikai hálózatának alapját még ma is a légvezetékek alkotják. A nemzetközi forgalomban is fontos szerepet játszanak még a híradástechnika ezen alapáramkör típusai. Természetesen a vezetékek szerkezete a korszerű igényekhez igazodva a mai napig sokat fejlődött, különösen a megfelelő keresztezési rendszerek kialakítása, valamint a berendezések és a bevezető kábelek közötti jó illesztés megvalósítása által. A légvezetékek hangfrekvenciás (leginkább csak postaszolgálati célokra történő) kihasználása mellett 15 jó minőségű (0,3—3,4 kHz terjedelmű) beszédcsatornával terhelhetők kb. 150 kHz felső frekvencia határig. Ennél nagyobb frekvenciákon a hosszú hullámú műsorszóró rádióadók zavaró hatása nem volna elkerülhető. A BHG sokcsatornás átviteltechnikai gyártmánycsaládjában (1) két berendezés-típus teszi lehetővé a 15 csatorna megvalósítását. Ezek a BTO—3/4 típusú 3-csatornás (4 távírócsatornával kombinált) berendezés és a jelen közlemény tárgyát képező ВО—12 típusú 12- csatornás berendezés. Az első 3,18—31,11 kHz között, a második 36—143 kHz között használja ki a légvezetéken átvihető frekvenciasávot. Alkalmazás A 3- és 12-csatornás légvezetékes berendezések vonalon 2-huzalos üzemmódban működnek, hangfrekvenciás csatornáik azonban szükség szerint 2- vagy 4-huzalos módon használhatók. A kétféle berendezés ugyanazon légvezeték érpáron egyidejűleg üzemeltethető. A két csatornacsoport szétválasztásáról a BO-12 berendezésbe beépített vonalváltó gondoskodik. A fizikai beszédsáv leválasztása a BTO—3/4 berendezésen történik. Ugyanazon oszlopsoron több légvezeték-érpár lehet kiépítve. A jó kihasználás kedvéért mindkét berendezés többféle frekvencia fekvésben üzemeltethető, amelyek fordítás és viszonylagos frekvenciasáv eltolás által biztosítják a rendszerek közötti érthető áthallás kiküszöbölését. A BTO—3/4 berendezés négyféle, а ВО—12 berendezés a CCITT vonatkozó ajánlásainak megfelelő négyféle fő- és kétféle mellék- (öszszesen tehát hat) frekvencia fekvéssel készül. A 3-csatornás rendszert egy korábbi közleményünkben (2) már ismertettük. Két 12-csatornás végberendezés által áthidalható vezetékszakasz csillapítása 4 N az átvitt legnagyobb frekvencián mérve. Ez — a vezetéktípustól függően — 80—140 km távolságnak felel meg. Nagyobb távolság áthidalásához közbeiktatott erősítőberendezésekre van szükség. Ezek normális erősítése szintén 4 N a legnagyobb frekvencián (143 kHz-en). Ezenfelül elegendő tartalék erősítés áll rendelkezésre mind az erősítő-, mind a végberendezésekben az esős időjárás, valamint a zúzmara és jégképződés által megnövekedő frekvencia függő többletcsillapítás önműködő kiegyenlítésére. Az elérhető maximális erősítés 143 kHz-en 8,5 N. Olyan területeken, ahol sohasem kell számolni rendkívüli időjárási viszonyokkal, ezt az erősítési tartalékot természetesen számításba lehet venni a berendezések telepítésénél az erősítő szakaszok meghosszabbítására. A legnagyobb frekvencián haladó csatornán pl. — 3 N normális vételi szintet lehet megengedni olyan helyeken, ahol egyáltalán nem fordulhat elő zúzmaraképződés a vezetékeken. Lehetséges, hogy az erősítőállomásokon nem mindegyik légvezeték érpárban van erősítő. A csak fizikai beszédsáv és 3-csatornás frekvenciasáv átvitelével terhelt vezetékek pl. csak