Magyar Lakatosmesterek Lapja, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-01 / 1. szám
A BUDAPESTI LAKATOSIPARTESTÜLET ÉS A LAKATOSMESTEREK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ALMÁSSY TÉR 8. SZÁM. TELEFON 24 04. MEGJELENIK MINDEN Postatakarékpénztári csekk ASÁRNAP, támla 27010. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_ ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 12 kor. | Negyedévre 3 kor. Félévre ... 6 kor. | Egyes szám 30 fill Ur ESZTENDŐ. Újból lepergett egy év a nagy mindenségben s mi gazdagabbak vagyunk egy év tapasztalataival, de szegényebbek reményeink teljesedésében, amelyek közül oly sok csupán csalódást okozott nekünk. A letűnt év általában a csalódások esztendeje volt a lakatosiparnak. A múlt tavasz rengeteg munkával kecsegtetett bennünket, joggal remélhettük tehát, hogy az esztendő meghozza mindazt, amit az előző években nélkülöztünk: a munkát, a keresetet. A munkát meg is hozta, a kereset azonban elmaradt. Elmaradt pedig részben a mi, részben munkásaink hibájából. A mi hibánk az volt, hogy mohón kaptunk a munkán, azoknak árait letörtük s igy a nagyarányú munkák dacára sem lehetett azokon keresni. A munkások hibája viszont az volt, hogy amikor a legnagyobb, legsürgősebb volt a munka, akkor hagyták félbe a munkát, magasabb béreket követelvén. A nagy konkurrencia s a magunk előre nem számítása következtében, leszállított vállalati árak következtében magasabb béreket nem fizethettünk munkásainknak s igy bekövetkezett a békétlenség közöttünk és segédeink között, amely arra vezetett, hogy a legszorgosabb munka idején szünetelt a dolog, végtelen nagy kárára iparunknak, önmagunknak és segédeinknek is. A mi iparunknak s önmagunknak ezt a nagy károsodását az összetartás hiánya idézte elő. Mert bár a szövetségbe tartozó lakatosmesterek összetartása páratlanul példás volt, mégis eredménytelen maradt a szövetségen kívül álló mesterek maguktartása következtében, amelynek káros hatása különösen a pályázatoknál volt érezhető. Ez és a munkások támadása okozták, hogy reményeink, amelyeket az elmúlt év munkáihoz fűztünk, nem teljesültek. Bőséges tapasztalatokat szerezhettünk tehát a letűnt évben arra nézve, hogy még a sok és nagymérvű munka mellett sem lehet mindenkor keresethez jutni. Ezeket a tapasztalatokat a most beköszöntött újévben fordítsuk a magunk és iparunk hasznára. Igyekezzünk elsősorban az összetartást, egyetértést ápolni magunk között, hogy újabb csalódások ne érjenek, ne érhessenek ez évben. Adjuk meg munkásainknak érdemük szerint azt, ami nekik jár, hogy megelégedetten, szorgalommal dolgozzanak. Vállalkozásainkban legyünk számítók, nehogy ráfizessünk s követeljük meg munkánk, fáradozásunk méltó diját s haszon nélkül ne vállaljunk, mert az ilyen munka teljesítése boldogulásra nem vezet. Ne törjünk egymás ellen s csupán abból a szempontból, hogy munkánk legyen, soha ne vállalkozzunk, az árakat le ne törjük, szóval, ha konkurrálunk is, azt csak mérséklettel és soha a magunk kárára ne tegyük. Az elmúlt esztendő megtaníthatott minket arra, hogy a reményteljes, felhőtlen égboltozat váratlanul is elborulhat. Iparunk egén derű honolt a múlt év tavaszán, mégis soha nem kellett oly fenyegető viharokkal megküzdenünk, mint épp az elmúlt évben, amikor a derült égboltot egyszerre és váratlanul elsötétítette a munkássztrájk fekete felhője, amely még ma sem oszlott el, teljesen, hanem ott kisért az újévben is iparunk egén. Arra törekedjünk, kortársak, hogy ezt a veszedelmes jelleget szétoszlassuk, mert iparunk életében a legveszedelmesebb viharokat a munkásmozgalmak idézték eddig is föl és fogják a jövőben is fölidézni, ha nem gondoskodunk kellő védelemről már jóelőre. A védelemre nekünk, mestereknek, van módunk. Ez a mód az összetartásban, az egyetértésben rejlik. Arra törekedjünk tehát, hogy az összetartás, az egyetértés és a kartársi szeretet nemes érzelmeit minél jobban kifejlesszük s a széthúzás, egyenetlenség szellemét teljesen kiirtsuk közülünk. E reményre támaszkodva boldog újévet kívánunk a kartársaknak!