Magyar Vaskereskedő, 1913. jűlius-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1913-07-06 / 27. szám

A Magyar Vaskereskedő megoldást választják: hozzánk fordulnak kérdésük­kel s mi a legnagyobb készséggel felelünk a kérdé­seikre. Mi azonban abban a viszonyban, ami a magyar vaskereskedők és lapunk között fennáll, jelentékenyebb fejlődést akarnánk látni, egyenesen azt, hogy a vas­kereskedők intenzívebben vennének részt a lap szer­kesztési munkájában. Ne méltóztassanak félreérteni bennünket. Nem kívánunk mi magas színvonalú czik­­keket. Czikket mi is tudunk írni. Mi vaskereskedelmi adatokat kívánunk. Vaskereskedelmi közérdekű adato­kat. Panaszokat, megfigyeléseket, javaslatokat, ami feldolgozásra és a vaskereskedők nyilvánossága elé való. Akárhány lapunkhoz intézett formás levél bizo­nyítja, hogy a vaskereskedők között sok olyan akad, aki a szakírás mesterségében is pompásan megállaná a helyét, de valami túlzott szerénység, valami külön­ben tiszteletreméltó tartózkodás tartja vissza a mi vas­kereskedőinket attól, hogy szavukat többször is han­goztassák lapunkban. Pedig mi azt hisszük, hogy a vaskereskedők, amint valami közlésre érdemes dolgot észrevesznek a szakmában, vagy a szakma érdekeivel kapcsolatban, ha ezt frissiben, egyszerűen, úgy mintha egy keresetlen levelet írnának, közölnék velünk, igen nagy szolgálatot tennének a vaskereskedelmi közér­dekeknek. Különösen a vidéki vaskereskedelem érdekeit szolgálná ez. Ha a fővárosban történik valami neve­zetesebb, följegyzésre érdemes dolog, az úgy is a nyilvánosság elé kerül. De a vidék nálunk különben is meglehetősen izolálva van a fővárostól. A czikkíró­­nak az az ideája, hogy külön rovatot szeretne szen­telni a vidéki vaskereskedőknek, amely rovatot maguk a vidéki vaskereskedők töltenének meg a magyar vas­kereskedők összességét érdeklő közlésekkel. Mennyi új értéket tárnának fel ezek a közlések! Hány egész­séges vaskereskedői gondolat kerülne fel a vidék friss talajából, amit tovább fejleszteni lehetne, csak szakí­tani kellene a vaskereskedőknek hagyományos tartóz­kodásukkal. cső 1913. Borászati, pinczegazdasági gépek, esz­közök és szabadalmak kiállítása. Múlt számunkban röviden megemlékeztünk már arról, hogy a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a keres­kedelmi és földmivelésügyi kormány támogatásával borászati, bor- és pinczegazdasági gép-, eszköz- és sza­badalom­ kiállítást rendez. Lapunkban többször kifejezést adtunk annak az álláspontunknak, hogy ma egyedül a szakkiállítások­nak van jelentőségük, ahol a kiállító iparos vagy ke­reskedő a szakközönséggel érintkezik, ahol érvényesül­hetnek a komoly iparfejlesztési szempontok, mert hiszen az ipari fejlődést is csak az mozdíthatja elő, ha az iparos vagy vállalkozó, aki a kiállítás útján új összeköttetésekre tesz szert, az új nexusok alapján a jövőben nagyobb forgalmat csinál s éppen ezért na­gyobb kedvet kap újabb áldozatokra, üzeme és czikkei javítása érdekében. A borászati és pinczegazdasági czikkek spec­iális kiállításának pedig nálunk meg van a maga különle­ges jelentősége. Az utolsó néhány évtized alatt hazánk­ban a filoxéra által elpusztított szőlővidékeket több­nyire újra ültették. A szőlő- és pinczegazdaság újra egyik legjövedelmezőbb foglalkozássá vált, aminek nagyobb prosperitása különösen attól függ, hogy a szőlőgazdák felkarolják-e azokat az új gépeket és esz­közöket, amiket a modern gyáripar a legutolsó évek­ben produkált Sok vidék szőlőgazdaközönsége nagyon maradt ebben a tekintetben, éppen ezért szükséges, hogy a vidék vas- és gépkereskedői keressék és ter­jesszék azokat az újdonságokat, amelyek a szőlőter­melés fokozását s a szőlőgazdaság hozadékának eme­lését segítik elő. A vas és gépkereskedőknek a kiállítás meg­szemlélésével ismét egy újabb alkalmuk fog nyílni, új, jövedelmező czikkek beszerzésére. Kifejezetten ez is a czélja az érdekes szakkiállításnak, amint ezt a kiállí­tási programm előírja. A Magyar Kereskedelmi Csarnok azt czélozza a ter­vezett kiállítással, hogy a bortermelőknek, borkereskedők­nek, sör-, pezsgő- és szeszesitalgyárosoknak, valamint mindazoknak, kik pinczegazdaságot folytatnak és a nagy­­közönségnek a pinczegazdaság terén az utóbbi években felmerült újdonságokat és szabadalmakat, tekintet nélkül azok származására, bemutassa. Ezzel egyrészt alkalmat óhajt adni, hogy az érdekelt kereskedők üzletüket új, czélszerű czikkekkel kibővíthessék, másrészt hazai ipar­telepeinknek módot és alkalmat akar nyújtani olyan czikkek gyártásának felkarolására, melyek eddig ha­ ♦ Gróf Csáky László ♦ Prakfalvi Vas- és Aczélgyár-Részvénytársaság Budapesti IX., Csillag-utcza 4. Gyárt­ó kőmegmunkáló szerszámokat öntött ácséiból, mint pr­o. malom-, kőbánya-, kőszénbánya-, kőfaragó-, vasúti szerszámokat stb. i. Kész kőzetfurókat bármely rendszerű fúrógépekhez. Kovács- és lakatos-szerszámok. — Különleges szerszámok rajzok vagy minták alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék