Magyar Posta, 1943 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1943-08-01 / 8. szám

A hatvani 27 X 1­eres távír­ókábel története­ megfeszült, hogy egy kötésben egyik éren időlegesen az országút forgalmától függően szakadás lépett fel. A hibahely kimérése és a kötésről az ólomhüvely eltávolítása után a kötésben sok ér a húzó feszültségek hatására elpattant. Ezután a húzó feszültségek megszüntetése céljából több helyen feltárták a kábelt és a kábel helyzetét a vállalkozó terhére megváltoztatták. A kábel életében a Kerepesi-útnak a Ferencz József laktanya és a „Cin­­kotai Nagyicce“ közötti átépítésével kapcsolatos 1913-ban történt áthelyezése után nyugalom állt be és zavartalanul folyt rajta a Morse és Hughes üzemű táviratozás. A HÉV gödöllői szakaszának villamosítása után előbb Cinkota, majd Gödöllő táján ekekromos korrózió nyomai jelentkeztek a kábelen. A Rákos­­palotai HÉV-elágazással szemben 1915-ben egy iparvágány létesült a nagy­iccei hadifogoly foglalkoztó telep­ felé. A korrózió nyomai először itt jelent­keztek. A kábelt ekkor hasított betoncsőbe fektették ahol bitumennel körül­­öntötték. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás az­­árambelépési helyeket nem szüntette meg, a kiöntött csatorna végén az áram kilépési helyén erős korrózió jelentkezett. A korrózió káros hatásainak megszüntetésére ekkor, első ízben folytattak kísérletet szigetelő kötések alkalmazásával. Az elgondolás az volt, hogy a kóboráramokat vezető kábelköpenyt megszakítják és különleges mó­don környezetétől olyan nagy hosszban szigetelik, hogy a különleges szigete­lés kezdő- és végpontja között, vagyis az esetleges ki- és belépési helyek között kisebb potenciálkülönbség legyen, mint a kábel és a vasúti felépítmény között. A szigetelt kötések úgy készültek, hogy az ólomköpenyt a kábelről 5 cm hosszban lefejtették, utána sárga és gummizott szigetelőszalaggal a leólmozott részt lezárták, majd a kötést 1 méter hosszú faládában végelzáró masszával kiöntötték, azután a ládához csatlakozóan 2—2 méter hosszú fa­csatornában, a kábelt bitumennel körülöntötték, tehát a kábelt 5 m hosszban gondosan elszigetelték a talajtól. A nagyiccei 3. sz. vizsgálókötéstől Budapest fele 8 szigetelt kötés, Gödöllő felé 11 szigetelt kötés épült be, egymástól való távolságuk a dakotai áramátalakító közelében 100—125 m, míg távolabb 500—1000 méter. A szigetelő kötések elkészítése előtt, mivel ezeket minden tapasztalati ismeretek nélkül szerelték, óvatosságból 1 km tartalékkábelt rendeltek az esetleges szakaszcserék részére. A Cinkota körül beépült szigetelőkötéseket 1929-ben és a kábel kiterme­lésekor vizsgálták felül és ekkor ez a korrózió elleni védelem kifogástalannak 6. ábra. 7. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék