Mezőgazdák, 1939 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-15 / 1. szám
1939. január 15. »MEZŐGAZDÁK« telnek, sőt az állandóan nedves, levegőelégtelenségben szenvedő talajban a szerves anyagok savanyú humusszá bomlanak ; nitrogénben — mivel a talaj nitrogént felvevő képessége gyenge vagy semmi — elszegényednek. Az ilyen talajban a gyökérszőröcskék,szívócskák nem fejlődnek ki, a növény lombozata elsárgul, a gyümölcsfák elsárguló leveleiket lehullatják, egyesek barnafoltosságban, zsugorodásban, összesodródásban pusztulnak el. 6. Tartós vízbőség miatti levegőhiány vagy -elégtelenség okozza: a) a kalászosok kisavanyodását, amikor a vetéseket nagy esőzések miatt hosszabb ideig víz borítja; b) a gyümölcsfák gyökérrothadását; c) kalászosok kipállását, a télvégi hóolvadás után. Az a)—b) esetekben a talaj-, eső- és árvíz töményíti, megfekszi a talajt, elzárja a benne élő növény gyökérzetétől a levegőt, azaz a növény megfullad. Az ilyen fulladásnak a tünetei: a gyökérzet rendellenes duzzadása, megvastagodása, daganatok keletkezése s ezek szétfakadása, végre rothadása, korhadása, a gyökérzet részbeni vagy teljes elhalása, keresetben a még teljesen átfagyott talaj felső kérge és az azon lévő hó a nappali felmelegedés következtében felolvad, alsó, még fagyott rétege, melyben a gyökérzet él, a nappali olvadásból keletkezett hó és fagy vizét nem tudja magába szívni, a nappali meleg és a talaj felszínét elborító, felengedett fagyból és felolvadt hóból keletkezett víz a vetést kipullasztja. 7. Hosszantartó szárazságot követő bő esőzés okozta betegségek : a) szövetszakadások, gyümölcsfák faszövetein és levélzetén, különösen szilva-, körte- birsalmacsemetéknél, burgonyaszárakon ; b) fiasodások a burgonyánál, csicsókánál, kétnövésűség a kalászosoknál, tengerinél; d) másodvirágzások a gyümölcsfáknál; e) fölmagzások zöldség-, répafélék, stb.-nél. 8. Táplálékhiány vagy -elégtelenség is igen sokszor idézhet elő gazdasági növényeink és gyümölcsfáink életében betegséget. Főbb növényi tápanyag okozta betegségi tünetek : a) Az egyik legfontosabb növényi tápanyag, a nitrogén hiányának, elégtelenségének következményei: gyenge csírázás, fogamzás, gyökérképződés, bokrosodás, növekedés, a földfeletti és a földalatti részek közötti aránytalanság — például a gyökér a nitrogént keresve, hosszú, sovány lesz, a szár rövid, törpe, a lombozat sovány, halvány, sárgászöld, majd barnás színeződésű lesz, végül elpusztul. A virágok közt sok a meddő, s a megtermékenyültek nagy része is lehull a fejlődés első szakában, úgynevezett virág- és gyümölcsrúgás lép fel, a megmaradt termés, gyümölcs silány lesz. A helytelen, aránytalan nitrogénbőség a gyökérzet, a szár, a lombozat dús növését, teltségét, ebből kifolyólag szövetgyengeséget, szakadásokat, duzzadásokat, kalászosoknál megdőlést, stb. okoz. b) Foszforhiány és elégtelenség következményei: A gazdasági növények, gyümölcsfák a talaj foszforhiánya miatt, ellenállóképességük csökkenése következtében, a legtöbb esetben hajlamosabbak gombák általi fertőzésre, leveleik megsárgulnak, pirosas, majd sötétbarnafoltosak lesznek, a levélnyelek, szárrészek meggörbülnek, az egész felépítés gyenge, puha, a virág-, gyümölcs-magképződés silány, kalászosoknál a mag fehérjében szegény lesz. c) Káliumhiány és elégtelenség következményei: Aránytalan fejlődés az egyes növényrészek között, például gabonaneműeknél a szár és a levél a kalász és a szem rovására fejlődik, a tartalék-táplálóanyagok képződése igen kismérvű, ezzel kapcsolatban a szénhidrátok kevés volta miatt a termés mennyisége és minősége csökken. Feltűnő a káliumhiány a gyümölcsösöknél, az ilyen gyümölcs ízetlen, színtelen, fénytelen, tehát eladhatatlan jobbízlésű fogyasztónak. 9. Meleg és napsütés okozta gazdasági növény- és gyümölcsfabetegségek : Gazdasági növényeink és gyümölcsöseink élete, mint minden élőlényé is, bizonyos hőmérséklethez kötött. Ebből következik, hogy a kelleténél nagyobb vagy kisebb meleg a szervezetekben elváltozásokat, betegségeket idéz elő. A legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet, melynél a növényi szervezet még vegetálni, gazdaságosság szempontjából élni képes, a fajok, fajták és a fajták keretein belül az egyedek szerint is változik. Általában mondhatjuk, hogy minél plazmadúsabbak növényeink, gyümölcsfáink egyes szerveinek szövetei, annál ellenállóbbak a hőfelesleggel szemben és minél lazább felépítésű plazmatestük, annál kevésbbé ellenállóak. A fagypont és 0 fok alatti hőmérséklet fagyásokat, a 40 fok feletti hőmérséklet pedig égési sebeket, ebből kifolyólag betegséget vagy halált okozhat. Legveszedelmesebb gazdasági növényeink és gyümölcsfáink életében : meleg, erős naptűrés esetén a szárazság és a zivatarok után hirtelen fellépő hőség, nagy hideg esetében a nedvesség, párateltség és ezeknek minden átmenet nélküli váltakozása. Ilyen betegségek fagyás esetében: a fagyrák, különösen fasebek helyén fellépő taplósodás betegsége, felfagyás, kifagyás és a megfagyás betegsége. Napégetés esetében : a napperzselés, napszúrás és rozsdásodás betegségei, melyeknek kezdeti tünete levélzsugorodás, fonnyadás, sodródás, sárgulás, végül égési sebeket mutató elszáradás lehet. Ezen élettani betegségek az élősködő szervezetek okozta betegségekhez igen sok tünetben hasonlóak, ezekkel gyakran összetéveszthetők, legfontosabb ismertetőjelük, hogy legtöbb esetben a hőváltozásnak legjobban kitett növényfelületi részeken észlelhetők. 10. A jégverés legtöbbször oly, nagy anyagveszteséggel járó, sebeket okozó élettani betegség, amely legtöbb esetben a gazdasági növények és gyümölcsfák szerveinek szöveteiben oly változásokat okoz, hogy ezek végleg vagy hosszabb időre szüneteltetik az egészséges állapot biztosította gyümölcsöző életüket és egyéb élettani betegségeknek, élősködő szervezetek okozta megbetegedéseknek nyitott kapui, melegágyai lehetnek. 11. Villámcsapás, szél és egyéb külső behatások, természetes vagy mesterséges úton előidézett sebek, ezekből eredő élettani betegségek hasonlóak a jégveréshez. Ezen élettani kárt okozó jelenségek különösen gyümölcsfáinknál és a már szárban lévő kikalászolt vagy termést feltüntető gazdasági növényeinknél szembetűnőek és az ellenük való védekezés éppen úgy, mint a jégverés esetében, a természetes és mesterséges sebek okozta betegségeket kivéve, csaknem lehetetlen. 12. Füst, vegyi anyagok, azaz gázok által okozott betegségeket mérgezéseknek nevezzük. Ilyen mérgezések a gyárak által kiontott füst, kénessavas, klórsavas, flórsavas, kátrányos és aszfaltgőzök és a gázok még hosszú sorától okozott mérgezésekből származó élettani betegségek. Az ilyen mérgezések tünetei: a levelek színváltozása, például a sárgásbarna-fekete színű, száraznak látszó levéllemezen élénkzöld színű erezet, a levéllemez széleinek beszáradása, a levéllemezeken égési foltocskák. Ezen mérgezések iránt legtöbbször a csersavtartalmú növényrészek fogékonyak. S. D. oki. mezőgazda 3. oldal Trágyalészivattyúk és trágyaléhordókat horganyzott vaslemezből olcsón szállítunk. A hordók bármely parasztszekér bordájára könnyen felerősíthetők. frpg „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek !“