Magyar Sütők Lapja, 1937 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1937-06-01 / 11. szám

12. oldal_____________________MAGYAR SÜTÖK LAPJA___________________1937. június 1 Senki sem lehet próféta saját hazájában Ez a közmondás ismét valóra vált. A buda­pesti sütőmesterek nagyon jól emlékeznek még Östereicher Lipótra, aki a budapesti sütök moz­galmaiban igen nagy szerepet játszott. A sors­­azonban nem kedvezett sem Öst­­reicher Lipótnak, sem Ignác nevű fiának, aki szintén budapesti sütőmester volt. Minden szak­tudásuk és ambíciójuk dacára tönkrementek. Úgy­szólván fillér nélkül, teljesen elszegényedve ke­rült kb. 10 év előtt Östreicher Ignác Temesvárra, ahol vasszorgalmú és szépséges feleségével egy szerény kis pinceműhelyben húzódott meg. A csa­lád összedolgozva, új exisztenciát alapított Te­mesváron, ahol budapesti mintára kitűnő magyar süteményeket készítettek és így hamarosan nem­­­­csak közismertté, hanem híressé tették az Ös­­treicher-féle sütödét. Néhány esztendő leforgása alatt sikerült mo­dernebb sütödét felépíteniök, amelyet lassanként annyira kiépítettek, hogy az Östreicher-sütőüzem ma egyike a legnagyobb sütödéknek az egész vár­megyében.­­ Östreicher magához vette tönkrement édes­apját is, aki most Temesváron nyugodtan éli vi­lágát és büszke fia anyagi és erkölcsi sikereire. A Magyar Sütök Lapja munkatársa a napok­ban Temesváron járt a kongresszus ügyében és egész legendákat mesél Östreicher Ignác és ma­gyar süteményeinek sikereiről. Kétemeletes saját házában dolgozik Östreicher Ignác, aki most egy malommal egészítette ki üzemét és saját üzeme részére gyártja a lisztet. Huszonnyolc fiókban áru­sítják az Östreicher-féle süteményeket, kenyeret és cukrászsüteményeket, mert közben üzemét cuk­rászdával is kiegészítette. Az ottani komoly bankkörök Östreicher Ignác­ mai vagyonát kb. másfélmillió pengőre becsülik. Östreicher Ignác, aki az ottani sütők mozgalmaiban állandóan részt­­vesz, mindenben támogatja Széchey Sándort, a román sütők elnökét és munkatársunknak mind­ketten ígéretet tettek, hogy a román sütők között hatalmas propagandát fejtenek ki, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a román kar­társak a szövetség jubileumi ünnepségein és az ipari egység jegyében Budapesten lezajló kon­gresszuson. Miniszteri rendelet a vasteknő hasz­nálatáról, a légvédelmi plakát kifüg­gesztéséről és a sütőmühely falának olajfestékkel való bevonásáról A Magyar Sütők Országos Szövetsége e tár­gyakban felirt az iparügyi miniszterhez, ahonnan most a következő válasz érkezett: M. kir. Iparügyi Miniszter. 12—256/IV.—1937. Hiv. szám. 885/1937. Magyar Sütők Országos Szövetségének [Bu­dapest, Baross tér 15. Fenti számú felterjesztésére értesítem, hogy a sütőipari munkának szabályozásáról szóló 1923 évi XV. t. c. 13. §-a szerint a kenyeret, pék vagy cukrászsüteményeket előállításra szolgáló iparüzemeknek berendezésére vonatkozó, továb­bá az előállítással, kihordással és­­árusítással kap­csolatos közegészségügyi követelményeknek, va­lamint az alkalmazottak egészségének, testi ép­ségének és erkölcsének megóvására szükséges rendelkezéseket az iparosok és alkalmazottak il­letékes érdekképviseletének meghallgatása után a kereskedelemügyi (iparügyi) miniszter a népjó­léti és munkaügyi (belügyi), miniszterrel egyetértő­­leg rendelettel állapítja: „Az idézett felhatalma­zás alapján kiadott 1924. évi 59.667 évi K. M. számú rendelet nem tartalmazván oly rendelke­zéseket, hogy a sütőműhelyek fala olajfestékkel vonandó be, vagy légyvédelmi plakát függesz­tendő ki és hogy kizárólag vasteknő használata van engedve, a felsorolt intézkedések foganatosí­tása általában nem kötelező, ami nem zárja ki azt, hogy­­a hatóság indokolt esetekben a felsorolt in­tézkedések valamelyikét el ne rendelhesse. Ameny­­nyiben valamely munkaadó ily rendelkezést ma­gára nézve sérelmesnek tartana, az ellen jogor­voslattal élni áll módjában. Budapest, 1937. évi május hó 24-én. A Miniszter rendeletéből Markhot Jenő s. k. miniszteri tanácsos.­­ OSTREICHER IGNÁC

Next