Magyar Közgazdaság, 1936 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-05 / 45. szám
4 Tranzakciós hírek az értéktőzsdén Szilárd az alapirányzat (Az R tudósítójától.) Az értéktőzsdei forgalom átmeneti csökkenése ellenére a tőzsde alapirányzata szilárd. A vásárlók változatlanul a nagytőkések. Ezeknek vételei adják az értéktőzsdei forgalom jelentékeny részét és gerincét Érdekes jelenség, hogy egy-egy értékben alkalmi szindikátusok alakulnak a kiválasztott papír menedzselésére, vételére, vagy eladására. Az egyes részvények tőzsdei menedzselése, a bennük állandósuló kínálat és kereslet, vagyis az áru és pénz állandó jelenléte adja meg jelenleg az értéktőzsde rugalmasságát és pótolja — legalább is részben — a koksztevékenység hiányát. A napi játékosokból éppen a kuksz hiányában ilyenformán heti játékosok lettek, akik angazsmányaikat a normális szállítási és fizetési határidőn belül bonyolítják le. Az értéktőzsdén különféle tranzakciós híreket terjesztenek, amelyeknek valódiságáról teljes bizonyosságot szerezni nem lehet, de amely híresztelések erősen fűtik a tőzsde fantáziáját. Ezekről a tranzakciós hírekről is feltétlenül be kell számolni, mert a tapasztalat az, hogy az ilyen híreknek — amint utólag szokott kiderülni — rendszerint van is valami alapjuk. Ilyen tranzakciós hírek terjedtek el a Klotild körül, amelynek részvényei váratlanul hoszszíroztak. A Klotildról azt beszélik, hogy műselyemgyárat alapít. Változatlanul tartja magát a Kohó körüli tranzakció híre, a jugoszláviai majdanpeki bányának egy bolgár vasércbányával való cseretranzakciójával kapcsolatos. A Notánál változatlanul újabb részvényösszevonási, illetve részvénymegsemmisítési tranzakcióról beszélnek. A budapesti értéktőzsde szilárd alapirányzata kedden kissé megtorpant és főleg az utótőzsdén az alacsony árfolyamok egy kisebb krach jellegét viselték magukon. A szerdai tőzsdén azonban ez a gyengülés nem folytatódott, mert a keddi alacsonyabb utótőzsdei árfolyamok után különösen a szerdai tőzsde második felében magasabb árfolyamok kerültek felszínre, úgyhogy ezekben a magasabb árfolyamokban a keddi árveszteség teljesen meg is térült. A Kőszén szerdai 521, az Urikányi 93, a Rima 109.75, a Délivasút 19.75, a Salgó 53.8, a Kohó 34.3, a Magyar Cukor 212, az Izzó 260, a Klotild 39, a Gumi 100 pengőig emelkedett. Nagy feltűnést keltett, hogy az elhanyagolt fix piacon az 1914. évi kötvényekben újabb nagy vásárlások indultak meg és a fixpiac közönségének az a része, amely a legutóbbi napokban a részvénypiacon fejtett ki élénkebb tevékenységet, most újra visszatért a fixpiachoz. Ezek a vásárlások, illetve viszszavásárlások az 1914. évi kötvényekben a címletek árfolyamának erőteljes, 344,5-ről 350-ig való javulásában jutottak kifejezésre. Az elmúlt napok favoritértékei az Urikányi, Cukor, Kőszén, Klotild, Gumi, Délivasút, Magyar Acél, Fegyver, Brassói, Levante, Trust voltak. Sorra véve az egyes papírokat, elsősorban az Urikányi nagy favorizálásáról kell megemlékezni. Az Urikányi részvények ugyanis nem tartottak eddig lépést az egyéb bánya- és szénértékek, így a Salgó, Bauxit é a Rima erőteljesebb árjavulásával. Az egyéb bánya- és vaspapírok nagy áremelkedésére azonban az Urikányiban is meg kellett indulnia az egészséges árfejlődésnek, mert a hivatásos tőzsdei közönség véleménye az, hogy az Urikányi 100 pengős kurzusa a jelenlegi 93 pengős árfolyammal szemben tulajdonképpen csak normál kurzus volna, nemcsak az árfolyamparitást és a vállalat jó foglalkoztatását véve figyelembe, hanem az Urikányi részvények iránt a külföldi tőzsdéken is megnyilvánuló érdeklődést. A Magyar Cukor az utóbbi napok egyik erőteljesen megmozdult papírja, amelynek árfolyamalakulása szintén bizonyos mértékben elmaradottnak tekinthető a nagypapírok sorában. A cukorrészvényeknek általában kedvező megítélése pedig indokolt, a cukoripar múltévi eredményei után, bár azt még nem lehet tudni, hogy az idei kampány miképpen fog alakulni, mert ez nemcsak a belső viszonyoktól, hanem a nemzetekén helyzettől is függ. Speciálisan a Magyar Cukor helyzetét a tőzsdén igen kedvezőnek látják. A kőszénrészvényekben az árfolyamemelkedés nem teljesen kielégítő, mert ez a papíros sem követte százalékosan az átlagos áremelkedés mértékét, ami viszont arra vezethető vissza, hogy a Kőszén nehéz papír lévén, a Címleteket egyedül csak, a legtőkeerősebb kezek vásárolhatják és viszont a kisemberek számára ez a papír úgyszólván elérthetetlen. Hiányzik tehát a Kőszénből a részvénypiaci forgalomnak az a rugalmassága, amelyet jórészt a napijáték és a spekulatív tevékenység adhat csak meg. Hogy a Kőszén kurzusa kisebb elmaradását tisztára csak technikai körülmények magyarázzák, mi sem bizonyítja jobban, minthogy például a jövő évi Kőszén-szelvényekben már most megkezdődtek az elővásárlások. 18 pengős fixárfolyamon történtek elővételek a Kőszén jövő évi szelvényeiben. A Gumi-részvények ma már 100 pengős kurzuson állanak. A Gumi-részvények jó megítélése egyébként nem lehet meglepetés, tekintettel arra, hogy a Gumi a budapesti tőzsde egyik legszeriőzebb papírja. A Magyar Acél részvényeknél a vállalat teljesen magyar kézbe való jutása és jól foglalkoztatottsága oka az élénkebb forgalomnak. A Fegyiver-papírok a vállalat kedvező üzletévével kapcsolatban fejlődnek. Külön meg kell emlékeznünk a Levanterészvényekről, amelyeknek árfolyama 1 pengőről 2 pengő fölé emelkedett. A bankpapírok változatlanul az érdeklődés előterében vannak és az előjelek szerint további vásárlásokra lehet bennük számítani. A fis-piac — amint már fentebb rámutattunk — másfélheti tespedés után újra megmozdult, vezető értékének, az 1914. évi kötvénynek a szerdai tőzsdenapon bekövetkezett hatpengős megjavulásával. Védett árak! Biztosított kereset! Illetékes tényezők segítségére van szükség a németországi és angliai baromfikivitel megindításához (Az ES tudósítójától.) Az elmúlt napokban a német Reichstelle három pfenniggel emelte azt az árat, amelyet a magyar baromfiért hajlandó adni, de még így is olyan nagy távolság van a magyar exportcégek követelései és a németek ajánlata között, úgyhogy a magyar exportőrcégek már nem is remélik a magyar-német megegyezés létrehozását. Az idén még egyetlen egy vágon sem ment ki Magyarországról a német piacok felé. Hasonló komplikációkkal fenyeget az angliai piac is, ahol ugyancsak árdifferenciák akadályozzák a baromfi és a már esedékes pulykakivitel megindulását. Úgy látszik, a külföldi valutaesemények hatása váratlanul és meglepően egyes cikkek olcsóságában nyilvánul meg, mert a külföldi átvevő cégek azzal érvelnek, hogy a magyar baromfi és pulyka helyett olcsóbb külföldi áruval rendelkeznek. Értesülésünk szerint a baromfi és pulykaexport számtalan akadályának elhárítása érdekében most már a legkomolyabb formában felmerült az a terv, hogy az illetékes tényezők siessenek az exportőrcégek segítségére, mert általános vélemény szerint nem fellet tétlenül nézni, hogy a legmozgalmasabb külföldi szezon a magyar szállítmányok nélkül bonyolódjon le. Rövidesen megindul a Péti Nitrogén marónátronüzeme Nagyüzemi kísérletek folynak Péten a vasdús bauxitból való vastermelésre (Az R tudósítójától.) Igen érdekes és fontos új üzemágazatot honosít meg a Péti Nitrogéngyár. A Magyar Közgazdaság már két esztendővel ezelőtt beszámolt arról, hogy a bauxitból való vas nyerésére nagyszabású kísérletek folynak és ezek laboratóriumban kiváló eredményekre vezettek. Elmúlt héten kiváló szakember, Schimanek Emil műegyetemi tanár mutatott rá lapunkban e munka jelentőségére. A Péti Nitrogén kezdeményezése ezekkel a kísérletezésekkel van összefüggésben. Értesülésünk szerint Péten kísérletek kezdődtek bauxitból vaskinyerésre, az általunk annak idején ismertetett Gobbi-féle eljárás alapján. Nagyüzemi kísérletekről van szó, amelyek igen bíztató eredményekkel jártak eddig is. Ezek a kísérletek már azért is igen fontosak, mert alkalmat adnak a Péti Nitrogéngyár oxigénjének generátorokban való felhasználására. Hasonló fontosságú a Péti Nitrogéngyár másik nagyjelentőségű kezdeményezése is. Klórgyárat létesít Ugyanis Péten, amely melléktermékként marónátront hoz piacra. A klór és a marónátron egyaránt fontos segédanyagai iparunknak s ezeket eddig külföldről kellett importálnunk. A Péti Nitrogén vitéz Zsilinszky Gábor hivatott irányítása mellett, ezen a területen is kiegészíti vegyészeti iparunk tevékenységét. Különösen fontos a marónátrongyártás, mert hiszen évente igen jelentős összegeket fizetünk külföldre ezért az anyagért. A Péti Nitrogén klór-, illetve marónátronüzeme már a közeljövőben megindul és valószínűleg a bauxit-vas kísérleteket is sikerül oly módon megoldani, hogy a termelés megindulhatékenységet, vajhn' pedig a magánvállalkozásnak adja. A magánvállalkozás természetesen az utóbbi megoldást tartja helyesnek, míg az OTI az elhelyezésnél a rentabilitás kérdését is szem előtt kívánja tartanni. Ebből a szempontból talán a legfontosabb megemlíteni, hogy az OTI jelentése beszámol arról, hogy 1936 őszig 7,6 millió névértékű OLH- kötvényt vett át, vagyis ilyen összeggel alimentálta az egyedüli építkezési kölcsön a forrást, a LÁB-akciót. Még érdekesebb adatok sorakoztak fel az OTI évi jelentésében arról, hogy az OTI- pénzekből gyümölcsözőleg elhelyezetttőkék az elhelyezés minősége szerint milyen jövedelmezőséget biztosítsanak. Ebből a szempontból sok befektetett tőkerész nem hozná meg azt a jövedelmezőségi kulcsot, amit az OTI elvárt volna. A legérdekesebb ebben a jelentésben az a rész, amely az albertfalvai építkezésekbe befektetett OTI-tőkék jövedelmezőségéről ad számot. A jelentés elsősorban arra mutat rá, hogy az Albertfalvába befektetett OTI-pénzek 1929-ben 3 százalékot hoztak, míg 1935-ben már csak a befektetett tőke 1,8 százalékos kamatát biztosították. Ezek szerint tehát az OTI szempontjából az albertfalvai építkezésekbe való bekapcsolódás, illetve az OTI-pénzeknek az albertfalvai telep kiépítésére felhasznált tőkéi az egyes jövedelmi források sorában az utolsó helyre kerültek. Az OTI központi székházának kamatozása ennél jóval magasabb: 1,27 százalék. A kincstár 4 százalékát téríti az igénybevett tőkéknek. A jelentésből az is kiderül, hogy az OTI egyik legnagyobb betevője a hazai pénzintézeteknek, mert az évi jelentés szerint a központnál és egyéb pénzintézeteknél 1935 január 1-én 20.4 millió pengő volt az elhelyezett tőke 1.1 millió pengő jövedelemmel. Az állam tartozásai az OTI-val szemben 1935-ben 23,5 millió pengőt tettek. Az egyes biztosítási ágak, mint a betegség és balesetbiztosítási ág ugyancsak ezen ideig 14,6 millió pengővel tartozott az OTI öregségi ágazatának. A jövedelmezőség szempontjából a legelőnyösebben az OTI-nak az értékpapírokba és kötvényekbe való befektetése bizonyult. A részvényekbe és fixpapírokba befektetett tőke a kimutatás szerint 7,33 százalékot hozott az OTI-nak, tehát a legmagasabb jövedelmezőséget. Az értékpapírvagyonban szerepelnek az OLH kötvények, valamint fővárosi és egyéb fixpapírok 6,1 millió pengő értékben. Ezek utatt felmerül a kérdés, várjon az OTI-nak nem kell-e revideálni azt a már esztendők óta követett befektetési politikáját, hogy tartalékainak 40 százalékát helyezze el építkezésekbe. Nem sokkal helyesebb-e, ha más, magasabb kamatokat hozó tőkeelhelyező források után orientálódik. Ezért sürgetik az OTI igazgatóságának a munkavállalói csoport nevében eljáró tagjai, hogy az OTI-pénzeket most már mielőbb munkás kislakások építésére kell fordítania, olyan formában, hogy a LÁB-akciót a munkáskategóriákra is kiterjesszék. Ez ügyben — amint a Magyar Közgazdaság legutóbbi számában már jelentettük — a tárgyalások folynak. Mi az OTI legjövedelmezőbb tőkebefektetése Érdekes adatok az intézet évi jelentésében (Az SI tudósítójától.) Az Országos Társadalombiztosító Intézet november 15-én tartja idei közgyűlését. A közgyűlésen több indítvány és javaslat fog elhangzani az OTI- pénzek további kihelyezéséről, így tehát nemcsak a munkáltatók és munkavállalók néznek nagy érdeklődéssel az OTI idei közgyűlése elé, hanem az egész gazdasági közvélemény is, miután az OTI az egyik legnagyobb hitelforrás. AzOTI-pénzek kihelyezésénél az önkormányzatnak az az elvi álláspontja, hogy az OTI-pénzeket ismét a gazdasági életbe kell visszajuttatni, csak részben érvényesült — sokszor kém az önkormányzat hibájából. Az OTI-nak a rendes közgyűlés alkalmából kiadott évi jelentése rámutat arra, hogy az OTI vezetősége továbbra is azt a princípiumot kívánja fenntartani, hogy a járulékok és tartalékalapok összegének legalább 10 százalékát helyezzék el épületekbe és építkezésekbe. A kérdés csak az — amire ez az ért jelentés sem felel —, hogy az OTI saját rezsiben végezze-e az építkezési tévé Budapest, 1936 november 5. Megszűnt a Dunántúli Bank affiliációs szerződése a Hitelbankkal (Az S3 tudósítójától.) A kaposvári Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt. affiliációs viszonya a Magyar Általános Hitelbankkal átalakult szerződéses viszonnyá s kizárólag ez az indoka a Magyar Általános Hitelbank kilépésének a Dunántúli Bank igazgatóságából, mely természetesen semmit sem változtat azon a szívélyes viszonyon, amely eddig is fennállott a Hitelbankkal, GROSS és WEISS R. T. gyapjukalap és lompgyár Alapittato P tsas-kap. III. Bécsi Otoo TELEFON A. 1-633-68