Magyar Vasut és Közlekedés, 1935 (23. évfolyam, 1-24. szám)

1935-04-30 / 7-8. szám

1935. ÉV ÁPRILIS 30. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Előfizetés : egész évre 20 pengő Telefon : 20-8-20­ 0 an­szinn­et Budapest VI. gróf Zichy Jenő u. 25 ZELOVICH KORNÉL EMLÉKE — pilisi Ney Ákos miniszteri tanácsos, MÁV igazgató emlékbeszéde a magyar vasutak és a magyar vasutasság nagy vesztességéről . A magyar műszaki tudo­mányos világot, a magyar vasutakat és a magyar vasutasságot nagy és sú­lyos veszteség érte Zelo­­vich Kornél műegyetemi tanárnak április 10-én, életének 67. évében be­következett váratlan el­­hunytával. Zelovich Kornél 1869- ben, az esztergommegyei Dömösön született. Gim­náziumi tanulmányait Vá­cott és Budapesten vé­gezte. Mérnöki oklevelét 1891-ben a Műegyetemen szerezte meg. A MÁV szolgálatába lépett és 1908-tól 1910-ig a MÁV Budapest jobbparti ü­zletvezető­­ségének vezetője, majd 1910-től 1914-ig a MÁV építési és pályafenntartási főosztályának igazgatóhelyettese lett. 1914-ben a Műegyetem közlekedésügyi és vasútépítési tanszékének nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Az 1921/22. és 1922/23. tanévben a Műegyetem rektora, a folyó tanévben pedig a mérnöki és építészmérnöki kar dékánja volt. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a másodosztályú magyar érdemkereszt tulajdonosa, a har­madosztályú Vaskorona-rend lovagja, a Vöröskereszt másodosztályú hadiékítményes díszjelvények tulajdo­nosa volt. Tagja volt az Országos Közlekedési Bizott­ságnak, a Középítési Tanácsnak, a Hajózási és Kikötő­ügyi Tanácsnak, valamint az Országos Ösztöndíjtanács­nak is. A MÁV igazgatóság együttes ülésének kormány­­kiküldöttje volt, s ebben a minőségében igen tevékeny és értékes munkát végzett. Zelovich Kornél kiterjedt tudományos tevékenysé­get fejtett ki. Könyvei és tanulmányai jelentek meg az általános közlekedésügyi kérdésekről, a vasutak üzemi kérdéseiről és igen sokat foglalkozott a világ energia­­forrásaival. Legutóbb háromkötetes könyvet írt Buda­pest közlekedéséről. Megírta a Műegyetem történetét és cikkei és tanulmányai jelentek meg több külföldi szak­­folyóiratban is. A Magyar Vasút és Közlekedésben szá­mos tanulmánya jelent meg. Legutoljára lapunk újévi, ünnepi számában írt értékes tanulmányt. A végtisztesség adásán a tudományos életünk előke­lősége jelentősen nagy számban vett részt. A vasút és a vasutasság nevében pilisi Ney Ákos miniszteri tanácsos, MÁV igazgató vett búcsút a nagy halottól és a követ­kező kegyeletes beszédben méltatta az elhunyt nagy és értékes munkásságát: — Az elhangzott, a nagy halotthoz méltó szavak elbúcsúztatták őt működése utolsó színhelyétől, ottho­nától, a Műegyetemtől, ám régebbi otthona, a M. kir. Államvasút is ki akarja venni részét a búcsúból. De ki akarják venni részüket a búcsúból a mérnöki egyesüle­tek: a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége és a Mér­nök Kamara is.­­ A Mérnökegylet hajdani titkárát, közlönyének szerkesztőjét és később alelnökét gyászolja Zelovich Kornélban, a MÁV pedig, amelynek kebelében kezdte 41 év előtt, mint MÁV mérnök pályáját, ahol a vasúti és hajózási főfelügyelőségnél széles látókört szerzett, működése után újból, mint üzletigazgató, mint igazga­tóhelyettes működött s végül egész haláláig az igazga­tóság együttes ülésének tagja volt, mint a véréből való vért, az izig-vérig való vasutast tekinti a maga halottjá­nak, halálát a maga gyászos veszteségének. — A mérnöki egyesületek és az Államvasút gyá­szának vagyok tolmácsoló­ja, amikor most itt Zelovich Kornél ravatala mellett távozó szelleméhez fordulok. Mégsem a gyász érzése vesz rajtam erőt, ünnepi érzés ragadja lelkem, az ünnepelésé, mert még ebben a zor­­donan fönséges gyász komor órájában is, Zelovich Kor­nélról szólani, végigtekinteni művein, működésén, em­lékezni eszméire, elveire, még most itt minden gyász közepette is, ünnepség és ünnep lesz a magyar vasutas és mérnök számára mindenkoron, ha az ő hatalmas szellemét vissza­idézi. Róla emlékezik. — Igaz mérnök, igaz vasutas holtáig. De mérnöki és vasutas mivoltán keresztül is, amikor lelke tárházá­nak mély tudásból származó dús kincseit, tudása fájá­nak pompás gyümölcseit osztogatta előadásaiban, az államvasuti igazgatósági üléseken, műveiben, tevékeny­ségében mégis, talán tudat alatt, a professzor nyilvá­nult meg szavaiban, a bölcs, az okos tanítómester, aki­nek tanítását, oktatását áhítattal hallgattuk és szítjuk .

Next