Magyar Vasut és Közlekedés, 1938 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1938-02-20 / Különszám

szemhéjat borító kötőhártyára kerül, eltávolítása már nehezebb. Az eljárás az, hogy a beteget lefelé nézetjük, egyik kezünk hüvelyk- és mutatóujjával a pillaszőrök­kel egyetemben a szemhéj szélét megfogva kissé lefelé húzzuk, ugyanakkor a másik kezünk hüvelyujját a szemhéj közepe táján megtámasztva ezen pont körül a megfogott szemhéjat kifordítjuk és ha ott idegentestet találunk, azt zsebkendővel letöröljük. A következő elhelyezkedési lehetősége a szembe jutott kis idegentestnek az, hogy a szaruhártyán tapad meg. Ennek megállapítása már sokszor nehezebb fel­adat, jó világítást, jó szemet és gyakorlatot igényel. Az ilyen elhelyezkedésű idegentest lehet felületesen tapadó, de lehet a becsapódás ereje folytán, vagy a dörzsölés következtében a szaruhártyába mélyebben beékelődött. Előző esetben onnan letörölhető (legcél­szerűbb erre hegyesre sodort gyapot (vatta) csomócs­­kát használni), sőt a pislogás folytán esetleg magától is leválhat és eltávozhat, utóbbi esetben, ha erősebben beékelődött, az eltávolítás nehezebb, érzéstelenítés nél­kül nem végezhető el, akkor is csak megfelelő műszer segítségével és kellő hozzáértéssel. Fontos azt tudni, hogy a szembe jutott bármilyen idegentest, melyet onnan nem távolítottak el, a szemen gyulladást okoz. Ilyenkor a természet maga gondosko­dik az eltávolításáról olyanformán, hogy az idegentest körül genyesedés indul meg és ez a folyamat az el­pusztult szövetekkel együtt az idegentestet is kilöki. Míg a kötőhártyán az így képződött kis fekély jó­indulatú, addig a szaruhártyára jutott idegentesteknél bajt okoz, mert általa az átlátszó szaruhártya azon a helyen elhomályosodik, amely homály ha a szembogír területére esik, a látás állandó romlását okozhatja, mi­vel annak teljes feltisztulása nem várható. Lehet az idegentest maga is fertőzött, ilyenkor a genyesedés gyorsan következik be és súlyosabb következményekkel jár, a szem váladékos lesz, alvás után a szemhéjszélek összetapadnak s a gyógyulás elnyúlik. A szembejutott idegentest tünetei a következők: A szem mozgatásánál vagy pislogásnál szúró érzés ke­letkezik, mely ha a pillák csukva vannak, csökken vagy meg is szűnik, de mihelyt a szem mozog, ismét jelent­kezik. Erős könnyezés indul meg, a szem kivörösödik és ha az idegen testet dörzsöléssel próbáljuk eltávolí­tani, ez még fokozódik. Ha a szaruhártya közepén he­lyezkedett el az idegen test, a látást zavarja. Mi idegen test bejutása esetén a tennivaló? A fe­lületesen elhelyeződött idegen testet a kötőhártyáról a fent leírt módon bárki eltávolíthatja. A szaruhártyá­ról csak az, akit ebbe orvos begyakorolt. Ha az idegen test mélyebben van vagy beékelődött, akkor annak el­távolítása már feltétlenül szakképzettséget kíván és ilyenkor orvoshoz kell fordulni. Szaruhártyasérülésnél még az orvos is legyen rendkívül óvatos, ha nem szak­orvos. Pályamunkásoknál, műhelyben dolgozóknál kala­pácsoláskor, kőtöréskor gyakran nagyobb idegen test, sokszor igen éles szilánk válhatik le vagy a megmun­kált anyagról, vagy a szerszámról, mellyel a munkát végzik és nagy erővel csapódhatik a szemnek. Nagy darabot a szemet körülvevő csontok feltartanak és kisebb-nagyobb bőrsérülések árán a szemgolyó meg­menekülhet. Ütés következtében a szemhéj egész vas­tagságában átszakadhat. Ha erős tompa ütés éri a szemgolyót, akkor annak burka megrepedhet; az ilyen sérülés már nagyon veszélyes lehet. Ha a repedés nem nagy és a szem belső tartalma egyáltalán nem vagy csak kis mértékben ürül ki, a seb még idejében egyesíthető és a szem megmarad. Ha a seb nagy, hogy a szem belső állományának, az üvegtestnek vesztesége és a szemgolyó mint egy üres zsák esik össze, akkor az ilyen szem elveszett. Ütés folytán a szem lencséje he­lyéből elmozdulhat és el is homályosodhatik. Az így keletkező bajt sérüléses szürke hályognak hívjuk. Ez komoly baj ugyan, mert a látás leromlik, a szemgolyó azonban megmarad, sőt ha más szövődmény nem tár­sul hozzá, később sikeres műtéttel és megfelelő javító üveggel a látásélességet elég szépen meg lehet tartani. Éles, hegyes, nagy erővel becsapódó idegen testek a szem burkait átfúrhatják, a szem belsejébe, sőt rit­kán, ezt elhagyva, mögéje, a szemgödörbe kerülhetnek. Ha egy részük a sebből kiáll, óvatosan kiemelhetjük őket és a sebet zárjuk, ha azonban csak a sebet lát­juk, okvetlenül alaposan meg kell vizsgálni, hogy a szem belsejében van-e idegen test? Ebben a munkánk­ban útbaigazításul szolgál egy különleges röntgenfelvé­teli eljárás, mely me­nyi pontossággal megállapítja az idegen test helyzetét a szem belsejében, vagy a szem­gödörben. Az így sérülteket minél előbb kórházba kell vinni és meg kell operálni. Ugyanis ha idejében nem sikerül az idegen testet eltávolítani, a szem gyulla­dásba jön, fájdalmas, fénykerülő lesz, látása rohamosan romlik, végső sorsa pedig az, hogy zsugorodik, sorva­dásnak indul. Az ilyen szemet műtéttel azonnal el kell távolítani, mert csak így vehetjük elejét annak, hogy hosszabb-rövidebb idő alatt a másik addig jó szemen is hasonló gyulladásos tünetek ne lépjenek fel, mert ak­kor az a szem is elpusztul. A bajnak a másik szemre való ilyen átterjedését szimpátiás gyulladásnak hívjuk. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden olyan esetben, amikor a legcsekélyebb lehetősége is van fent említett sérülésnek, a beteg azonnal szakorvos­hoz forduljon, mert ilyenkor minden mulasztás igen súlyos, szomorú következményekkel járhat. Sérülhetnek a szemek tüzes, izzó, forró, továbbá vegyi anyagoktól is. A tűzhelyről kipattanó szikra, szembe kerülő meggyulladt gyufafej, nőknél hajsütővas által okozott égési sérülésekkel találkozunk. Égést okozhat forró víz, olaj, olvadt fém, kifröccsenő forró zsír, gőz, stb. Ha az égés a szemhéjak bőrén történik és kisebbfokú, akkor az kis hegesedéssel gyógyul, ha azonban nagyobb kiterjedésű, akkor torzít, a hegese­­dés folytán a szemhéjat rendellenes állásba hozhatja, azt kifordíthatja. Ilyen esetekben az állapot torzító voltára való tekintettel plasztikai műtétekkel igyekez­nek azon javítani. A szemgolyó megégésénél a tünetek igen hevesek szoktak lenni, égető, fájó érzés és erős könnyezés kísérik. A szaruhártya megégése már ko­molyabb baj és kimenetele attól függ, hogy az égés milyen mélyre terjed és hogy hol éri azt. Felületes égési sérülések jóformán nyomtalanul gyógyulnak, mélyebb­re terjedők már hegesedéssel és a szaruhártyán homály visszahagyásával jönnek rendbe. Ha a szaruhártya szé­lén van a homály, akkor a látást nem zavarja, ha azon­ban központi fekvésű, a látás romlásához vezet. Tenni­valók ugyanazok, mint azt a maródásoknál látni fogjuk. Vegyi anyagok közül leggyakrabban mésztől, ha­barcstól sérül a szem, laboratóriumokban dolgozó egyéneknél savak, lúgok és más maró anyagok okoznak sérüléseket. A tünetek hasonlók az égési sérüléseknél leírtakhoz. Tennivaló: Ha mész fröccsent a szemhéjra, azt először tompa eszközökkel, ruhafélével eltávolít­juk. Ha ez megtörtént, vagy ha folyékony maró anyag került a szembe, legelőször bőséges langyos vízzel áll- MAGYAR VASÚT ÉS KÖZLEKEDÉS 38

Next