Magyar Közélet, 1935 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-01 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vill., Déry ucca 10. IV. em. 10. Telefon: 34,9-23. Postatakarákpénztábi csekkszámla 34.235 ElfeteR jobban emberkég ezt kívánjuk mi a szerintünk (legalább is én szívből undorodom tőle) „Buék“ helyett, amelynek őszintesége a legtöbbször alig terjed túl annál a pénzegységnél, amely ellenértékképen hull a kinyújtott tenyérbe. Szerény álláspontom, hogy „Buck“-kívánság helyett a „Bunk“-ot vezetnénk be, ami bocsánat a brutális szóferdítésért, mondjuk annyit jelentene, hogy boldog új esztendőt akarok, mármint nemcsak szóval, hanem tettel is annak, akire célzok. Akarni és nem kívánni, ebben összpontosul a mi filozófiának. Tehát mi „Bunk“, a Buck helyett — engedelemmel. Egyébként pedig az emberkék sorsa meg kell, hogy javuljon az elkövetkező esztendőben. A jelek idemutatnak. Két idegen szó is ezt igazolja mögötte felsorakozó adatokkal. Ez a két szó charterrata ami magyarul hajótér-forgalmat jelent. Bárminő messze esünk is sajnos a tengertől, tudniillik, hogy ez a szó nagyon érdekel bennünket. Mert a hajótér-index a hiteles statisztika szerint növekedett, ami internacionális viszonylatban hat ki mindenfelé, például többek között a munkanélküliségre is. A szuezi-csatorna is nagyon távol van tőlünk, de nem közömbös a mi gazdasági mibenlétünk szempontjából az az örvendetes tény, hogy a forgalma növekszik. A másik idegen szó az „embargó“, ami magyarul hiteltilalmat jelent. Nos, ámbár az embargó még áll a világtőzsdéken, a hitelkészség mégis emelkedőben. Ha ez a hír igaz, amit nem kétlünk, akkor ezzel a bizalom általános helyreállításához vezető útnak egyenlőre csupán (és annyi is elég 1935 küszöbén) a megnyitását jelenti. A bizalom ma bezárt bukszájában fekszik a jólét. Ha a zár felpattan, akkor, ahogy a szép frázis zengi: „jön a hajnalhasadás“. Charterrata, Szuez, embargo, íme az emberiség sorsának néhány varázsszava, amelyek mögött mégis csak emberek állanak, hiszen sorsunkat nem jelszavak, hanem élő lények intézik, a többi csak eszköz. Reméljük, elkövetkezett az idő az eszközök józan felhasználásához, ahoz, hogy a jobb kor akarásának uralma vegye át a dirigensi pálcát. Amennyi tőlünk telik, milyen örömteljes készséggel sorakozunk zászlaja mögé. Ezért a jelszavunk tehát: „buak“, boldog újévet akarunk! LUKÁTS ELEMÉR.