Magyar Technika, 1947 (2. évfolyam, 1-8. szám)

1947-05-01 / 5. szám

A Tisza szabályozása és ármentesítése FILEP LAJOS Mikor valamely folyó számára szabályozási ter­veket készítenek, először is azokat a természeti adott­ságokat kell megismerni, melyek között a folyó folyik, él, vagyis működését kifejti. Épen így a Tisza sza­bályozását és a szabályozás következményeit is csak akkor tudjuk megítélni, ha ismerjük azokat a körül­ményeket, melyek között a Tisza folyik, ismerjük vízgyűjtő területét, a környező földrétegeket, a folyó medrét, annak anyagát, és azokat az okokat is, melyek a szabályozást szükségessé tették. A Tisza a Nagy Magyar Alföld keleti felének főfolyója, mely magába veszi a Kárpátok hegyvonu­latán belül eredő folyók közül mindazok vizét, amely folyók a Kárpátok alkotta medence keleti részébe esnek. A Nagy Magyar Alföld altalaja igen nagy vastagságban csupa üledékes kőzetből áll. Ezek a ré­tegek igen nagy, mintegy egy-két kilométeres vastag­ságban általában vízzáróak. A vízzáró rétegek között vannak áteresztő és félig áteresztő rétegek is, e réte­gekben a pórusok között víz is van; ezek a rétegek azonban általában egymással nem közlekedhetnek, ezért a Tiszát környező vidék nagy részén a talaj nagy vastagságban vízzárónak mondható. A Tisza átnézeti hossz-szelvénye Nem ilyen a helyzet a Tisza és mellékfolyóinak forrásvidékén, a hegyek között. E hegyek egy része platói és vulkáni kőzetekből, gránit, andezit, liparit és kristályos palákból áll; más részük régi üledékes kőzet, melyet azonban a föld tektonikus mozgása eredeti fekvésénél magasabbra emelt. Ezek miatt összetöredeztek. De a vulkáni és plutói rétegek málladéka is, melyet a fagy és víz megbontott, s az esővíz és a patakok a hegyekről lehoznak, törmelé­kes. Ezekről a hegyekről lefolyó mellékvizek is hoz­nak kavicsot meg homokot is. Különösen szépen meg­figyelhető törmelékkúpokat raktak le kavicsból és homokból az Alföld keleti peremén a Körösök meg a Maros, ott, ahol a hegyek közül a síkságra lépnek. Ezek a törmelékkúpok nagy részben vízáteresztők. Ezért általában azt mondhatjuk, a Tisza és mellékfolyóinak vidékén a folyók középső és alsó szakaszán a felszíni talaj a síkvidéken vízzáró, agyag, iszapos agyag és homokos iszap. A felső Tisza vidé­kén és a mellékfolyók felső szakaszán a hegyek között a környező talaj általában félig vízáteresztő, ott sok a törmelékes kőzet. Kivételképen említhető, hogy a síkságon a Duna,a Tisza közén és a Nyírség- O­ZFDGCt Jfi­ngisZJ'.nt Csoogrrcící 22szaujp flladtfa-Sszolno& Zcszxzceó 2xxs£eníj S&szx^ujzzcC 2Zs2XXAXSZg JZZspcrpolg'cír.­­ZS&CL&ak­ác.

Next