Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-16 / 51. szám
VIL évfolyam, 51* számlAM ECONOME NATIONALE HONGROIJE-UNGARISCHE VOLKSWIRTSCHAFT ECONOMIA NATIONALE UNGHERESE • HUNGARIAN ECONOMY Megjelenik minden csütörtökön II Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztései és kiadósaI: Budapest, V. Bárány utca 13 I Budapest, 1937 december 16 I Előfizetési ára Magyarországon: félévre 10 P, egy évre 20 P Telefon: 1-249-59, 1-282-22 I I Postatakarékpénztári csekkszámla: 25578 TECH KÖNY V Közmunkák Tanácsának terveiről nyilatkozik BESSENYEY ZÉNÓ A forgalmi útvonalak kiépítése a legsürgősebb teendő (Az EB tudósítójától.) A Közmunkák Tanácsának elnöke, Bessenyey Zénó, már magas törvényhozási pozíciójában, mint a képviselőház elnöke is bebizonyította a gazdasági problémák iránti szakavatottságát és számtalan tanújelét adta, hogy a gyakorlati élet követelményeit megérti. Amióta Bessetyey Zénó elfoglalta a Közmunkák Tanácsának elnöki tisztségét, a nagyfontosságú szerv életében valósággal új korszak kezdődött. Elnökségének aránylag rövid ideje alatt egymásután jelentek meg a különféle rendelkezések, amelyek gyors ütemben segítették elő Magyarország fővárosának fejlődését és amelyek lehetővé tették, hogy a gazdasági élet számos ágazatában friss, lendítő erők működjenek közre. A Magyar Közgazdaság munkatársa beszélgetést folytatott BESSENYEY ZÉNÓVAL, aki a Közmunkák Tanácsának nagyfontosságú elgondolásait és ezzel kapcsolatosan várható építkezési tervekről, továbbá a gazdasági élet számára előnyös munkálatok megindításáról a következőket mondotta: " A Közmunkák Tanácsa tudatában van annak, hogy olyan munkálatokra van szükség, amelyek alkalomasak lehetnek arra, hogy azokból a gazdasági élet minél több ágazata jusson megfelelő és kielégtő lehetőségekhez. Ebből a szempontból a jövő esztendő programjának egyik sarkalatos ténykedését abban látom, hogy a forgalmi útvonalak kiépítése végre megtörténhessen. Nemcsak az építkezési munka megindítását, de ezen keresztül a kereskedelmet és a gazdasági életet is közelről érinti az útvonalak kiépítése révén várható jelentős forgalomnövekedés. Elsősorban a fővárosból kivezető főútvonalakra gondolok, amelyek ezideig letagadhatatlanul elhanyagolt állapotban voltak. Vegyük például a Bécsi utat, amely Budapest idegenforgalmának egyik főútvonala. Ezen jönnek a nyugati országokból érkező autós vendégeink, akiket a főváros határában, legnagyobb meglepetésükre, kedvezőtlen benyomású, elhanyagolt területek, össze-vissza épült gyárépületek fogadnak. Nagyfontosságú idegenforgalmi érdekek fűződnek tehát ahhoz, hogy a főútvonalak kiépítése megtörténjen, természetesen nemcsak a Bécsi úton, hanem az ország más része felé vezető útvonalaknál is. Az idegenek ugyanis a minden szempontból kielégítő úthálózat megteremtése esetén nagyobb készséggel hajlandók majd a fővárosban tett látogatásuk után az ország különböző részeinek megtekintésére indulni. Természetesen a gazdasági élet is nagy előnyökhöz juthat a főútvonalak kiépítésével, növekszik a forgalom és ezen át minden érdekelt gazdasági ágazat megkapja a megérdemelt gyarapodási lehetőséget. Óbuda új városrendezési tervei ugyancsak hatalmas lendületet biztosítharok a gazdasági élet számára. A Pasirtamező utca és a Szentendrei út öszszeköttetése, továbbá az óbudai felső rakpart és a kiszélesített Kiscelli utca összekötik majd az építendő óbudai hidat a hegyvidékkel. Az új óbudai híd egyébként meggyőződésem szerint, hatalmas léptekkel hozzájárul majd a kereskedelmi forgalom megnövekedéséhez, miután Óbuda bekapcsolódásával a gazdasági élet számára nagy terület nyílik meg. Természetesen elsősorban az építkezési ipar számára jelent majd nagy munkalehetőségeket Óbuda városrendezése, de ez kihat azután a főváros egész kereskedelmi és ipari életére is. Óbuda a gyáripar szempontjából is nagy lehetőségeket rejteget magában, mert az új híd létesítésével az eddig meglehetősen elzárt vállalatok és más cégek a jövőben már könnyűszerrel a lehető legrövidebb idő alatt érhetik el a főváros távoleső pontjait is. Hasonló eredményeket várok a már elkészült Horthy Miklós-hídtól is. Egyelőre még nem mutatkozik különsebb gazdasági eredmény az új híd forgalomba állításától, azonban ez egy cirkulus vitiosus, vagyis, ha valahol megindulnak az építkezések, úgy növekszik a forgalom és ép így az intenzív forgalom elősegíti az építkezési munkálatok megindítását is. A Horthy Miklós-híd budai hídfőjénél még hatalmas, beépítésre váró területek vannak. Ha itt megvalósulnak az építkezések, kétségkívül bekövetkezik a Horthy Miklós-híd környékének forgalomjavulása, vagyis megindul az intenzív gazdasági élet. A Horthy Miklós-híd budai hídfőjétől északra nagy területsáv vár arra, hogy meginduljanak a különféle bérházépítkezési munkálatok. Délre egy keskenyebb sáv is építkezésre lesz felhasználható. Továbbá jelentős terület vár arra, hogy itt a nemzeti stadion, sportcsarnok és más látványossági épületek munkálatait megkezdhessék. 1938-ban reményünk szerint valószínűen meg is indulnak az építkezési munkálatok, amelyek azután tartós ütemben foglalkoztathatják majd az összes érdekelt iparágakat. Ha kiépül ez a városrész, amelyhez a Horthy Miklós- híd és a tökéletes közlekedési lehetőségek révén minden előfeltétel adva van, úgy jelentős kereskedelmi fellendülésre számíthatunk. A dunaparti gyorsforgalmi útvonal kiépítése ugyancsak hatalmas léptekkel viszi majd előre Budapest és a gazdasági élet fejlődését. Az első munkálatok a Lánchíd alatti szakasz megépítésénél kezdődnek meg, erre a közelölvőbért már sor fog kerülni. Bessenyei Zénó az idegenforgalmi kérdésekre tért át, amelyel kapcsolatban a következőket mondotta: — Budapest gazdasági gyarapodásai nagyrészt az idegenforgalom további növekedésével áll összefüggésben. A Közmunkák Tanácsa az idegen járás fokozását mindenekelőtt a Margitsziget fejlesztése útján igyekszik előmozdítani. Számtalan terv fekszik előttünk erre vonatkozóan és ennek egy része már a kora tavasszal a megvalósulás stádiumába is kerül. Természetesen Budapest többi fürdőinek és gyógyforrásainak fejlesztése is szoros kihatással van az idegenforgalom növekedésére és éppen ezért Budapest-Fürdőváros további kiépítése a Közmunkák Tanácsának első rendű programtervezetét jelenti. Nagy reménységeket fűzök az Óbudán felfedezett néhány hőforráshoz is, amelyek eddig meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak. Óbuda hatalmas városrendezési tervei kapcsán ezenket a hőforrásokat is intenzívebben lehet majd felhasználni és Budapest-Fürdőváros számtalan, ma már világviszonylatban is elismert különlegessége mellett ez is alkalmas lesz arra, hogy a külföldiek minél nagyobb számban keressék fel Magyarországot. A jövő esztendő városrendezési terveit és ezzel kapcsolatosan gazdasági élet várható eredményeit nagy bizalommal várom és remélhetőleg minden érdekelt ipari és kereskedelmi ágazat hozzájuthat majd megérdemelt boldogulási és gyarapodási lehetőségeihez. Márciusra: 100-120 millió pengős belső kölcsön kibocsátása kialakult a végleges tervezet — 4,5-5 százalék kamatozás 95-96 pengős átvételi árfolyam — A pénzügyi élet teljes sikerre, számít (Az ő tudósítójától.) Esztendő végére jutott el a magyar pénzügyi élet egyik legjelentősebb állomásához, amely abban fog kifejezésre jutni, hogy a kormány döntést hoz a belső kölcsön kibocsátásáról. Értesülésünk szerint, a kérdésről folyó beható tárgyalásokon kialakult már a végső elgondolás, melynek alapján a kölcsönkibocsátás idejét a jövő év márciusára tervezik, de mindenesetre oly módon, hogy az még az állami budget beterjesztése előtt teljes lebonyolítást nyerjen.Az állami kölcsönök az állam hitelszükségletéből keletkeznek és közgazdasági szempontból különösen a tőkepiac kifejlődésében játszanak mindenkor nagy szerepet. Az államadóssági kötvények a tőkések számára mindenkor kitűnő befektetési alkalmat nyújtanak. A belső kölcsön összegét — értesülésünk szerint — 100—120 millió pengőre tervezik és nyilvános jegyzés alá bocsátják. A belső kölcsönből minden körülmények között átvesz az OTI, a JMABI, a biztosítók, a nyugdíjalapok és általában azok a szervek, amelyeknélbizonyos tőkék halmozódtak fel. A belsői kölcsönnek azt a részét, amelyet nem jegyeznek le, a pénzintézetek fogják ellvenni. A belső kölcsön kamlatát 4,5, vagy 5 százalékban állapítjuk meg, az átvételi árfolyamot pedig 95—96 pengőben. A kölcsön tartama 35 élv lesz, kibocsátója a magyar királyi kormány. A belső kölcsönt az állam hitelszükséglete teszi szükségessé, ennélfogva a kötvény szerepe a megfelelő kamatozásban jut kifejezésre. Ennek a belső kölcsönnek a kamatlába szimptomatikus jelleget ad a tőkepiacnak, mert kamatlábánál fogva olyannak tekinthető, mint a többi hosszúlejáratú és biztos tőkeelhelyezést nyújtó papírok. Az államadóssági kötvények iránt a múltban is mindig élénk kereslet mutatkozott, éppen ezért bizonyosra vehető, hogy a magyar királyi kormány által kibocsátott belső kölcsön iránt igen élénk érdeklődés fog megnyilvánulni. A pénzügyi élet vezetőiben is az a nézet alakult ki, hogy a magyar királyi kormány által kibocsátott belső kölcsön teljes sikerrel fog járni.