Magyar Vaskereskedő, 1908. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-05 / 1. szám

6. oldal. MAGYAR VASKERESKEDŐ 1908. január 5. még nem javulnak. E javulás csak akkor fog bekövet­kezni, ha Amerikában s Németországban a munkában túlfeszített ipari termelés szűkebb határok közé nem szorul és ezzel az ottani iparvállalatokban már lekötött nagy tőkék egy része fel nem szabadul és az újonnan képezett tőkék más — nem az iparvállalatokban való — elhelyezést keresnek.. Azoknak az egészségtelen, beteg pénzviszonyok­nak a rendes mederbe való terelését mástól, mint az amerikai és német konjunktúrák alábbszállásától nem remélhetjük. Hamarább fognak a viszonyok Ausztriá­ban javulni, hol az ipari termelésnek olyan túltengése, a tőkének ipari vállalatokban való lekötése nem öltött olyan méreteket, mint Németországban. A szocziális folyamattal szorosan összefüggő bajok minket kevéssé fognak bántani, mert hiszen nálunk ilyen ipari túl­termelés nem volt, és a mi ipari termelésünk fejlődé­sének egyik alapvető feltétele, hogy a külföld tőké­ket adjon rendelkezésünkre, csak ezen külföldi kon­junktúrák csökkenésével következhetik be. A hitelviszonyokon kívül a munkáskérdés javu­lását is várhatjuk, amennyiben a rohamosan növekedő kivándorlásnak egy időre az amerikai válság gátat vet. A kivándorlásnak egy ideig való szünetelése azonban a munkáskérdést meg nem fogja oldani. A régi patri­archális viszonyt a munkaadó és munkás között helyre­állítani teljesen lehetetlen. De azért nagyon kívánatos, hogy a munkaadóink, — noha elismerem ennek nehézségeit, — a munkás jólétére, a vele való viszony­nak ápolására folytonos gondot fordítsanak. Számolni kell azzal, hogy törvényeink a munka szabadságát biztosítják és ezért a munkásviszonyok javulását ezen elvnek feltétlen gyakorlati elismerésétől várhatjuk csak. A legjótékonyabb hatással lenne, ha egyesülési törekvéseik minden törvényes akadálya elháríttatnék, ha a munkás­­egyesületek, a szakszervezetek bármely irányú műkö­dése a teljes nyilvánosság ellenőrzése alá helyeztetnék. Ez irányban való törvény tiltja a sztrájk czéljaira való gyűjtést, azért a gyűjtés szakadatlanul folyik, de a nyilvánosság kizárásával, titkon. Senki, még a tagok sem szerezhetnek maguknak tudomást arról, mire fordíttattak a begyűlt pénzek. Mi c­élja van e tila­lom fentartásának, mikor annak érvényt szerezni nem lehet, és mikor ennek a tilalomnak egyetlen ered­ménye az, hogy a gyűjtés és a pénzek hová fordítása titokban történik. Remélhető, hogy az ipartörvény módosítása leg­közelebb napirendre kerül. Kívánatos, hogy az iparosok felismerve a kor kívánalmait az új ipartörvény meg­alkotásánál, a naponta tapasztalható visszaélések által oda ne ragadtassák magukat, hogy a munkásoknak munkájuk feletti szabad rendelkezési joga elé korláto­kat akarjanak állítani. Midőn így végig tekintek azokon a tényezőkön, melyek iparunk fejlődésére döntő befolyással vannak, meg kell emlékeznem a közelebb az országgyűlés elé terjesztett adóreformról is. Ez a reform mélyen belenyúl minden egyes adózó viszonyaiba; félő, hogy nem köny­­nyíti az amúgy is már súlyos adóterhet, hanem még fokozza. Ezt az adóreformot olyan képviselőház fogja tárgyalni, amelyben nincs ellenzék,­­ mert a horváto­­kat és a nemzetiségi képviselőket nem lehet parla­menti ellenzéknek tekinteni. Ezért ebben a képviselő­házban ezen adóreformok alapos megvitatását nem lehet várni. A parlamenti kormányforma legfontosabb intézménye, az elvi alapokon álló ellenzék a mi kép­viselőházunkból ez idő szerint hiányzik. A kormányt támogató többségtől nem lehet várni a kormány által előterjesztett javaslatok alapos bírálatát; nem is a kormány többségének, hanem az ellenzéknek feladata az, amely azért küzd, hogy elveinek népszerűvé tételé­vel többségre jusson. Ilyen viszonyok között a társada­lom fokozott feladata ezen javaslatok bírálatával fog­lalkozni. Az iparosoknak feladata az új adótörvényeknek hatását alaposan tanulmányozni és ha módosításukat szükségesnek tartják, kívánságaiknak kifejezést adni. Gazdasági életünkben a fordulópontot abban látom, hogy ipari fejlődésünknek némely akadályai el vannak hárítva; a legtöbb bénító körülmények javulásának útjai egyengetve van és iparosaink tevékenységétől függ boldogulásuk. Vasgyárosok és vaskereskedők. A vasgyárosok és vaskereskedők közül, ha a két fél, a termelő és fogyasztó gazdasági viszonyait, a két egymásra utalt fél konszolidáczióját tekintjük, két­ségtelenül a termelő gyárosok vannak előnyben. A dol­gok természete az lenne, hogy mind a két fél egy­forma erős lenne anyagilag, de a valóságban másként van. Amíg a gyárosok egységessé tudták tenni a vas­ipari termelés területét, megoldották a szervezkedés kérdését, s úgy a termelést, mint az árviszonyokat sza­­ BLUNI J. JENŐ műszaki szerszámok és készülékek gyára BUDAPEST, V., VÁCZI­ ÚT 74. SZÁM. Szakszerű szerszámok és készülékek a vas-, fém, lemez-, papír-, bőr- és gummi stb. czikkek tömeggyártásához. Mindennemű sajtoló készülékek (Schnitte, Stanzen, Durchzüge), nyomó és Praege-készülékek hideg és meleg praegelésekhez stb. valamint különleges és méreten -■ 111 ■ kívüli szerszámok és készülékek.­­ —.............. Szakszerű tervezetekkel készséggel szolgálok. TELEFON 40 03.

Next