Magyar kalapos ujság, 1932 (4. évfolyam, 1-5. szám)
1932-08-01 / 1. szám
IV. évfolyam 1932. augusztus hó MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG BUDAPESTI KALAPOS IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési díj: 1 évrepengő I Főszerkesztő: LŐRINCZ JÓZSEF ipt. elnök Az ipartestület tagjai díjmentesen I Felelős szerkesztő: KISS LÁSZLÓ ipt. jegyző Szerkesztőség és kiadóhivatal: V. Vilmos császár-út 6. sz. Telefon : 175-98 MOZGÓSÍTOttuk újra az ólombetűk, a gazdasági élet sok-sok millió harcos katonáját, mert iparunk, a magyar kalaposipar létéletét nemcsak külső ellenségek, hanem testvérek ellenséges hadai is elözönlik. Amikor múlt év június havában gazdasági okok, a kartársak indolenciája, nemtörődömsége következtében lapunk megjelenését egy időre szüneteltetni kellett, azt írtuk: „bár egyelőre szomorú szívvel és mély elkeseredéssel közöljük olvasóinkkal, hogy a Magyar Kalapos Újság megjelenését egyenlőre beszüntetjük, és bennünk a remény, hogy belátható időn belül újra a nagy nyilvánosság elé léphetünk és szavunkat tagjaink érdekében felemelhetjük. Tudjuk jól, hogy ez az idő hamar következik be, mert a gazdasági élet rosszabbodásának mélypontját még nem értük el, még sok keserű perc és nélkülözés jön felénk az élet országútján. Ha majd azt látjuk, hogy lapunkat a legsúlyosabb anyagi áldozatok árán újra meg kell jelentetni, akkor újra megjelenünk a vártán, hogy hitet, reménységet önthessünk a már-már hinni sem tudó lelkekbe.“ Szomorú jóslatunk — sajnos — bekövetkezett, mert ma vásárlóink pénztelenségét csak még veszedelmesebben húzza alá a kötött devizagazdálkodás és iparunk összes nyersanyagainak behozatali tilalma. A Magyar Kalapos Újság újra felkeresi az ország kalaposmestereit, harcos készségét újra felajánlja, tanító cikkeivel, jól értesült és gyors hírszolgálataival, a ma már szinte napról-napra megjelenő rendeletek közzétételével, magyarázásával megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az ország kalaposiparosságának. Ezekben a feladatokban a Kalapos Újság azonban csak egyik kötelességét teljesíti, mert más oldalról fel kell hívni viszont a kormány figyelmét azokra a sérelekre, panaszokra, melyek bennünket, kalaposokat sújtanak. Egyúttal igyekeznie kell komoly, megfontolt javaslatokkal a fájó sebekre gyógyírt keresni. Végezetül pedig, de nem legutolsó sorban a magyar kézművesipar általános és egyetem égés érdekeiért kell csatasorba állania. Szép, de nehéz feladat, melyet magunk elé tűztünk és melynek keresztülverekedéséért minden gáncsot, lekicsinylést, még a fájó sebeket is kitartással tűrjük, mert jól tudjuk, hogy minden egyes betű egy-egy sor, mely lapunkban megjelenve egy-egy falat kenyérrel jelent többet kortársainknak, termő talajba hintett mag lesz, mely magból a magyar kalaposiparosság dús lombozata, sok gyümölcsöt hozó fája csírázik ki. Ehhez a munkához hívjuk, szólítjuk és kérjük a magyar kalaposiparosságot, kicsit-nagyot egyaránt: „szóval, tettel, írással segítsék lapunkat menni rögös útján.“ Lőrincz József: KÖNIG KALAPGYAP Budapest, VIll., József-körut 23 és 13, VII., Erzsébet-körut 48. szám. KRIMA KVAFITÁSA, SZFÉRFI NŐI ÉS FÉRFI KATAROK