Magyar Kárpitos Ipar, 1937 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-01 / 1-2. szám
W0 B^t°v^%kö^vti Mr^.«, ■*' ej? e zí nhiíft ‘ClJ? XXVH. évfolyam_______________________________ Budapest, 1937. január 1. 1—2 szám MAGYAR KÁRPITOS IPAR BUDAPESTI KÁRPITOSOK KARPITDISZITOK GOMBKOTOK PASZOMANYOSOK ES PAPLANOSOK PARTESTULETE .. .. MEGJELENIK _ HIVATALOS KÖZLÖNYE V. VILMOS CsAstÁR-ilT 72.H. , FELELŐS SZERKESZTŐ-TELEroH.,JM-14 főszerkesztő-- scmrr manó Kendi László Országos akciót indít ipartestületünk az új ipartörvény novella 15.-ik szakaszának megváltoztatására a javítási munkaalkalmak visszaszerzésére. December 15.-én a kárpitos ipartestület Schiff Manó ipartestületi elnök kortárs vezetésével taggyűlést tartott, melyen az elnök bevezető szavaival ismertette az új ipartörvény novella 15-ik szakaszának a kézműves és kisipar érdekeit mélyen sértő hatásait. Rávilágított arra, hogy az 1922 évi XII. t. c. az ipartörvény 45-ik szakaszával is elégedetlenek voltunk, míg az új törvény 15-ik szakasza ahelyett, hogy orvosolta volna a kisipari sérelmeket, hanem a nagyüzemek érdekeinek megfelelően még a javítási jogot is biztosította azoknak, miáltal újabb kisipari munkaterületeket idegenített el a kézművesipartól. Felkérte dr. Szőnyi Sándor jegyzőt előadása megtartására. dr. Szőnyi ismertette úgy az 1922. XII. t.c. 45-ik szakasza által szabályozott mint az 1936. VII. t.c. 15-ik szakasza által újonnan létrejött helyzetet, amely határozottan retrográd szellemű a kézművesiparosság szempontjából. Behatóan ismertette a karbantartás és a javítás fogalmát, végül is megállapította, hogy a karbantartás is elvonta a képesített iparosok jelentős munkaterületét, míg a karbantartási jogon túlmenően a javítási jog, olyan munkalehetőségektől is megfosztja a képesített iparf űzőket, amelyekre ezelőtt gondolni sem lehetett. Utal arra, hogy kávéházak, éttermek, cukrászdák, mozgó fénykép vállalatok, színházak, bankok, szállodák stb. »állandóan« kárpitos segéd szolgákat és küldöncöket alkalmaznak s igy az amugyis sérelmes végrehajtási utasítást kijátszva vonják el a szakma művelőitől a kereseti lehetőséget. Kéri a kartársakat, hogy minden tudomásukra jutó munkaelvonás esetét jelentsék be az ipartestületnél, hogy ezekkel a konkrét panaszokkal is alátámaszthassák a 15-ik szakasz módosítására irányuló akciónkat. Előadó szerint országos akciót kell in- Ünnepi cikk Igen. Tudom, még meg kell írni, tárca helyére tördelendő újévi cikket. Közben úgyis hármas ünnep van, majd csak addig eszembe jut valami új. Mert sabloncikket írni a békéről, a szeretetről és a megváltásról, amelyek nincsenek, és az ünnepről, ami van, meg a jövőbe vetett bizalomról, mely nincs és az évfordulóról, amely van, nem akarok. Valahogy úgy van az ember a jövőbenézéssel, mint az egyszeri paszományos mester a színekkel. Látni, csak látunk valamit, de a szint azt mégsem találjuk el, meg azután ahogy a zsinórverőt előre festett fonala befolyásolja, a szín meglátásában, úgy vagyunk mi is, a rosszat megírni nem nagyon igyekszünk, a jót pedig a legjobb akarattal sem látunk a jövőben, legalább is a mai adottságok mellett semmi jó, sem bontakozik ki a horizontból. Kevés munka, még kevesebb haszon, belviszályok, megnem értés, gyűlölködés, egymás meg nem becsülése, személyi fúrások is faragások,, növő anyagárak, csökkenő vagy stagnáló eladási árak, birtokháborítás, szerzett jogoktól való megfosztani akarás, a szakmán belül, kívül ugyancsak elviselhetetlen gazdasági viszonyok, a szélsőjobb és szélső bal politikai irányzatok világháborús főpróbája a Pirenei félszigeten, az emberi szabadságjogok sárbatiprása világszerte. Az egyéniségek érvényesülése elleni hadjárat egész Európán keresztül. Gr..Széchenyi István mondotta: »Az okos ember nem néz annyira háta mögé, mint inkább maga elibe« stb. Ugyan ki hiszi el, hogyha ma előre nézünk, hogy a jövőben egyszersmind kívánatosabbat is látunk. Mégsem szabad pesszimistának lenni, sőt muszáj optimizmussal reménykedni, hinni és bízni. No de ezt nem folytatom, mert a végén mégis csak »szokvány« lesz az ünnepi cikk. Beszéljünk talán szakmai aktualitásokról, csevegjünk szakmánknak komoly problémáiról könnyedén, nem a hivatalos és minden szót mérlegelő stílusban, hanem a-múgy őszintén, magyaros istenigazában. Az új ipartörvénynovella 15. szakasza ügyében mondjuk el, hogy a munkaegyesítés szabályozásánál a gyáripar és a kézművesipar összeütközéséből a legszélsősé- gesebb nagyipari győzelem került felül. A kisipar apja a kézművesipar ügyeit lelkén hordó első iparügyi miniszter, megfelejtkezett rólunk, amit még férfiasan el tudnánk viselni, ha ez nem járt volna olyan kenyérfosztással, amely szakmánk művelőire nézve, katasztrofális. A mai amúgy is nagy mérvben lecsökkent munkalehetőségek mellett a kárpitosipar művelői nem tudnak lemondani a kávéházak, éttermek, szállodák, cukrászdák, színházak és mozgófényképvállalatok javítási és átalakítási munkálatairól. Az asztalos és kárpitosipari hatásköri öszszeütközés kérdésében, álljon itt Cicero egy mondása: »Jogunktól néha valamicskében elállani, nemcsak nemes magaviselet, hanem olykor hasznothajtó is.« A gyengébbek kedvéért, helyesebben, mert rosszakaróim is akadnak (ugyan ki hinné el, ámde mégis úgy van) még hozzá kell tennem, hogy nem a kárpitosoknak címzem Ciceró bölcseségét. A kereskedők karteljéről, legyen itt egy idézetre utalás, Jupiterről, a leghatalmasabb latin istenről és a nemétől megfosztott hasított patájú kérődző famíliából származó egyedről. Tagadhatatlan, hogy szép és okos, főként a kereskedők részére hasznos dolog volna, ha meg tudnák csinálni a kartelt. Dehát ez nem megy, még ennél a nemzedéknél, majd a jövő generáció az talán lemond majd az egyéniségről és beáll az irányító gépezet kerekei közé, de a ma élők erre még nem képesek. Egyébként itt van egy fogalomzavar a kartel körül —, dehát miért legyünk ünneprontók. Megírhatjuk már eleve erről a kartelről, hogy még meg sem csinálták és máris érezteti jó hatásait, — annál a cégnél, melyről köztudomású, hogy nem akar tagja lenni az »egyezménynek«. Mit áruljunk még el, amiről nem szabadna írni ebben az ünnepi cikknek a keretében? Hát eláruljuk, hogy a Háromkirálykor, január 6-án rendezendő vacsorán, Shakespere-t utánozva, aki »Vízkereszt« című darabjának mellékelmeként adta a »Vagy amit akartok« kitételt, ingyen ihat kartársaink közül a »hegy levéből« annyit, amennyit csak elbír, mindenki. A január végén tartandó kárpitosbálra és kedélyes estélyre annál inkább jöjjön el mindenki, mert az est hivatásos konferálóján kívül lesz egy konferansz, melyben megszólal a Néma levente. Rosetta-vászon, matraGotádll, jv DqnnATliQ^ textilkereskedelmi vállalat k. f. t zsineg, jutavászon és heveder .To- „1 dllllUilld Budapest, vasas-u. 20-22. Stb. gyári lerakata Telefon : 1—235—32, 1—235—33.