Magyar Vasut és Közlekedés, 1938 (26. évfolyam, 1-24. szám)

1938-02-20 / Különszám

leges céljai számára különlegesen szerkesztett csövekre és készülékekre van szükségünk. E műszaki követel­ményből szükségszerűen következik, hogy egy általá­nos, a kórház összes osztályait kielégítő röntgenosz­tályt abban az esetben is többféle készülékkel kell fel­szerelni, ha a beteglétszám egyébként azt nem köve­telné meg. A magasfeszültséget előállító áramátalakító­kon és a röntgensugarat kibocsátó röntgencsöveken kívül különböző vizsgáló szerkezetek is szükségesek, melyek legtöbbje megint egy-egy különleges vizsgálat céljait szolgálja. Kisebb üzemű röntgenlaboratóriumok­ban egy-egy röntgenkészülékre több különleges vizs­gálószerkezetet kapcsolnak, míg nagyforgalmú intéze­tekben lehetőleg minden vizsgáló szerkezetet külön röntgenkészülékkel látnak el. A röntgensugaras gyógykezelés különböző mód­jait ugyancsak különféle speciális röntgenkészülékek­kel és röntgencsövekkel végezzük. Intézetünk röntgenosztályát a hivatása és felelős­sége magaslatán álló vezetőség megértésével az orvos­technika magas fejlettségének megfelelően a legmoder­nebb berendezéssel láttuk el. A berendezésnél három elv volt irányadó: 1. A röntgensugár elleni védekezés, amely míg a beteget gyógyítja, az orvost és segéderőit biztosan tönkreteszi. 2. A villamos balesetek lehetőségének kizárása. 3. Mind betegségfelismerési, mind gyógyító telje­sítőképességünk fokozása. Az első célkitűzés érdekében egyrészt különleges vizsgáló szerkezeteket építettünk, másrészt a kezelő személyzetet a röntgensugaraktól védett külön helyi­ségekben helyeztük el. Az elektromos sérülések elke­rülése céljából a magasfeszültséget előállító áramát­alakítókat villamos biztosító zárral csukott gépszobák­ba szereltük. A gépszobákon kívül, tehát ott, ahol emberek tartózkodnak, a magasfeszültségű áram kitű­nően szigetelt tehát nyugodtan érinthető kábeleken a levegőben vagy a padló alatt halad. A röntgencsövek ugyancsak sugárzástól védő és érinthető burkolatban vannak elhelyezve. Teljesítőképességünk fokozására a munkahelyeket szaporítottuk és egyrészt külföldi min­tára vagy saját elgondolásunk szerint különleges szer­kezeteket építettünk, amelyek a beteg vizsgálását min­den lehető sugárirányban lehetővé teszik, másrészt nagy teljesítményű röntgengépeket alkalmaztunk. A röntgenosztályra belépő beteget irányító iroda várja és osztja el a vizsgálatok és kezelések szerint különböző munkahelyekre. A röntgenosztály vizsgáló és kezelő részre oszlik. A vizsgáló rész hat, különböző vizsgálatok végzésére különlegesen berendezett labo­ratóriumból áll, melyekben 9 munkahely áll rendelke­zésünkre. A kezelő rész a különböző sugárzások sze­rint (mély röntgen, felületi röntgen, különleges rák­kezelő röntgen, határ- és ultrarövidsugárzás) 5 munka­helyre tagozódik. Az osztály egyes helyiségeit a nagy forgalom gyors lebonyolítása érdekében egymással te­lefonhálózat köti össze. A vizsgáló szobában dolgozó orvos a sugárvédett kapcsolóhelyiségben tartózkodó segédlettel villamos távdiktálók útján érintkezik. A modernül berendezett sötétkamrából a röntgenfil­mek világító falakkal felszerelt helyiségbe jutnak, ahol a röntgenképek vizsgálatára alkalmas berendezések te­szik lehetővé a röntgenkórismék megállapítását. Intézetünk terjedelme és tökéletes berendezése dacára a mai berendezés nem jelent végleges állapotot röntgenosztályunk későbbi fejlődését illetően, mert az orvosi és technikai tudomány haladásával kapcsolatban mindig újabb lehetőségek nyílnak betegségek megálla­pítására és kezelésére. Már­pedig a röntgenlelet leg­többször döntő a betegség megállapításában. A téves röntgenlelet téves klinikai kórismét (diagnosis) s a beteg helytelen kezelését vonhatja maga után. A kórház egyes osztályai egymást kiegészítő ré­szei annak a nagy szervezetnek, mely összpontosított harcot vív a betegség ellen. Míg a legtöbb orvosi szak, mint testünk egy-egy szerve (bár az összszervezet ér­dekében, de) bizonyos fokig önálló működési kört tölt be, addig két központi jelentőségű osztály, mint a vérképzés és keringés szervei behálózzák az egész kórházi szervezetet, táplálékot, adatokat visznek az egyes szervek számára. Ezek nélkül megáll az egyes szervek és így az egész szervezet működése. A modern kórház e két fontos szerve a röntgenosztály és a labo­ratóriumi osztály. MAGYAR VASÚT ÉS KÖZLEKEDÉS Tudnivalók a szemsérülésekről Írta: Dr. Janó Albert, a II. szemészeti osztály főorvosa A vasutas alkalmazot­tak a műhelyben, a pá­lyafenntartásnál, a for­galomnál stb. nap-nap után ki vannak téve kü­lönféle szemsérülések­nek, de nemcsak ők, ha­nem (szerencsére ritkáb­ban) hozzátartozóik is és ezért érdemesnek tar­tom, hogy e sérülések gyakoriságára, továbbá nem egyszer beálló sú­lyos következményeire való tekintettel velük behatóbban foglalkoz­zunk. Szükséges elsősor­ban tudnunk azt, hogy mik okozhatnak sérüléseket, ha a sérülés már megtörtént, annak tüneteit, továbbá azo­kat az azonnali tennivalókat, melyek nagyobb károso­dásnak elejét vehetik,­­ ismernünk kell végül a sérü­lések elleni védekezés lehetőségeit. Sérülést okozhatnak szilárd, cseppfolyó és lég­nemű anyagok, melyek származhatnak az állat-, nö­vény- vagy ásványvilágból. Érheti a szemet ütés tompa tárggyal, szúrás, vágás, bele­csapódott idegen test, égés, maródás, erős fény, esetleg mérges gáz. Nézzük ezeket az előidéző okokat kissé részletesebben. Leggyakrabban a szembe jutott kis idegentest okozta sérülésekkel találkozunk. Mozdonyszikra, vagy szénszemcse, az utca pora, apró rovar kerülhet a szembe és azt megsértheti. Az odajutott idegentestet a meginduló fokozott könnyezés és pislogás a belső szemzugba terelheti és így onnan vagy magától eltávo­zik, vagy könnyen kitörölhető. Megtapadhat az idegentest az alsó szemhéj belfelü­­letét borító kötőhártyán; ilyenkor az alsó szemhéjat hü­velyujjunkkal lefelé húzva megpillanthatjuk az ide­gentestet és azt egyéb hiányában zsebkendőnk csücs­kével óvatosan kitörölhetjük. Ha az idegentest a felső

Next