Magyar Közgazdaság, 1936 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-02 / 1. szám

országos akciók Beethoven" Ez a sokrétű olvadt benne. Bölcát, emberek és eseménes megítélését, a diplomata témává életfilozófiát hős, tárgyilóg és politikus számára nélkülözhetetlen providencialítást — mindezt harcokban és eredményekben kiegyensúlyozott lelkének köszönhette. Tulajdonképpen miniszteriális szolgálatban kezdte meg működését 40 évvel ezelőtt, amikor átlépte a magyar tárnokmester rezidenciájának küszöbét. A pénzügyminisztériumba magával vitte nemes gondolkodását, a gazdasági és pénzügyi tudományok gyakorlati, de elméletileg is gazdag ismeretkörét. Nem volt véletlen, hogy karrierje fényesen ívelő volt, mert felebbvalói mindjárt felismerték benne az alapos pénzügyi szakembert, a kiváló gazdaságpolitikust és azt az organizációs erőt, amelyre a 40 esztendővel ezelőtti Magyarországnak oly nagy szüksége volt. Ahhoz a pénzügyi avantgardehoz tartozott, amelynek tagjai voltak a nemrég elhunyt Popovics Sándor is, amely gárda a gazdasági liberalizmus kitermettje volt. A Monarchia nagy valuta rendezésének idejébe torkolt be pénzügyminiszteri működésének első etappja. Ezen az alapzaton téserhitelő célvolt a szövetkt^Hi^gondolat gyakorlati végrehajtásának is abban Uz értelemben, amint azt a szövetkezeti eszme első atyamestere gróf Károlyi Sándor elgondolta az önsegítés alapján. Később diplomáciai pályán működik, mint párizsi és madridi követünk, majd a háború után háromszor vállalja a pénzügyminiszteri tisztet. Életének utolsó idejében, mint a Pénzintézeti Központ elnöke, valamint a Külföldi Hitelek Országos Bizottságának vezetője tesz nagy szolgálatokat az országnak. Egészen halálig hú sáfárja a pénzintézeti szervezet fejlesztésének és ugyanakkor a külföld felé nagy súllyal képviseli a hitelrögzítő tárgyalásokon az egyetemes magyar gazdasági és pénzügyi érdekeket. Halála — nem közhely, ha ezt mondjuk — a magyar gazdasági és pénzügyi életben nagy űrt hagyott hátra, amelyet betöltenialigha lesz lehetséges. Eltávozott vele az élők sorából a rideg számok tudósa, a politikai és diplomáciai művészet egyik legnagyobb virtuóza, de eltávozott vele a magyar zenekultúra egyik jelese is. A szeretet és a szív embere volt és talán a sors véletlen játéka, hogy a szeretet emberének, a szeretet ünnepén kellett meghalnia, egy tökéletes élet szimbólikus beteljesedéseként. Egyelőre nem a (Az IS tudósítójától.) Korányi Frigyes báró elhalálozásával megüresedett a Pénzintézeti Központ elnöki széke. Máris különféle kombinációk terjedtek el arról, kivel töltik be ezt a jelentőségteljes és díszes stallunint. E pillanatban azonban semmi bizonyosat nem lehet tudni, mert illetékes körök még egyáltalán nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Kétségtelen azonban, hogy ez a probléma sokat veszít jelentőségéből, mert Posch Gyula személyében olyan tényleges vezetője van ennek az Intézménynek, aki egyszersmind hivatott az elnöki teendő betöltésére is. Nemcsak a takarékossági szempontok szólnak emellett, hanem az is, hogy Posch Gyula dr. bírja, élvezi a kormány bizalmát, a pénzintézetek támogatását és külföldi gazdasági és pénzügyi körökben is nagyra értékelik pénzügyi képességeit és jogi tudását. Egyelőre tehát az a helyzet, hogy Korányi Frigyes halálával megüresedett, elnöki széket a Pénzügyi Központnál nem töltik be, hanem az elnöki teendők végzésével Posch Gyula vezérigazgatót fogják megbízni, aki egyébként automatikusan intézi a végleges döntésig az elnöki hatáskörrel járó munkát. A Pénzintézeti Központ elnöki állása töltik be | •«! • /f /írei elnöki székét is egyébként befelé tulajdonképpen csak egy reprezentatív pozíció volt, de a külföld felé már rendkívül fontossággal bírt, tekintettel arra, hogy a Pénzintézeti Központ elhunyt elnöke, Korányi Frigyes báró egyszersmind a Külföldi Hiteleket Ellenőrző Országos Bizottságnak is az elnöke volt. Amikor tehát majd a Pénzintézeti Központ elnöki székének betöltésére kerül sor, az illetékes körök jól tudják, hogy főleg olyan férfiúról lehet csak szó, akiben összpontosul a külföldi hitelezők és pénzpiacok bizalma és aki Korányi Frigyes báró nyomdokain tudja majd lefolytatni és végleges dűlőre vinni a külföldi adósságsok rendezésének még mindig aktuális problémáját. Azok tehát, akik úgy vélik leghelyesebben megoldani a kérdést, hogy Posch Gyulát bízzák meg az elnöki teendőkkel is éppen ezeket a szempontokat tartják döntőknek, mert hiszen Pósch Gyula dr. nevét nemzetközi relációkban is mindenütt a legelőnyösebben ismerik. Úgy tudjuk, hogy ez az álláspont pillanatnyilag a kormány körében is szimpatikus, úgyhogy az egyetlen előtérben lévő megoldási lehetőség most az, hogy interregnum fog bekövetkezni. Ezalatt Pósch Gyula dr.-t bízzák meg úgy az elnöki teendőkkel, mint a Külföldi Hiteleket Ellenőrző Országos Bizottság vezetésével járó feladatokkal is. Posch Gyula látta el a Külföldi Hiteleket Ellenőrző Bizottság elnöki teendőit is Keresi a külföld a zárolt árupengét Állandósul a kedvező, külföldi értékelés (Az S3 tudósítójától.) Az exporttevé- cikkek exportjára engedték felhasználni,kenység alátámasztása érdekében az Uleté-t amely árucikkek behozatalára múlhatatlak és körök indokolt esetekben eddig isinál szükség van, megengedték a zárolt árupengőknek export céljaira való felhasználását. Ezeket a zárolt pengőket azonban csak olyan külföldi Az utóbbi időben örvendetes jelenségként a zárolt pengők értékelése a külföldön 10 5 százalékkal emelkedett. Bár a zárolt pengő külföldi árfolyamalakulásának sem valutáris, sem pedig gazdasági szempontból különösebb jelentősége nincs, mégis a zárolt pengő ár javulásán keresztül is megnyilvánul a külföldi bizalom további erősbödése a magyar gazdasági és pénzügyi élet iránt. Az illetékes körök, igen helyesen, az utóbbi időben, még fokozottabb szigorral bírálták felül a zárolt pengőknek ilyen cé Szeben Pál gabona« és terményüzlet Budapest II. »emnil-o.1 Tel.24-1-82,125-51.Strigonrom: „SZEPAL“ sókra való felhasználását. Ennek a különös szigornak meg is lett az az eredménye, hogy minden visszaélést kiküszöbölhettek és ezzel tulajdonképpen elejét vették annak is, hogy a zárolt pengők külföldi árfolyamalakulásán keresztül esetleges kedvezőtlen következtetést lehessen vonni a magyar gazdasági helyzet általános képére. Bár a zárolt pengők felhasználásának megszigorítása miatt az utóbbi időben több üzleti elgondolás meghiúsult, végeredményben ennél sokkal nagyobb előnyt jelent az a tény, hogy ma már a zárolt árupengő is keresett cikk, amit bizonyít a piacra érkező az a hír, hogy a zárolt pengő taxációs árfolyama állandóan emelkedő tendenciát mutat. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt hónapokban, amikor a külpolitikai bonyodalmak folytán úgyszólván az össes valuták megmozdultak, csak a magyar pengő maradt szilárd, úgy e két körülmény: a pengő szilárdsága és a zárolt árupengőben mutatkozó kereslet szintén olyan tényezők, amelyek csak újból hozzájárulnak a pengő bel- és küllöideje értékelésének állandósulásához és további erősbödéséhez. * Budapest, 1936 január HUHatároztak a mérlegrendelet ankétjái Öt százalékkal emelik a mérlegbeállítás kulcsát, valamint a leírási lehetőséget (Az O tudósítójától.) A mai esztendőben, január közepén adta ki a kormány a mérlegrendeletet, amelynek alapján a részvényvállalatok a tárcájukban levő, hivatalosan a tőzsdére bevezetett, de jelenleg jegyzés tárgyát nem képező részvényeiket mérlegükben értékelhették. Az idén — amint már jelentettük — a kormánynak az a szándéka, hogy a mérlegrendeletet legkésőbb január első napjaiban nyilvánosságra hozza. Ebben az ügyben a Pénzintézeti Központban az elmúlt napokban bizalmas értekezletet tartottak, amelyen a PK szakreferensein, a pénzügyminisztérium kiküldöttein kívül megjelentek a bankok, biztosítók és a részvényvállalatok képviselői is. A bizalmas értekezleten meglehetősen eltértek a vélemények atekintetben, vájjon az idei mérlegrendeletben is változatlanul fentartsák-e a tavalyi rendelkezéseket a leírásokra vonatkozólag, vagy pedig további leírásokat engedélyezzenek. A többség véleménye azonban az, hogy további leírásokra van szükség. 1931 óta a hivatalosan bevezetett, de jelenleg nem jegyzett részvények mérlegértékelésénél az 1931 június 31-én, vagyis a bankzárlat előtti napon érvényes árfolyam jegyzés volt az irányadó. Az első mérlegrendelet ennek az árfolyamnak 20 százalért, engedélyezte" a részvények mérlegbe fár"beállítását.'' Később ezt a 20 százalékos kulcsot 40, majd 50 százalékra emelték. A jelenlegi 50 százalékkal szemben, amint értesülünk, 55 százalékra fogják felemelni a méregbeállítási kulcsot, vagyis a vállalatok a tárcájukban levő e részvénykategóriákat úgy vehetik fel a mérlegekbe,, hogy az 1931 június 30-i jegyzés 55 százalékát számítják Ezek szerint tehát újabb ötszázalékos leírás válik lehetségessé az elmúlt évvel szemben. A régebbi mérlegrendelet szerint ettől az 50 százalékos kulcstól eltérésnek volt helye, ha a részvénytársaság, vagy szövetkezet valamely vállalat alaptőkéjének legalább 20 százalékát kitevő részvénymenynyiségét 1931 június 30-a óta megszakítás nélkül tartott tulajdonában. Ezeket az 1931 július első napja előtt utoljára jegyzett árfolyam 30 százalékkal csökkentett összegében lehetett felvenni. Most, mint értesülünk, a tavalyi rendelettel szemben, amely e pakett részvényeiből csak 35 százalékos leírást tett lehetővé, ugyancsak öt százalékkal emelik, vagyis a pakettrészvények után, a fent felsorolt részvénytársaságok vagy szövetkezetek a múlt évi 35 százalékka szemben 40 százalékos leírást eszközölhetnek ebben az esztendőben. Az új mérlegrendelet, hacsak valami váratlan esemény, vagy más meggondolás időközben nem lesz, ebbez az értelemhez fog kiadatni. Tervgazdálkodás a csomagolópapír-iparban? A schillingfelár érdekes bonyodalmai (Az Ö? tudósítójától.) Állandó témája a papírnagykeres kereskedelemnek és papíriparnak: mi történik a papírárakkal, miképpen reagálnak a magyar papírgyárak az új sillingfelárakra. Nemrégiben megírtuk már, hogy tárgyalások folynak a felárak hatásának eliminálására és a magyar papíripar azt szeretné, ha az árakat változatlanul tarthatná meg. Elsősorban persze a nyersanyagárakról kellene elhárítani a sillingfelárakat, de értesülésünk szerint erre igen kevés remény van. Kétségtelen, hogy a magyar papíripar pillanatnyilag még a régi árakon szállítja az árut. Igaz, hogy régi kötésekről van szó. Az is tény, hogy februári szántásra a csomagolópapírgyárak a tudomásunkra jutott esetekben ár nélkül vesznek csak fel rendeléseket és történtek olyan félhivatalos jellegű közlések is, hogy a csomagolópapír árát kilogrammonként 3 filérrel lehet magasabban kalkulálni. A tárgyalások még folynak és így korántsincs eldöntve, lesz-e áremelés vagy sem. A papírnagykereskedelem reménye mindenesetre az, hogy a papírgyárak megtalálják a módját az áremelések elkerülésének. Igen érdekes probléma merült fel a papírárak emelésével kapcsolatban. Mint már jelentettük, az osztrák papírgyárak a felárak mérvéhez képest emelik az árakat és egyelőre még nem sikerült olyan megoldást találni, hogy a feláraknak megfelelően az alapárakat szállítsák le és így, a régi árszintnek megfelelően számlázzák az árut majd a jövőben magyar összeköttetéseiknek. A magyar és osztrák papíripar tárgyalása ebben az ügyben is folyamatban van. Lehetséges, hogy itt is sikerül elkerülni az áremelést és az osztrák papírgtyárnk mérsékelik áraikat, úgyhogy minden marad a régi nívón. De felmerül a kérdés, mi lesz akkor, ha ez nem sikerül és az osztrák papírgyárak magasabb áron szállítanak és a magyar gyárak vagy maradnak a régi árnívón, vagy csak kisebb mértékben emelik az árakat Arról értesülünk, hogy e problémával kapcsolatban igen érdekes javaslat merült fel. Ez pedig a következő: Magyar-osztrák csomagolópapírkartell működik, tehát goi' doskodni kell arról, hogy ez osztrák gyárak részére biztosított kontingenst a magyar fogyasztók átvegyék. Igen ára, de ha az osztrák papír ára magasabb lesz, nehezen találnak a gyárak rá vevőt Magyarországon. Éppen ezért az a gondolat merült fel, hogy a magyar csomagolópapírnagykereskedelmet kötelezni kell az osztrák áru átvételére olyképen, hogy minden rendelésből 70 százalék erejéig magyar árut szállítsanak a gyárak az alacsonyabb áron, míg 30 százalék osztrák árut kötelesek legyenek papírnagykereskedők minden egyes esetben a valószínűleg magasabb áron átvenni. A csomagolópapírnagykereskedelem persze élénken tiltakozik még a gondolat ellen is és már megbeszélést tartottak ez ügyben. A helyzet ugyanis az, hogy a csomagolópapírnagykereskedők, akik eddig csak magyar árut vásároltak, nem akarnak résztvenni ebben az akcióban, mondván, hogy nekik megfelel ezután is a magyar áru és az osztrák papírt csak azok a kereskedők vegyék át, akik eddig is osztrák gyáraktól vásároltak. Egyelőre tehát — még mielőtt a terv konkrét formában Magyarországon a papírnagykereskedelemmel tárgyalás alá került volna, megindult a harc. Arról is beszélnek jól informált körökben, ha a tenv sikerül, akkor a magyar papíripar vagy szervezetet állít fel az osztrák kontingens átvételére, vagy más formában talál módot rá, hogy ezt a csomagolópapírtervgazdálkodást megvalósítsa. Nem tudjuk, mi lesz e terv sorsa, de annyi kétségtelen, hogy leghelyesebb lenne, ha az osztrák papírgyárak sem emelnék áraikat és így változatlanul bonyolódnék le a csomagolópapírnagykereskedelem. f tizedei megbízásokat, értékpapírok, kötvények és záloglevelek vételét és eladását legelőnyösebben teljesít, valamint ezekre lombardkölcsönt folyósít Barna Bank, Budapest, V., Nádor utca 26. szám, a tőzsdével szemben. Telefon: 21-3-16,10-4-67.