Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-01 / 1. szám
em HÍREK A kormányzó Karácsonyi nyilatkozatát nagy becsüléssel és őszinte szeretettel olvasta minden magyar. A 8 Órai Újságnak adott nyilatkozata mely bölcsességével, átfogó szempontjaival valóban a magyar államfő megnyilatkozása volt, méltó arra, hogy állandóan szem előtt tartják megállapításait. A Magyar Közgazdaság külön öröme volt ,a kormányzó nyilatkozata. „Tengerünk nincs, de van Dunánk — úgymond — hozzuk ide a tengert a Duna-fruedence közepébe, csináljunk tengeri kikötőt Budapestből. Lejut, csak akarni kell. Építsünk hajókat, pietrek elszállítják áruinkat a Dunán vgig a Fekete tengeren át oda, amit várhatjuk Olcsóbb a tengeri szállítás Délamerikából Itáliába, mint tőlünk vasúton ugyanoda, de vájjon olcsóbb lesz-e, ha mi is hajón szálli♦mik? A kereskedelem a meggazdagodásnak, mindenféle lehetőségeknek alapja és a tengeri hajózás nélkül nincsen kereskedelem. Ezért akarom tengeri kikötőnek az én Budapestemet, akármilyen különösnek is hangzik ez első hallásra." Boldogok vagyunk, hogy a nemes, magasrendű intenciókat kezdettől fogva megéreztük, mert hiszen esztendők óta küzdünk a tengeri kikötő Budapestért. Karácsonyi számunkban pedig a magyar tengerhajózás újjáéledéséről írtunk és közöltük vitéz Bornemisza Férfi cikkét, amely szintén a tengerhajózás nagy jelentőségét fejtegette. Tudatos megelégedéssel állapítjuk most meg, hogy Magyarország kormányzójának Intencióit átéreztük, megértettük, híven szolgáltuk. És továbbra is híven szolgálni fogjuk. is Gyulay Tibor alelnök lesz az Árelemző Bizottságban. Az Árelemző Bizottság újjászervezésével kapcsolatban a kereskedelem megfelelő szerephez kíván jutni. Értesülésünk szerint a kormány honorálja a kereskedelem kívánságát és a legközelebbi napokban megjelenik vitéz Gyulay Tibor dr.-nak, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárának az Árcemző Bizottság alelnökévé való kinevezése. Az Arcemzző Bizottság szakértői közé is a kereskedelem néhány reprezentánsát nevezik ki. Vitéz dr. Kolgyáry László előléptetése. Vitéz dr. Kolgyáry László titkári címmel felruházott miniszteri segédtitkárnak az elmúlt heti előléptetések során a titkári jelleget adományozták. Vitéz dr. Kolgyáry László, mint Marschall Ferenc államtitkár titkára teljesít a földmivelésügyi minisztériumban szolgálatot. Szakértelmével, munkájával és előzékenységével általános bérülést érdemel ki és előléptetését nagy örömmel fogadták. S3 Budai Goldberger Miklós a Duna Sport Club alelnöke. Budai Goldberger Miklós dr.-t, a Goldberger-gyár igazgatóját a Duna Sport Club alelnökévé választották. Az ünnepélyes beiktatás január 13-án lesz ,s ezen gazdasági életünk több kitűnősége vesz részt. Közgazdasági irodalom. Jeleztük már, hogy Vojcsik Lipót, a Székesfővárosi Vízművek műszaki főtanácsosa, a Racionalizálási Bizottság közgyűlésén előadást tartott „Vezető egyéniségek kiképzése és utánpótlása a gyáriparban“ címen. Az értékes és időszerű előadás most tanulmány formájában is megjelent és kétségtelenül hasznos forrásmunkának bizonyul az utánpótlás problémájának intézményes megoldásánál,— Dr. Markó Jenő tanulmányt irt „A modern gyár közigazgatás Magyarországon“ cílen. Ismerteti a jelenlegi helyzetet és kimutatja, hogy a mezőgazdasági közigazgatásnak a tényleges viszonyokhoz kell alkalmazkodnia. — Dr. Szénné Andor ügyvéd az Iroportfelárról írt tanulmányt, érdekes szempontokból boncolgatva a felárkérdés jelentőségét. 11 300 nagy magyar vállalat jelentkezett eddig a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Az 1937 április 30. és május 10. között tartandó vásárra hetek óta csendben folynak a jelentkezések. Eddig már több mint 300 magyar vállalat jelentkezett, főképpen a vas- és gép-, a textil- és ruházati, az élelmiszer-, bútor-, üveg- és porcellánszakmákk il. A vásár karácsony hetében küldte ki a jelentkezéshez szükséges nyomtatványokat, amikor előreláthatólag a kiállítókjelentkezésének tempója még gyorsabb lesz. A Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói, amennyiben 1037 január 16-e előtt jelentkeznek, a helydíjból 10% engedményben részesülnek. Szót kérek... Átlép ai ember egy küszöböt. .Nem tudja, hatni megy, nem tudja, ki és mi fogadja, de azért jót remél és bizakodik abban, hogy a küszöbön túl szerencse vár rá. ilyen titokzatos, de azért reményteljes az új esztendő. Forduljon jóra minden jó ember sorsa, virágozzék, fejlődjék a mezőgazdaság, ipar és a kereskedelem. Akkor lesz pénzbőség, lesz békesség. Akit veszteség ért, találjon kárpótlást, a gyengéből váljék erős, a kicsik nőjjenek nagyra. Isten áldása legyen a hazán és minden hű fián. Ilyen legyen az 1937-dik esztendő. Nagyobb hitelt adtak az elmúlt évben. Mégis kevesebb volt r a fizetésképtelenségek száma és kisebb volt az összeg, é■■mellyel ezek a cégek tartozásban maradtak. Ez az adat bővebb magyarázatra nem szorul. Eléggé jelzi a javulást. Mozgófényképet akar egy érdekeltség a taxikban elhelyezni, amelynek működését szüntetheti az utas, ha zavarná. Fém jó üzlet, mert az utast nem érdekli a taxiban a mozgó hirdetés. Hiszen siet és ideges. Másodmagával pedig beszélnivalója van. Volt ehhez hasonló kísérlet már az autóbuszokban és nem vált be. Ebből veszteség csak a hirdetőt érheti. A pénzt a bankok az év végén egynéhány napra visszatartják, hogy mérlegeikben minél nagyobb készpénzkészletet mutassanak ki. Pedig nem így van. ,- pénzt azért tartják viszsza, hogy pihenjen egynéhány napig, hogy azután az ijesztendőben nagyobb erővel dolgozhassék. Az arany vasárnapról már megállapították, hogy tényleg m volt. Nagyszerű vásárt csináltak a kereskedők. Viszont üresek voltak a kávéházak, mert vásárolni és bámészkodni mentek az emberek. Veszített a kávés és nem volt keresete a pincérnek. Érdekes azonban az élet, amely mindent kiegyenlít. Milyen gazdag kárpótlást kapnak érte a kávésok és a pincérek Szilveszterkor, amikor mindenki készül a kávéházi költekezésre. Ebből is látszik, hogy mmcsak az egészség ápolása kerül pénzbe, de a jó kedvet is meg kell vásárolni. Elítéltek egy postamesternőt, mert protekciót vett igénybe. Nem került nyilvánosságra, ki volt a protektora, de valószínű, hogy olyan kisember volt, akinek a büntetés elhárítására sepr volt elég befolyása. Mennyi terhet visel az „üvegházi textilipar“ (Az ff tudósítójától.) A textilipar egyik vezetője érdekes számításokat végzett arra vonatkozóan, hogy egy méter textilárura tulajdonképpen mennyi közteher esik. Kiderült, hogy az állami adók és szociális terhek, MABI- és OTI-járulékok, forgalmi adó, társulati adó stb. körülbelül olyan megterhelést jelentenek egy méter készárura, mint amennyi az ingatlanok egyenes adója Január elsejére a forgalmi adót 17,4 százalékra emelték, a mezőgazdasági hozzájárulás a textiliparnak 1,2 százalék terhet jelent és mind e hozzájárulásoknak a terhe pontosan 35 százalékot tesz Tehát az egy pengőért eladott méterárut a kincstár, a MABI, az OTI és a szociális terhek 35 fillérrel terhelik meg. Mezőgazdasági hozzájárulás címén eddig a textilipar négymillió pengőt fizetett ki, tehát az „üvegházi textilipar“ az ősi mezőgazdasági foglalkozás részére négymillió pengőt juttatott. Az 1936. évi textilprodukciót a hozzáértők 350 millió pengőre becsülik, lényegesen magasabbra, mint az előző évi forgalmat. ff A Colonus Kereskedelmi R. T. báró Kohner Willy igazgatósági tagságát és cégjegyzési jogosultságának megszűnését bejelentette a budapesti törvényszéken. — Jövő héten, 13-án, kezdődik a 37. m. kir. osztálysorsjáték IV. osztályának húzása! Figyelmeztetjük a résztvevőket, hogy a megújítási Intézet egész 28, fél 14, negyed 7, nyolcad 3*A pengő és az előírt 30 fillér költségállalányt a húzás előtt fizessék meg, mert ellenkező esetben a szerzett jogaikat és a már befizetett összegeket elvesztik Ajánlatos egyúttal a főhúzásokra is beküldeni az összeget. ff A Csavar és Kovácsárugyár, Breviller és Társa és L’rbán A. és Fiai R. T. budapesti fiókjának önálló képviseletét gróf Lányai Ernő helyi képviselő vette át. ff Menza a Külkereskedelmi Hivatalban. A Külkereskedelmi Hivatalban értesülésünk szerint menzát rendeznek le a hivatal tisztviselői részére. A menza igen olcsó áron szolgálja majd ki a tisztviselőket. Ez is intézkedés is a hivatal vezetőségének erős szociális érzékét mutatja. If Herceg Hohenlohe Ferencet a Shell igazgatósági tagjává választották. I a modern cím- és lalstrannegr (preselygép nélkül) oyuiane einch Addressing mim co. csilager Bemutatja: ABONYI ISTVÁN, Vi.f Benczur utca 37. Telelős. A földbérlőtársadalom sérelmei írta: GLASEH GÉZA A földbérlőtársadalom általános és régóta hang igoztatott panasza, hogy kívánságainak elintézésénél mellőzések érik őket, noha az ország 10,6 millió kát. hold mezőgazdasági területéből mintegy 2,5 millió hold van bérleti kezelésben és a földbérlők és családtagjaik száma meghaladja a 170.000 lelket A bérlőtársadalom köreiben a jogos kívánságok mellőzése valósággal elkeseredést szül. Így pl. a mezőgazdasági érdekképvisellekről szóló és a mezőgazdasági kama mi törvényt módosító új törvényjavaslat kapcsán a bérlők azon kívánsága, hogy számukra külön kúria alapíttassék, visszautasíttatott, mivel szemben a 2800, vagy legfeljebb 3000 főnyi gazda- és erdőtisztek számára külön kúria létesítése van tervbe véve. De ezenkívül is teljesítetlen a bérlőknek sok olyan kívánságai, amelyek minden körülmények között igazságosak és méltányosak. A gazdaadósságok rendezéséről szóló törvény védőintézkedéseiből való kirekesztés helyett a kényszeregyességi eljárás bevezetését kérték a bérlők, amely intézkedés megvalósítása azonban csak a távoljövőben várható.* A bérlők tartozásaikért még mindig 8 százalék kamatot fizetnek, amikor a szomszédságban gazdálkodó földbirtokos, aki tehát jobb szociális viszonyok között él, 3,5—5,5 százalékos kamatterhet visel. A bérlők eddig hiába kérték a bérletek külön kereseti adójának megszüntetését, holott nyilvánvaló, hogy a bérlőket a földbirtokossal szemben a haszonbér, mint egy lényeges kiadási többlettétel terheli és így a különadó kirovása érthetetlen és illogikus. A fenti intézkedések főleg a közép- és nagybérlők helyzetén volnának hivatva enyhíteni. Azonban azoknak az intézkedéseknek a megvalósítását is hiába sürgetik a bérlők, amelyek a rendkívül rossz anyagi viszonyok között vegetáló kisbérlők helyzetének könnyítését célozzák. A kisbérletek terén mutatkozó túlzott és gyakran uzsorajellegű haszonbérek megszüntetésére vonatkozó felterjesztések eddig elintézetlenek maradtak, holott példákkal is bebizonyította a Szövetség, hogy a kisbérleteknél gyakran olyan természetbeni szolgáltatások is találhatók, amelyek a jobbágykor antiszociális gyakorlatát is megszégyenítik. Az a kívánság, hogy a bérleti időtartam minimálisan 11 évre korlátoztassék, eddig el nem intéztetett, noha nyilvánvaló, hogy a föld termőerejének fenntartása céljából erre az intézkedésre feltétlenül szükség van, mert az 1— 2 éves bérleteknél egyik bérlőtől sem várható, hogy a trágyázással kapcsolatos nagy kiadásokra vállalkozzék. Szinte érthetetlen továbbá az elzárkózás e bérlő ama kívánságéval szemben, hogy az elemi csapások esetén járó adóengedmény mindenkor azt illesse meg, akit a kár ér, vagyis bérleti gazdálkodáson, a bérlőt. A pénzügyi hatóságok ugyanis azt a gyakorlatot követik, hogy elemi kár esetén a földadó alapján járó adócsökkentést a földtulajdonos javára írják elő és sok bérbeadó visszaél a helyzettel, nem tudja be a bérlő javára az ilyen címen történő jóváírást. 1 ■ BB—I II ........ Budapest, JÖSZ január I Magyar gyógyszerára Kivitel Kínáia, Japánba, Indiába ás Dálanmerikába (Aff! tudósítójától.) Az ó-esztendő végén örvendetes eredménnyel végződtek azok a tárgyalások, amelyeket több nagy, magyar gyógyszer,drugyár folytatott a tengerentúli átvevő cégekkel. A nagyhírnéves magyar gyógyszeráruszoknál már esztendők óta fejt ki eredményes exporttevékenységet számos exotikus országba is, éppen ezért nagyjelentőségű, az a megegyezés, amely szerint 1937 januárjában a következő országok több nagy külföldi konkurrens céggel szemben a magyar vállalatokat részesítették előnyben. Elsősorban Kína és Japán kötöttek megegyezést a magyar gyárakkal, de megállapodás jött létre több nagy indiai importőrcéggel is, amelyek ezideig csak egészen jelentékelen mennyiségben vásároltak magyar gyógyszerén gyártmányokat. Hasonló nagy jelentőségűvé vált a délamerikai piac is, ahová ugyancsak jelentős menynyiségű magyar gyógyszeráru kivitelére nyílt alkalom. A tengerentúli országok felé irányuló gyógyszerszállítmányok egy részét már útnak indították, de a nagyobb arányú export csak januárban bonyolódik le. Megújították a reszelőgyári egyezményt (Az ff tudósító jótól.) Körtelegyezményt kötöttek egymással a reszelőgyárak, illetv« helyesebben a most lejáró szerződést megújították. A reszelőgyári kartelben az összes magyar vállalatok érdekelve vannak, továbbá a külföldi képviseletek is. Szakkörökben úgy tudják, hogy az új egyezmény változatlan árszint fenntartása mellett létesült. If Dr. Buzáth János halála. Dr. Buzátk János ny. alpolgármester, a Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. elnöke elhunyt. Az elhunytban a Takarékpénztár olyan elnököt gyászol, aki mindenkor megértéssel karolta fel a Községi Takarékpénztár ügyeit. Temetésén dr. Lipthay Lajos vezérigazgató vezetésével résztvett a Községi Takarékpénztár tisztviselőkara. ff! Meghiúsult néhány baromfiesportőr különös terve. Hosszú idő óta különös terv kísértett az exportszakmában: Jugoszláviából tranzitó baromfüzletet akartak lebonyolítani a külföldi piacok, elsősorban Anglia felé. Ez a szokatlan terv néhány nagyobb exportőrcégtől származott, amelyek így vélték csökkenteni a jugoszláv verseny erejét. A tranzitó baromfiüzlet ügyében sokáig szüneteltek a tárgyalások, majd újból megindultak, eredmény azonban nema jött létre. Értesülésünk szerint néhány nappal ezelőtt a különös terv újból konkrét stádiumba jutott, de ezúttal a szakma, sőt az illetékes hivatalos fórumok kívánságára a szóbanforgó exportőrök végleg lemondtak tervükről és így a Jugoszláviából vásárolt baromfi magyarországi exportálására most már semmiesetre sem kerülhet sor. ff A Győri Ipartelepek R. T. igazgatóságából Gorát Károly, dr. Kovács Dezső, Ladányi Jenő és vitéz Verebélyi László kiléptek. Ugyancsak megszűnt Plochmann Pál cégvezetői minősége. Felemelték a Moriptri rabrikosek bérét is (Az ff tudósítójától.) A faiparban állapították meg először a minimális munkabéreket. A hajlított bútoripar már hónapok óta panaszkodik, hogy két, rabmunkásokkal dolgoztató vállalat jóval olcsóbban hozhatja termékeit forgalomba, mert a régi alacsony munkabérekkel számolhat. Fölterjesztéssel fordultak az illetékes nyerőkhöz és kérték, hogy azok az iparvállalatok, amelyek rabmunkával dolgoznak, szintén annyival magasabb munkabért fizessenek, mint a többi vállalatok. Sokáig húzódott ez az ügy, de értesülésünk szerint most megtörtént a döntés. A rabmunkabéreket 20 százalékkal felemelték az illetékes hatóságok és így a rabmunkával dolgozó hajlított bútorüzemek és a többi hajlított bútorüzemi között helyreállott a régi munkabérparitás.