Általános Mérnök, 1946-1948 (1. évfolyam, 1-3. szám - 2. évfolyam. 1. szám - 3. évfolyam, 1-10. szám)

1947-01-01 / 1. szám

megkötötték a Gaertner és Zsig­mondy céggel a szerződést és szeptember 1-én megindult a tény­leges helyszíni munka. Hogy mi­lyen élesen határidőre kellett a munkákat elkészíteni, mi sem bi­zonyítja jobban, hogy a jobbparti mederpillérnek legkésőbb 1895 augusztus 1-je, a balparti meder­pillérnek pedig legkésőbben 1895 október 1-re el kellett készülnie. Mindennapi késedelemért 1100 ko­rona, vagyis a vállalati összeg 1ev-e volt kikötve pönáléként. Az alépítményi munkák le­bonyolítása pontosan program szerint sikerült is. Miután azon­ban előadásom célja a Ferenc József-­híd és Szabadság híd épí­tésének összehasonlítása és az utóbbinál alépítményt újra épí­teni nem kellett most elsősorban a vasszerkezeti munkák végre­hajtásával kívánok foglalkozni. A vasszerkezeti munkákra a MÁVAG 1894 november havában kapott megbízást 1896 szeptember 1-i határidővel. A műhelygyártás 1895 február­ban kezdődött el és 364 munka­napon át 1896 augusztusig tartott (összesen 84­ 000 munkanap). Az összesen 4.558 tonna vasszerkezet szabad ég alatt készült, mivel a fedett műhelyt csak a Fe­renc József-híd gyártását köve­tően a MÁVAG­nak éppen az 1896-os milleniumi kiállításra ké­szített kiállítási csarnokából léte­sítették. (napi átlagos teljesítmény 12.6 t.) Ezzel szemben a Szabad­ság híd új vasszerkezetének súlya kereken 2.250 tonna, amiből a MÁVAG készített 1.365 tonnát, (zórösvassal együtt 1.600 tonnát), 1945 novembertől 1946 májusáig, vagyis kereken 150 munkanap alatt, a napi átlagos teljesítmény tehát 15 tonna (ebből a MÁVAG- nál 10 tonna). Igaz, hogy a Sza­badság híd vasszerkezetének gyár­tásában a MÁVAG-on kívül a Ganz és a Vasszerkezeti közép­gyárak is részt vettek, viszont a középgyáraktól eltekintve (ame­lyek mindössze csak 260 tonna vasszerkezetet készítettek) úgy a MÁVAG, mint a Ganz munkatel­jesítményének csak egy kis részét 4. ábra. fordíthatta a Szabadságpadra a tekintélyes jóvátételi és egyéb hazai (100 tonnás daru, összekötő­­híd, stb.) vasszerkezetek gyártása mellett. A Ferenc József-híd vasszerke­zeteinek gyártására fordítottak 84 000 munkanapot, vagyis kere­ken 52 kg vasszerkezet jut egy munkanapra. A Szabadság híd műhelygyártására fordítottak 24 900 munkanapot, vagyis kere­ken 61 kg vasszerkezet jut egy munkanapra. Megemlítendő, hogy az állandó anyag-, munkaerő-­ és pénzhiány­nyal küzdő MÁVAG hídműhely átlagos napi termelése 20 tonna volt a Szabadság híd gyártásának idején, mikor a munkásság a leg­súlyosabb infláció hullámaival küzdve a megélhetéshez szüksé­ges létminimumnak csak tört há­nyadait kereste meg. A helyszíni szerelés annak ide­jén a két oldalnyításban fix áll­ványzaton portáldaru segítségé­vel történt. (2—3 ábrák). A rövid építési idő miatt egyszerre indul­tak el mindkét oldalról. A szere­lőállványok készítését 1895 május közepén kezdték el, a szerelést a jobbparton (3. ábra) júliusban, a balparton szeptemberben (2 ábra) indították meg. Az év végéig mind a két oldalnyílást és a kö­­zépnyílásba átnyúló 3—3 keretet felszerelték mintegy 2.860 tonna súlyban. 1896 január közepéig a­ ­4 szerelés állása 1896 januárban 2. ábra. A Ferenc József híd pesti oldalnyílásának szerelése 3. ábra. A Ferenc József-híd budai oldalnyílásának szerelése 23

Next