Magyar Vaskereskedő, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-04 / 1. szám
1903. január 4. MAGYAR VASKERESKEDŐ 9. oldal, szemben csak úgy hatályos, ha ez erről a korlátozásról az ügylet megkötésekor tudomással birt. 3. §. Az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 347. §-ában említett rendelkezésre bocsátás elmulasztásának áru-részletügyleteknél csak az a következménye, hogy az áru hiányait a vevő tartozik bizonyítani. A vevő az áru hiányait keresettel vagy kifogással az utolsó vételárrészlet lefizetéséig, s ha az utolsó részlet hat hónapon belül fizettetik le, hat hónapig érvényesítheti, fenmaradván az 1875 : XXXVII. t.-cz. 350. §-ából esetleg folyó jogai. Az előző két bekezdés nem alkalmazható oly áru-részletügyletekre, amelyek a vevő részéről kereskedelmi ügyletet képeznek. Oly megállapodás, mely az eladó törvényes szavatosságát eleve kizárja vagy korlátozza, vagy e §. előző bekezdéseinek rendelkezéseit a vevő terhére megváltoztatja, hatálytalan. 4 §■ Az áru-részleügylet megtámadható, ha az áru olyan árban adatott el, amely az ügylet megkötésekor készfizetés mellett elérhető forgalmi (piaci vagy tőzsdei) árt és annak a részletügylet tartama szerint számítandó évi 30%-át meghaladja. 5. §• Az eladó, aki az áru-részletügyletről okiratot állíttat ki a vevővel, ennek azonnal az okirat teljes tartalmát magában foglaló ellenokiratot köteles kiszolgáltatni. A vevő elállhat az ügylettől, ha az eladó ezen kötelezettségének meg nem felelt. A bíró az áru-részletügyletről felvett okirat kiállítása előtt vagy azzal egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodásokat akkor is figyelembe veheti, ha azok az okirattal ellenkeznek. 6. §. Csak okiratban köthető ki: a) hogy az egész hátralevő vételár egyszerre esedékes b) hogy az eladó a szerződéstől elállhat; c) hogy az eladott dolog a vételár teljes lefizetéséig az átadás után is az eladó tulajdona marad. A kikötés csak úgy érvényes, ha a vevő az okiratra sajátkezűig rávezeti, hogy az okiratot elolvasta, vagy ha írni vagy olvasni nem tud, az okiraton két tanú aláírásával tanúsítja, hogy az neki felolvastatott és általa értett nyelven megmagyaráztatott. 7. §. Az eladó az egész hátralékos vételárnak egyszerre való megfizetését csak arra az esetre kötheti ki, ha a vevő legalább két egymásután következő részlet lefizetésével egészben vagy részben késedelemben van és a lejárt részletek hátralékösszege az átadott dolog vételárának legalább egy tizedrészét teszi ki. 8. §. Ha az eladó a 7. §. értelmében a hátralékos vételárnak egyszerre való megfizetését követeli, a még le nem járt részletek időközi törvényes kamatát követeléséből levonni köteles. Ugyanez áll, ha a vevő a részletfizetésre kikötött idő eltelte előtt egyszerre kívánja tartozását kifizetni. 9. §• Az eladó az elállási jogot az áru átadása utáni időre csak valamely szerződési kötelezettség elmulasztásának esetére kötheti ki. Az elállás a fizetés elmulasztása esetén nem gyakorolható, ha a vevő az elállási jog érvényesítése előtt vagy azzal egyidejűleg fizetést teljesít. Ha az eladó a szerződéstől elállani kíván, erről a vevőt azonnal értesíteni s ennek amennyiben az elmulasztott kötelezettség természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. Az elállás hatálytalan, ha kijelentése előtt a dolog véletlen eset folytán elveszett vagy megsemmisült. 10. §. Az eladó, aki az eladott dolog tulajdonjogát a vételár teljes lefizetéséig magának fentartotta, a vételár-részletek nem fizetés esetében a 9. §. alkalmazásával a szerződéstől elállhat. Ha a dolgot a vevőtől visszaveszi vag a vevőt a visszaadásra felszólítja, ez az elállás kijelentésnek tekintetik. 11. §• A fentartott tulajdonjog megszűnik, ha a dolog jóhiszemű harmadik személynek visszterhes ügylet alapján tulajdonul átadatik. Ha ily személynek zálogba adatik, a fentartott tulajdonjog csak a zálogjog sérelme nélkül érvényesíthető. 12. §. A tulajdonjog fentartásával részletfizetésre eladott dolog a részletügylet függőben léte alatt sem az eladó, sem a vevő tartozásai miatt le nem foglalható; foglalás tárgya csak a feleknek a részletügyletből folyó viszonyos követelései lehetnek. Ha maga a dolog foglaltatik le a szerződő felek valamelyikével szemben , a másik fél a végrehajtási igényperekre nézve fennálló szabályok szerint követelheti, hogy a foglalás a végrehajtást szenvedőnek a részletügyletből folyó esetleges követeléseire korlátoztassék. Az eladó, aki a vevő ellen vezetett végrehajtási folyamán eme jogával nem él, a dolog elárverezése esetében az árverési vételárból, fentartott tulajdonjoga alapján, nem igényelhet többet, mint amennyit vételári követelése a 8. §. szerinti levonással kitesz. A részlet-ügyletből folyó követelésekre vezetett végrehajtás abban az esetben, ha a dolog a részlet ügylet lebonyolításánál a végrehajtást szenvedőnek jut, e dologra nézve is kielégítési elsőbbséget állapít meg a végrehajtató javára. 13. §• Ha a tulajdonjog fentartásával eladott dolog az átadás után véletlen eset folytán elvész, megsemmisül vagy megromlik, az eladónak még le nem járt vételári követelése elveszés és megsemmisülés esetén megszűnik, megromlás esetén pedig a romlás okozta értékcsökkenés arányában leszállítandó. Mindkét esetben követelheti az eladó, hogy a vevő, amennyiben a dolog elveszését, megsemmisülését, vagy megromlását okozó körülmény alapján harmadik személy ellen törvénynél vagy szerződésnél fogva megtérítési követelése van, ezt a követelést azon összeg erejéig, amelynek fizetése alól a vevő felszabadult, az eladónak engedje át. Nem tekintetik véletlennek az a kár, mely a dolog használatából ered, vagy oly személyek által okoztatik, akik a vevő háznépéhez tartoznak, nála alkalmazásban vannak, vagy a dolgot az ő engedélyével használták. Oly kikötés, mely a véletlen kár veszélyét nagyobb mértékben hárítja át a vevőre, hatálytalan. 14. §. Ha az eladó a vevő mulasztása miatt a szerződéstől eláll, mindegyik fél köteles a másiknak azt, amit az ügylet alapján tőle kapott, az időközi hasznokkal együtt visszatéríteni: az eladó különösen a felvett foglalót, vételári részleteket s ezek időközi kamatát, a vevő az árut s a használat illő díját. A használati díj összegét, ha ez iránt az elállás kijelentése után megegyezés nem jött létre, a bíróság a helyi szokás alapján, a rendes használatból eredő értékcsökkenés figyelembe vételével méltányosság szerint határozza meg. Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s az áru értékcsökkenésének megtérítését, amennyiben ez a használati díjban megtérítve nincs; a véletlen megromlásból eredő értékcsökkenés megtérítését azonban, ha tulajdonjogát fentartotta volt, csak abban az arányban követelheti, amelyben a megromlás idejében már lejárt vételári részletek összege az összvételárhoz áll. Ellenben köteles a vevőnek az árura fordított költekezéseit, amennyiben az áru ezek folytán nagyobb értékkel bír, ezen értéktöbblet erejéig megtéríteni. A felek ebbeli viszonos kötelezettségei egyidejűleg teljesítendők.