Magyar Vaskereskedő, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

1903. január 4. MAGYAR VASKERESKEDŐ 9. oldal, szemben csak úgy hatályos, ha ez erről a korlátozásról az ügylet megkötésekor tudomással birt. 3. §. Az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 347. §-ában említett rendelke­zésre bocsátás elmulasztásának áru-részletügyleteknél csak az a kö­vetkezménye, hogy az áru hiányait a vevő tartozik bizonyítani. A vevő az áru hiányait keresettel vagy kifogással az utolsó vételárrészlet lefizetéséig, s ha az utolsó részlet hat hónapon belül fizettetik le, hat hónapig érvényesítheti, fenmaradván az 1875 : XXXVII. t.-cz. 350. §-ából esetleg folyó jogai. Az előző két bekezdés nem alkalmazható oly áru-részletügyle­­tekre, a­melyek a vevő részéről kereskedelmi ügyletet képeznek. Oly megállapodás, mely az eladó törvényes szavatosságát eleve kizárja vagy korlátozza, vagy e §. előző bekezdéseinek ren­delkezéseit a vevő terhére megváltoztatja, hatálytalan. 4­ §■ Az áru-részleügylet megtámadható, ha az áru olyan árban adatott el, a­mely az ügylet megkötésekor készfizetés mellett elérhető forgalmi (piac­i vagy tőzsdei) árt és annak a részletügylet tartama szerint számítandó évi 30%-át meghaladja. 5. §• Az eladó, aki az áru-részletügyletről okiratot állíttat ki a vevő­vel, ennek azonnal az okirat teljes tartalmát magában foglaló ellen­okiratot köteles kiszolgáltatni. A vevő elállhat az ügylettől, ha az eladó ezen kötelezettségének meg nem felelt. A bíró az áru-részletügyletről felvett okirat kiállítása előtt vagy azzal egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodásokat akkor is figyelembe veheti, ha azok az okirattal ellenkeznek. 6. §. Csak okiratban köthető ki: a) hogy az egész hátralevő vételár egyszerre esedékes b) hogy az eladó a szerződéstől elállhat; c) hogy az eladott dolog a vételár teljes lefizetéséig az átadás után is az eladó tulajdona marad. A kikötés csak úgy érvényes, ha a vevő az okiratra saját­kezűig rávezeti, hogy az okiratot elolvasta, vagy ha írni vagy olvasni nem tud, az okiraton két tanú aláírásával tanúsítja, hogy az neki felolvastatott és általa értett nyelven megmagyaráztatott. 7. §. Az eladó az egész hátralékos vételárnak egyszerre való meg­fizetését csak arra az esetre kötheti ki, ha a vevő legalább két egy­másután következő részlet lefizetésével egészben vagy részben kése­delemben van és a lejárt részletek hátralékösszege az átadott dolog vételárának legalább egy tizedrészét teszi ki. 8. §. Ha az eladó a 7. §. értelmében a hátralékos vételárnak egyszerre való megfizetését követeli, a még le nem járt részletek időközi törvényes kamatát követeléséből levonni köteles. Ugyanez áll, ha a vevő a részletfizetésre kikötött idő eltelte előtt egyszerre kívánja tartozását kifizetni. 9. §• Az eladó az elállási jogot az áru átadása utáni időre csak valamely szerződési kötelezettség elmulasztásának esetére kötheti ki. Az elállás a fizetés elmulasztása esetén nem gyakorolható, ha a vevő az elállási jog érvényesítése előtt vagy azzal egyidejűleg fizetést teljesít. Ha az eladó a szerződéstől elállani kíván, erről a vevőt azonnal értesíteni s ennek a­mennyiben az elmulasztott kötelezettség termé­szete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. Az elállás hatálytalan, ha kijelentése előtt a dolog véletlen eset folytán elveszett vagy megsemmisült. 10. §. Az eladó, aki az eladott dolog tulajdonjogát a vételár teljes lefizetéséig magának fentartotta, a vételár-részletek nem fizetés ese­tében a 9. §. alkalmazásával a szerződéstől elállhat. Ha a dolgot a vevőtől visszaveszi vag­­ a vevőt a vissza­adásra felszólítja, ez az elállás kijelentésnek tekintetik. 11. §• A fentartott tulajdonjog megszűnik, ha a dolog jóhiszemű harmadik személynek visszterhes ügylet alapján tulajdonul átadatik. Ha ily személynek zálogba adatik, a fentartott tulajdonjog csak a zálogjog sérelme nélkül érvényesíthető. 12. §. A tulajdonjog fentartásával részletfizetésre eladott dolog a részletügylet függőben léte alatt sem az eladó, sem a vevő tartozásai miatt le nem foglalható; foglalás tárgya csak a feleknek a részlet­­ügyletből folyó viszonyos követelései lehetnek. Ha maga a dolog foglaltatik le a szerződő felek valamelyiké­vel szemben , a másik fél a végrehajtási igényperekre nézve fennálló szabályok szerint követelheti, hogy a foglalás a végrehajtást szenve­dőnek a részlet­ügyletből folyó esetleges követeléseire korlátoztassék. Az eladó, aki a vevő ellen vezetett végrehajtási folyamán eme jogá­val nem él, a dolog elárverezése esetében az árverési vételárból, fentartott tulajdonjoga alapján, nem igényelhet többet, mint a­mennyit vételári követelése a 8. §. szerinti levonással kitesz. A részlet-ügyletből folyó követelésekre vezetett végrehajtás abban az esetben, ha a dolog a részlet­ ügylet lebonyolításánál a végrehajtást szenvedőnek jut, e dologra nézve is kielégítési elsőbb­­séget állapít meg a végrehajtató javára. 13. §• Ha a tulajdonjog fentartásával eladott dolog az átadás után véletlen eset folytán elvész, megsemmisül vagy megromlik, az eladó­nak még le nem járt vételári követelése elveszés és megsemmisülés esetén megszűnik, megromlás esetén pedig a romlás okozta érték­­csökkenés arányában leszállítandó. Mindkét esetben követelheti az eladó, hogy a vevő, a­mennyi­ben a dolog elveszését, megsemmisülését, vagy megromlását okozó körülmény alapján harmadik személy ellen törvénynél vagy szerző­désnél fogva megtérítési követelése van, ezt a követelést azon összeg erejéig, a­melynek fizetése alól a vevő felszabadult, az eladónak engedje át. Nem tekintetik véletlennek az a kár, mely a dolog használa­tából ered, vagy oly személyek által okoztatik, akik a vevő házné­péhez tartoznak, nála alkalmazásban vannak, vagy a dolgot az ő engedélyével használták. Oly kikötés, mely a véletlen kár veszélyét nagyobb mértékben hárítja át a vevőre, hatálytalan. 14. §. Ha az eladó a vevő mulasztása miatt a szerződéstől eláll, mindegyik fél köteles a másiknak azt, amit az ügylet alapján tőle kapott, az időközi hasznokkal együtt visszatéríteni: az eladó külö­nösen a felvett foglalót, vételári részleteket s ezek időközi kamatát, a vevő az árut s a használat illő díját. A használati díj összegét, ha ez iránt az elállás kijelentése után megegyezés nem jött létre, a bíróság a helyi szokás alapján, a rendes használatból eredő értékcsökkenés figyelembe vételével mél­tányosság szerint határozza meg. Az eladó követelheti továbbá az ügyletre fordított kiadásainak s az áru értékcsökkenésének megtérítését, a­mennyiben ez a hasz­nálati díjban megtérítve nincs; a véletlen megromlásból eredő érték­­csökkenés megtérítését azonban, ha tulajdonjogát fentartotta volt, csak abban az arányban követelheti, amelyben a megromlás idejében már lejárt vételári részletek összege az összvételárhoz áll. Ellenben köteles a vevőnek az árura fordított költekezéseit, a­mennyiben az áru ezek folytán nagyobb értékkel bír, ezen érték­­többlet erejéig megtéríteni. A felek ebbeli viszonos kötelezettségei egyidejűleg teljesítendők.

Next