Magyar Vaskereskedő, 1904. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
C. oldal. MAGYAR VASKERESKEDŐ 1904. julius 3. dőli hiányait semmi se pótolja, sőt csak az igen jó esztendőkben nincsen hiányosság. A többi évek ürességét nem tölti be más, mint a kölcsön, a kölcsön és újra kölcsön, mint Horánszky kiszámította a földek felé értékéig, ami annyit jelent, hogy a végletekig, mert hiszen tovább, mint a fele értékig, nem igen lehet megterhelni a földet. A kölcsön pedig idegen pénz: gazdag ipari államok népének a pénze: németeké, belgáké, francziáké, angoloké. Az idegen pénzből való jelzálog úgy van rákenve Magyarországra, mint a lekvár a kenyérre , immár ki se látszik alóla Magyarország. A földbirtokos a saját földjén nyomorult árendása egy-egy hízott német tőkepénzesnek, akit soha nem ismert és meg se fog ismerni sohasem. A háziúr a belga milliomos házmestere, aki beszedi a pénzeket és azon módon viszi a bankterhek törlesztésére, jó, ha magának annyi maradván, amennyi a nélkülözhetetlen életszükségletek fedezésére szükséges. Bizony így vagyunk szép Magyarországon. Amely perczben a német, belga és franczia tőke akarja, abban a perczben nem a miénk többé az ország. Nem kell gondolni, hogy véres csatában veszítjük el. Dehogy. Sokkal egyszerűbb és veszélytelenebb módon, nyilvános árverésen veszik el tőlünk Árpád örökségét, ha épen akarják és ha nem akarják, ezért hódoló tisztelettel lehetünk jóakaró uzsorásaink iránt, akik oly kegyesek, hogy engednek bennünket zsellérkedni és házmesterkedni a magunk földjén és a magunk házában és még azért se haragszanak meg reánk, hogy nyomorúságunkban azért úgy virtuskodunk és henczegünk, mint az igazi földesurak és igazi háztulajdonosok. Mindezek alapján éppen kapóra jött az a híradás, hogy a Németországgal való vámegyezményben a magyar mezőgazdaság érdekei áldoztatnak föl az osztrák ipar jóvoltáért. Hogy az osztrák iparral a német ne konkurrálhasson, hát a magyar mezőgazdasági termékekre vethet a német akkora vámot, amely elzárja előlünk a német piaczot és szabad kezet enged otthon a német agráriusoknak. Vagyis egy csapásra két legyet: az osztrák ipar erősítését és a magyar mezőgazdaság gyöngítését. Magyarországon pedig a halál órájában isteni gondatlansággal beszélnek és írnak Zsögöd professzor névnémetesítéséről és a magyar bika gyászos kudarczáról. Dr. Kadosa Marczel: A magyar vasszállítás megrövidítése. Csodálkozással és méltó meglepetéssel értesültünk teljesen megbízható forrásból, hogy a magyar államvasutak egy osztrák cégnek olyan szállítási kedvezményt adtak, melyet a magyarországi kereskedők eddig minden utánjárásuk daczára sem tudtak kieszközölni. Arról van ugyanis szó, hogy egy trieszti ócskavas elárusítással foglalkozó cég jelentékeny díjmérséklést kapott. 118 fillér helyett ugyanis 93 fillérért szállíthatja a vasat Budapesttől Bosna-Bródig. Az illető cég Boszniába, a zeniczai vasgyár részére szállítja az ócskavasat. Határozott tudomásunk van arról, hogy több budapesti, illetve magyarországi cég nem kapta meg ezt a kedvezményt. Nem akarunk ebből a dologból nagy ügyet csinálni, különösen addig, amíg illetékes helyről felvilágosítást, illetve magyarázatot nem nyerünk a dolog mibenlétére. Addig is feltesszük azonban a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy osztrák vaskereskedő a magyar vasszállítás rovására, bármilyen kedvezményben részesüljön ? A magyar vaskereskedelemnek úgyis ezerféle baja van s ha az állam tarifapolitikája nem minden tekintetben segíti elő a vaskereskedők érdekeit, ha kiviteli piacot , keserves vergődéssel alig tud szerezni a magyar vaskereskedelem, de a belföldi szállítás körül is ezerféle bajjal küzd, hogy lehetséges az, hogy a gazdaságilag quasi ellenséges Ausztria egy-egy kiviteli cége, bármilyen úton-módon a magyar vasutakon olyan kedvezményben részesüljön, amilyet magyar vaskereskedő nem szerezhet meg? Bosznia félig-meddig külföld. A Balkán legelső stációja a magyar kiviteli kereskedelem transitójában. Bizonyára akadna magyar vaskereskedő is, aki hasonló tarifakedvezménynyel el tudná látnia zeniczai gyárat. Miért nem adták hát meg ezt a kedvezményt a magyar vaskereskedőknek ? Mivé foszlik így az állam kiviteli politikájának körültekintése, mely frázisként folyton hangoztatja a szomszédos Kelet meghódítását? Bosznia úgy is osztrák provinczia. Hiába áldoztunk mi rengeteg pénzt és vért, az Andrássy kecsegtető perspektívája nem valósult meg. Ábrándkép volt ez, mely szétfoszlott Ausztria rideg vaskarmai között. Osztrák etape ez az ország s akármerre utazunk, az osztrák szellem, az osztrák ipar és kereskedelem hódítását látjuk, daczára annak a szimpátiának, melyet a bosnyákok részéről élvezünk. Nem vonatkoztatjuk panaszunkat azonban éppen erre az egy esetre. Ellenkezőleg: a vasszállitás i loma Magyarország legelső gőzereje I—«CLL11 ld.iv «Jdlv-J berendezett szerszámgyára Felső-vaspálya-utcza 7. szám. Budapest, X., Franczia kulcsokat Érczfürész kereteket Fúrókerepeket Ólombélyegzőket Aczélvágókat Telefon 58—05. Párhuzamos satukat Csősatákat Cselevágókat Egyetemes csőfolyókat Borító-fogókat Telefon 58—05. Heveder-feszitöket Szijfeszitöket Körfűrész-tengelyeket Szivó-kosarakat Sülyesztve kovácsolt tárgyakat. Telefon 55—08.