Magyar Vasut és Közlekedés, 1938 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1938-02-20 / Különszám
szemhéjat borító kötőhártyára kerül, eltávolítása már nehezebb. Az eljárás az, hogy a beteget lefelé nézetjük, egyik kezünk hüvelyk- és mutatóujjával a pillaszőrökkel egyetemben a szemhéj szélét megfogva kissé lefelé húzzuk, ugyanakkor a másik kezünk hüvelyujját a szemhéj közepe táján megtámasztva ezen pont körül a megfogott szemhéjat kifordítjuk és ha ott idegentestet találunk, azt zsebkendővel letöröljük. A következő elhelyezkedési lehetősége a szembe jutott kis idegentestnek az, hogy a szaruhártyán tapad meg. Ennek megállapítása már sokszor nehezebb feladat, jó világítást, jó szemet és gyakorlatot igényel. Az ilyen elhelyezkedésű idegentest lehet felületesen tapadó, de lehet a becsapódás ereje folytán, vagy a dörzsölés következtében a szaruhártyába mélyebben beékelődött. Előző esetben onnan letörölhető (legcélszerűbb erre hegyesre sodort gyapot (vatta) csomócskát használni), sőt a pislogás folytán esetleg magától is leválhat és eltávozhat, utóbbi esetben, ha erősebben beékelődött, az eltávolítás nehezebb, érzéstelenítés nélkül nem végezhető el, akkor is csak megfelelő műszer segítségével és kellő hozzáértéssel. Fontos azt tudni, hogy a szembe jutott bármilyen idegentest, melyet onnan nem távolítottak el, a szemen gyulladást okoz. Ilyenkor a természet maga gondoskodik az eltávolításáról olyanformán, hogy az idegentest körül genyesedés indul meg és ez a folyamat az elpusztult szövetekkel együtt az idegentestet is kilöki. Míg a kötőhártyán az így képződött kis fekély jóindulatú, addig a szaruhártyára jutott idegentesteknél bajt okoz, mert általa az átlátszó szaruhártya azon a helyen elhomályosodik, amely homály ha a szembogír területére esik, a látás állandó romlását okozhatja, mivel annak teljes feltisztulása nem várható. Lehet az idegentest maga is fertőzött, ilyenkor a genyesedés gyorsan következik be és súlyosabb következményekkel jár, a szem váladékos lesz, alvás után a szemhéjszélek összetapadnak s a gyógyulás elnyúlik. A szembejutott idegentest tünetei a következők: A szem mozgatásánál vagy pislogásnál szúró érzés keletkezik, mely ha a pillák csukva vannak, csökken vagy meg is szűnik, de mihelyt a szem mozog, ismét jelentkezik. Erős könnyezés indul meg, a szem kivörösödik és ha az idegen testet dörzsöléssel próbáljuk eltávolítani, ez még fokozódik. Ha a szaruhártya közepén helyezkedett el az idegen test, a látást zavarja. Mi idegen test bejutása esetén a tennivaló? A felületesen elhelyeződött idegen testet a kötőhártyáról a fent leírt módon bárki eltávolíthatja. A szaruhártyáról csak az, akit ebbe orvos begyakorolt. Ha az idegen test mélyebben van vagy beékelődött, akkor annak eltávolítása már feltétlenül szakképzettséget kíván és ilyenkor orvoshoz kell fordulni. Szaruhártyasérülésnél még az orvos is legyen rendkívül óvatos, ha nem szakorvos. Pályamunkásoknál, műhelyben dolgozóknál kalapácsoláskor, kőtöréskor gyakran nagyobb idegen test, sokszor igen éles szilánk válhatik le vagy a megmunkált anyagról, vagy a szerszámról, mellyel a munkát végzik és nagy erővel csapódhatik a szemnek. Nagy darabot a szemet körülvevő csontok feltartanak és kisebb-nagyobb bőrsérülések árán a szemgolyó megmenekülhet. Ütés következtében a szemhéj egész vastagságában átszakadhat. Ha erős tompa ütés éri a szemgolyót, akkor annak burka megrepedhet; az ilyen sérülés már nagyon veszélyes lehet. Ha a repedés nem nagy és a szem belső tartalma egyáltalán nem vagy csak kis mértékben ürül ki, a seb még idejében egyesíthető és a szem megmarad. Ha a seb nagy, hogy a szem belső állományának, az üvegtestnek vesztesége és a szemgolyó mint egy üres zsák esik össze, akkor az ilyen szem elveszett. Ütés folytán a szem lencséje helyéből elmozdulhat és el is homályosodhatik. Az így keletkező bajt sérüléses szürke hályognak hívjuk. Ez komoly baj ugyan, mert a látás leromlik, a szemgolyó azonban megmarad, sőt ha más szövődmény nem társul hozzá, később sikeres műtéttel és megfelelő javító üveggel a látásélességet elég szépen meg lehet tartani. Éles, hegyes, nagy erővel becsapódó idegen testek a szem burkait átfúrhatják, a szem belsejébe, sőt ritkán, ezt elhagyva, mögéje, a szemgödörbe kerülhetnek. Ha egy részük a sebből kiáll, óvatosan kiemelhetjük őket és a sebet zárjuk, ha azonban csak a sebet látjuk, okvetlenül alaposan meg kell vizsgálni, hogy a szem belsejében van-e idegen test? Ebben a munkánkban útbaigazításul szolgál egy különleges röntgenfelvételi eljárás, mely menyi pontossággal megállapítja az idegen test helyzetét a szem belsejében, vagy a szemgödörben. Az így sérülteket minél előbb kórházba kell vinni és meg kell operálni. Ugyanis ha idejében nem sikerül az idegen testet eltávolítani, a szem gyulladásba jön, fájdalmas, fénykerülő lesz, látása rohamosan romlik, végső sorsa pedig az, hogy zsugorodik, sorvadásnak indul. Az ilyen szemet műtéttel azonnal el kell távolítani, mert csak így vehetjük elejét annak, hogy hosszabb-rövidebb idő alatt a másik addig jó szemen is hasonló gyulladásos tünetek ne lépjenek fel, mert akkor az a szem is elpusztul. A bajnak a másik szemre való ilyen átterjedését szimpátiás gyulladásnak hívjuk. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden olyan esetben, amikor a legcsekélyebb lehetősége is van fent említett sérülésnek, a beteg azonnal szakorvoshoz forduljon, mert ilyenkor minden mulasztás igen súlyos, szomorú következményekkel járhat. Sérülhetnek a szemek tüzes, izzó, forró, továbbá vegyi anyagoktól is. A tűzhelyről kipattanó szikra, szembe kerülő meggyulladt gyufafej, nőknél hajsütővas által okozott égési sérülésekkel találkozunk. Égést okozhat forró víz, olaj, olvadt fém, kifröccsenő forró zsír, gőz, stb. Ha az égés a szemhéjak bőrén történik és kisebbfokú, akkor az kis hegesedéssel gyógyul, ha azonban nagyobb kiterjedésű, akkor torzít, a hegesedés folytán a szemhéjat rendellenes állásba hozhatja, azt kifordíthatja. Ilyen esetekben az állapot torzító voltára való tekintettel plasztikai műtétekkel igyekeznek azon javítani. A szemgolyó megégésénél a tünetek igen hevesek szoktak lenni, égető, fájó érzés és erős könnyezés kísérik. A szaruhártya megégése már komolyabb baj és kimenetele attól függ, hogy az égés milyen mélyre terjed és hogy hol éri azt. Felületes égési sérülések jóformán nyomtalanul gyógyulnak, mélyebbre terjedők már hegesedéssel és a szaruhártyán homály visszahagyásával jönnek rendbe. Ha a szaruhártya szélén van a homály, akkor a látást nem zavarja, ha azonban központi fekvésű, a látás romlásához vezet. Tennivalók ugyanazok, mint azt a maródásoknál látni fogjuk. Vegyi anyagok közül leggyakrabban mésztől, habarcstól sérül a szem, laboratóriumokban dolgozó egyéneknél savak, lúgok és más maró anyagok okoznak sérüléseket. A tünetek hasonlók az égési sérüléseknél leírtakhoz. Tennivaló: Ha mész fröccsent a szemhéjra, azt először tompa eszközökkel, ruhafélével eltávolítjuk. Ha ez megtörtént, vagy ha folyékony maró anyag került a szembe, legelőször bőséges langyos vízzel áll- MAGYAR VASÚT ÉS KÖZLEKEDÉS 38