Magyar Közgazdaság, 1940 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1940-01-04 / 1. szám

2 Kassa mellett munkásüdülőt épít a főváros (Rt.­H tudósítójától.) Érdekes építke­zési tervet határozott el a főváros. Egy millió pengős Lefekletéssel munkásüdülőt épít Kassa mell­tt a Csemely-völgyében. Az üdü­lő 400 senély befogadóképességűi lesz és jövő esztendőben már esetleg üzembe is lehet helyezni. A főváros azzal a kéréssel fordult Kassá­hoz, hogy­ a telket m­etéd­éri étként engedje át. Azt is kérte a főváros, hogy Kassa vá­rosa, melynek jelentős erdőségei vannak, faanyagot is­ adjon az építkezésihez. Január tizedikén kezdi meg működését , a boripari egykéz (Az S3 tudósítójától.) A bőripari egy­kéz munkáját megszabó s a hivatalos felhatal­mazást megadó rendelet még nem jelent meg. Erre — értesülésünk szerint —­ jövő hét folyamán kerül sor. A bőripari egykéz­­szervezet ugyanis csak január 10-én kezdi meg munkáját. A szervezési munkálatok már előrehalad­tak és a vállalat vezetője, Kerhly Ferenc, aki a magyar bőripar szervezetének és nyersanyagellátásának kitűnő ismerője, tel­jes részletességgel kidolgozta már a műkö­dési tervet. Fontos tárolások a kuktorica-cellulóze ügyben . (Az EJ tudósító jó­lét.) Jelentettük, hogy fontos tárgyalások folynak a kukoricaszár­­ból készítendő cellulózegyártás ügyében, ami a mezőgazdasági ipar fejlesztése szem­pontjából rendkívüli jelenség él. Értesülé­sünk szerint az ebben az ügyben folyó megbeszélések nagyrészt már kielégítő eredménnyel jártak. A döntés egyik fontos részlete, hogy vég­leg elejtették a központosított üzem tervét, mert ez a megoldás nem segítette volna elő a mez­őgazdasági ipar fejlesztésére irányuló kormányintenciókat. A terv végrehajtásában egyébként, mint értesülünk, jelentős sze­repe lesz a malomipar több vezető szemé­lyiségének és olyan közéleti vezetőknek, akik a mezőgazdasági ipar fejlesztésére irá­nyuló törekvéseket megindították. A végle­ges lebonyolítás további részleteiről még tárgyalások folynak, amelyek részben a ku­korica-cellulózé kompenzációs úton való külföldi elhelyezésére irányulnak. Fuchs Birchárd halála (Az ő tudósítójától.) A magyar gazdasági­­életet súlyos veszteség érte. Az Urikány-Zsil­­völgyi Magyar Kőszénhámya R. T. vezér­­igazgatója. Fuchs Richard, december 31-én elhunyt. Négy évtizedes, fáradhatatlan mun­kásságával a vállalatot Nagy-Magyarország egyik lege­jelentősebb üzemévé fejlesztette. A trianoni halál okozta politikai változások közepette nagy körültekintéssel, a magyar érdekek szem előtt tartásával oldotta meg a vállalat súlyos helyzetét. A bányászok és tisztviselői kar szociális helyzetét és jóléti intéézményeit mindenkor, a legmesszebbmenő áldozatokkal támogatta. Fáradhatatlan közgazdasági tevékenysége közepette is nagy megértést és pártfogást ta­núsított emberbaráti, egyházi és művészi in­tézmények iránt és meleg lelkének minden sze­rzetével ragaszkodott a magyar röghöz. Temetése e hó 3-án, szerdán d. u. 3 óra­kor volt a Farkasréti temetőben. A gazda­sági és társadalmi élet számos előkelősége jelent meg végtisztességén. Divatlap-hiány (Az Éj tudósítójától.) Kevés a divatlap, erről panaszkodnak a férfi- és női szabó­iparban. Sz­inte meglepő ez, de magyarázata is van. Külföldön ugyanis a divatlapok egy­­része beszüntette megjelenését, mások vi­szont szülő terjedelemben látnak napvilágot. A háborút viselő országok megjelenő divat­lapjainak egy része uniformisokkal van tele. Határozott hiány van ezen a téren és a szabóiparosok érdekeltségei most kísérlete­ket tesznek, hogy megfelelő anyagot szerez­zenek. Értesülésünk szerint szóba került ma­gyar divatlapok kiadása is. Kraszner Lajos szövet, passió, Mics&ro és szabóké! J.ékek nagyr'aktáj'a. A szab­­rpara­sok és delaili­ták legolcsóbb bevá­­rlási forrása, Budapest, V. Deák Ferenc-tér 2. a Látogatás dr Milorad Vlaskalinnál Írta: PETHEŐ KÁLMÁN Belgrád, 1939 december végén Két hete vagyok Belgrádban, hogy az újságíró szemével lássam, melyek a gazda­sági közeledés lehetőségei Magyarország és Jugoszlávia között. Sok emberrel beszéltem eddig, államférfiakkal, politikusokkal vagy lapok irányítóival. A gazdasági élet vezető egyéniségeivel épp úgy, mint egyszerű munkásemberekkel. E rövid két hét alatt meggyőződtem arról, hogy ez a délszláv nép kemény, erős fajta, okos és számítani tudó, helyesen mérlegeli az európai politika minden fordulatát. Késő megvédeni a bir­tokában levőt, de hallgat a józan belátás követelményeire. Magyarország és a ma­gyarok iránt határozott rokonérzéssel visel­tetik, de nem hajlandó szólamok után menni, ha érdeke mást kíván. Ezzel tisztá­ban kell lennie annak, aki a magyar-jugo­­szláv közeledés gondolatát realizálni akarja. Sok belgrádi élményem között különö­sen nagy hatást tett rám dr. Milorad Vlaskalin belügyminiszter­­helyettes. Gazdasági tanulmányutamon véletlenül ke­rültem össze ezzel a rendkívüli képességű államférfival. Magyar emberek munka­­vállalási engedélyének elintézésében jártam nála, mert sok a magyar munkavállaló Belgrádban, akik bár keményen és becsü­lettel dolgoznak, mégis a kiutasítás Damok­­les-kardja függ a fejük felett. Ilyen ügyben jelentkeztem a jugoszláv belügyminiszter­­helyettesnél. Már az első percben láttam, hogy nem mindennapi emberrel állok szemben. Dr. Vlaskalin magas, erőteljes ötvenes férfi, külsőre olyan, mintha nem is a demokrata Jugoszlávia, hanem a volt cári Oroszország minisztere lenne. Udvarias mozdulattal kínál helyet dolgozószobájában az oldalt álló török faragású kerekasztal mellett, amely tele van cigarettadobozok-­­kal, édességekkel és amelyen szervíroznák­­ a pompás török kávét, ami még az állami hivatalokban is szokás itt a Közelkeleten. Tartózkodóan hallgatja kérésemet s amíg beszélek, fürkészve néz reám élénk tekin­tetével. A kérelem teljesítése nem könnyű, ezt tudom, magam is és kétkedve gondolni, arra, várjon mit fog válaszolni az idegen állampolgárok ügyeinek teljhatalmú inté­zője. Amikor befejezem szavaimat, azon­nal válaszol: —­ Az ön személye garancia nékem és ezért a kérést teljesítem ■— mondja s máris utasítja titkárát. Azután más kérdések kerülnek szóba, amelyekből örömmel érzem ki a megfon­toltság és szigorúság mellett is , jóindulatot nemcsak a magyarajkú időleges munkavállalók, de általában a magyar kisebbség nehéz sorsa iránt te. Franciául beszélgetünk, de amikor már megkaptam a kedvező elintézést, dr. Vlas­­kedin magyarra fordítja a szót. Kifogás­talanul beszéli a jugoszláv belügyminiszter­­helyettes a magyar nyelvet. Amikor ki­­kísér és melegen kezet szorít velem, az az érzésem, hogy a magyar kisebbség ügyei­nek szigorú, de pártatlan bírójától távozom. A belügyminisztériumból utam új város­részen visz keresztül, majd visszajutok a régi Belgrád egy török formájú­­ negyedébe. Mintha csak Konstantinápoly legrégibb török városrészében, Szambulban járnék, apró, földszintes házak, kiugró, szegényes üvegkirakatokkal, amelyekben szinte az utcára teszik ki a sok élelmiszert, olcsó portékát. De a házak ablakairól hiányzik az otthont eltakaró, sűrű török farácsozat, amelyet mindenütt látni Konstantinápoly­ban, még a Boszporusz fölött fekvő modern Pera városnegyed régi török házain is. Be­nyitok egy belgrádi öreg ház rozoga kapu­ján. A keskeny udvar mélyén van a belg­rádi magyar munkások vendéglője. Bácskai magyar ember főz itt sok Belgrádba szo­rult hazánkfiának. ízes magyar beszéd fű­szerezi a sovány, egyszerű ételeket. Ila ne­héz és szomorú is itt a magyar sors, de a szemek, a tekintetek reménnyel, bizako­dással teljesek. Miként a világháború előtt Amerikába, úgy tódultak a háború utáni évek során a magyar munkáscsoportok a jugoszláv fővárosba. Belgrád amerikai mé­retekben újraépült az utolsó tíz év alatt, s a szorgalmas, ügyes magyar szakmunká­sok mindenütt tisztességes keresethez jut­hattak. De mindannyi vágyik haza szülő­falujába s amint egy kis pénzt gyűjt, máris indul vissza, hogy földet vegyen, üzletet nyisson otthonmaradott vérei között. Ami­kor a keines magyar menkastenyeret lin­­csíizáskor megszorítom, biztosan tudom, hogy a belgrádi magyarokat nem kell félteni. Hangoztatni kell ezt különösen most amikor a Tereti-kormánynak egyik legfőbb célkitűzése az egyetemes magyarságról uió gondoskodás,­sor megrendezésének nagy hozzáértést és ala­pos gazdasági szaktudást igénylő munkája Méltóságod kezében összpontosuljon. Hogy Méltóságod a Budapesti Nemzetközi Vásárral kapcsolatos közérdekű működését egyéb megbízatásoktól tehermentesítve ellát­hassa, Méltóságodat saját kérésére, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara­ többször kifejezésre juttatott kivánsága­ra az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal ve­zetésétől . ideiglenesen szabadságolom: 19­9. június hó 1.-ig* ^ A miniszter ezután a rendkívül nehéz vi­szonyok között az idegenforgalom érdeké­ben kifejtett munkásságáért mond köszöne­tet Hab­ósynak, majd pedig közli vele, hogy­ éppen az ő javaslataira határozta el, misze­rint az idegenforgalom országos szervezési kérdéseinek tanulmányozására véleményező bizottságot állít fel, amely bizottságnak tag­jává kinevezi. Értesülésünk szerint a bizottság munkáját január 21­-a után fogja megkezdeni és min­denekelőtt azokat a tervezeteket fogja le­tárgyalni, amelyek az idegenforgalom or­szágos megszervezése tekintetében részb­eit az Országos Magyar Idegenforgalmi Hiva­tal, részben pedig egyéb szervezetek részé­ről mint fix javaslatok kerültek az elmúlt év folyamán a miniszter elé. Varga József kereskedelmi miniszternek az a döntése, hogy K­allósy István számára a Budapesti Nemzetközi Vásár megrende­zése céljából szabadságot biztosíttott, nagy megelégedést váltott ki a magyar gazda­sági élet azon köreiben, amelyek a mai sú­lyos viszonyok között különösen aggódtak a vásár megrendezése miatt. A magyar idegenforgalmi szakkörök saj­nálattal vették tudomásul az Országos Ma­gyar Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének ideiglenes, szabadságát, azonban, mivel tu­datában vannak annak a fontosságnak, amellyel :­ Budapesti Nemzetközi Vásár a belső és külső idegenforgalom fejlesztése szempontjából bír, a maguk részéről is a legnagyobb erőfeszítést kívánják kifejteni, hogy a tavasz e nagyon fontos gazdasági és idegenforgalmi eseményének a sikerét biz­tosítsák. Az idei vásárt április 26 és május 6-at között fogják megrendezni és az előmunká­latok már nagy lendülettel folynak. A vá­sárra már az első napokban többszáz cég jelentette be részvételét. További fejlődést ért el a Monori Mag­ i Magyar Magtenyésztési R. T. (Monori Mag) december 28-án tartotta meg 1938/39. évi közgyűlését. A mérleg adatai a vállalat újabb fejlődéséről tesznek tanúságot A bruttó nyereség meghaladta a félmillió pen­gőt, a tiszta nyereség pedig ( 4.903.57­ pen­gőt tesz. Leírásokra 42.714.16 pengőt fordí­tottak. Az elhunyt Batthyány Zsigmond gróf he­lyett, kinek a vállalat alapítása és fejlesz­tése körüli elévülhetetlen érdemei jegyző­­könyvben nyertek megörökítést, elnökké Mayer János ny. földművelésügyi minisz­tert, alelnökké gróf Batthyány Miklós nagy­­birtokost választották meg. Az ügyvezetés immár 15 éve dr. Országh Sándor tőzsdetanácsos, ügyvezető igazgató kezeiben van, kinek működése alatt a vál­lalat nemcsak megtartotta vezető szerepét a szerződéses magtermelés terén, de a me­zőgazdasági magvak kivitelében is számot­tevő eredményeket é­elt el különösen a szabad devizát eredményező viszonylatok­ban. A Magyar Közgazdaság már beszámolt ar­ról, hogy Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Hallóssy István­nak, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hi­vatal vezetőjének négyhónapi ideiglenes szabadságot biztos tett a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara kérésére, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár megrendezése céljá­ból. Most alkalmunk van közölni azt a rend­kívül meleghangú levelet, melyet a kereske­delemügyi miniszter Hallóssy Istvánhoz in­tézett és amit annál szívesebben teszünk meg, mert ez a levél élénk bizonysága azok­nak a­­rendkívüli erőfeszítéseknek, amelye­ket úgy a m. kir. kereskedelmi kormány, mint a magyar gazdasági élet fejtenek ki a rendkívül nehéz nemzetközi gazdasági hely­zet ellenére a magyar gazdasági élet stabili­tásának, biztosítására. A miniszternek Hollóssy István m. kir kormányfőtanácsoshoz intézett levele így hangzik: .. . .v „Az európai háborúk folytán bekövetkezett válságos nemzetközi helyzetben a magyar közgazdasági életnek elsőrendű fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a nemzetközi viszonylat­ban nagy hírnévnek örvendő nemzetgazdasá­gunknak, valamint a belső és ITUtsó idegen Kár­pátoknak kimagasló eseményét jelentő Buda­pesti Nemzetközi Vásár sikere a 2. Ibit). esz­tendőben még fokozottabb mértékben bizto­sítható legyen. Azt, hogy a b­udapesti Nem­zetközi Vásár hosszú esztendőkön keresztül a középeurópai gazdasági események között igen előtető helyet vívott ki magának, nagyrészt Méltóságodnak a vásár előkészítése, megszer­vezése és megrendezése körül kite­tett értékes munkájának lehet köszönni. Gazdasági éle­tünk a mai nehéz körülmények között még ki­váltja tehát, hogy a Budapesti Nemzetközi Vá­l Varga József kereskedelmi miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kérelmére adott szabadságot Hallóssy Istvánnak az idei BNV megrendezésére Április 26-tól május 6-ig rendezik meg a vásárt Budapest, 190 január 41 Megakadályozza az Árkormány­ .biztosság a szállítási és hitelfeltételek önkényes megváltoztatását is az SI tudósítójától.) Az árkormánybiz­­tosság a legnagyobb szigorúsággal tér el mindazok ellen a vállalatok ellen, amelyek indokolatlanul megváltoztatják szállítási és hitelpozíciójukat. A hivatalos rendelkezés ellenére egyes vállalatok megváltoztatták kondícióikat azzal az indokolással, hogy a vásárló cég hitelképessége időközben meg­változott és így nem felel meg a vállalat ál­tal előírt kívánalmaknak. Ezek a cégek panasszal fordultak az Al­­kotmánybiztossághoz, amely megindította az eljárást a szóbanforgó vállalatok ellen. Ar­ról értesülünk, hogy az Alkotmánybiztosság példás szigorral jár el az ilyen önkényes kondícióváltoztatásokkal szemben, mert ■ ha a vásárló cégek bonitása valóban nem felel meg a szállító vállalatnak, ezt a változást be kell jelenteni az Alkotmánybiztosságnak. A szállítás, illetve a kondíció megváltoztatása csak úgy lehetséges, ha az Alkotmánybiztos­ság a bonitás szempontjából felhozott meg- okálást elfogadhatónak tartja. Likvidál a Hajdúnánási Gazdasági Bank (Az ) tudósítójától.) Az ó­ év utolsó hetei­ben erősen megindult vidéki pénzintézeti racionalizálási folyamat az új esztendőben még fokozottabb mértékben fog folytatódni. Az új év első ilyen racionalizálási tranzak­ciója Hajdúnánáson zajlik le. Arról van ugyanis szó, hogy a Hajdúnánási Gazda­sági Bank Rt. a P­énzintézeti Központtól likvidálását kérte. A Pénzintézeti Központ ezt el is rendelte. A Hajdúnánási Gazdasági Bank 200.000 pengős alaptőkéjű intézet. Személyzetének már fel is mondott. A lik­­vidációt a Belvárosi Takarékpénztár debre­ceni fiókja fogja végezni. A Hajdúnánási Bank állományait a Bel­városi Takarékpénztár fiókja veszi át. CONTINENTAL Szalagszövőgyár Rt. minAi'Rsi. Va­sas-mt­Va. - tfi,kkörí . tko-to íj vár: PeRtsKen­tteTine

Next