Molnárok Lapja, 1914 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-03 / 1. szám

12 A czeglédi malomtűzkárról. A malmi tűzkárokról írt legutolsó czikkem megjelenése óta alig telt el két esztendő és már azóta is világrekordot értünk el a malmi tűz­károk terén. Valóban sajnálatos, hogy két év előtti czikkemben említett és a malmi tüzek megelőzését czélzó óvintézkedésekkel a biztosító­társaságok egyáltalában nem foglalkoztak. Egyáltalában nem sajnálom a biztosító­társa­ságokat, amelyek malmi tűzkárokért oly rövid idő alatt milliókat voltak kénytelenek kifizetni, de örökké sajnálatos tény marad az, hogy annyi milliónyi értéknek kellett a nemzeti vagyonból elvesznie és hogy annyi száz meg száz család­nak kellett kenyerét elvesztenie. Szaklapunk tudósítása szerint a czeglédi malomban a tűz az első emeleten egy tömlő­­szűrőnél keletkezett, a „ Világ“ és­­„Az Est“ pedig ehhez a tudósításhoz még hozzátették azt, hogy a tömlőszűrőnél áttüzesedett egy forgótengely és az ebből kipattogott szikrától gyuladt meg az olaj, a munkások pedig — amint a tüzet észrevették — ijedten menekültek a malomból. A tűz kitörését és az ezekre vonatkozó fenti tudósításokat illetőleg engedtessék meg nekem, hogy sok évi gyakorlaton és tapasztalaton ala­puló nézeteimet itt kifejthessem. Mindenekelőtt nem állhat meg az, hogy a tömlőszürő meg­hajtó tengelyétől tüzet fogjon, mert a tömlő­szürő valamennyi tengelye (Első Magyar Gazda Gépgyár rendszere) legfeljebb 40 mig vastag, perczenkénti fordulatszámuk 20—30-nál nem nagyobb, már pedig ilyen kicsi fordulatszám mellett ki van zárva az, hogy ezek a tengelyek áttüzesedjenek, ezektől tehát maga a tömlőszűrő sem foghat tüzet. Különben is ezeket a tenge­lyeket csapágyakon keresztül sűrű zsiradékkal kenik és így alig képzelhető, hogy ebben az esetben a tengelyből kipattant szikra folyékony olajat gyújtott volna meg. A tapasztalat és a gyakorlat a tűz okát és keletkezését illetőleg egészen m­ás irányba tereli gyanúmat és azt hiszem, nem csalódom, amikor azt állítom, hogy feltevésemmel helyes úton járok. A czeglédi malom berendezését nem láttam és nem ismertem, tekintettel azonban arra, hogy azt az Első Magyar Gazdasági Gépgyár szállította és ez is szerelte, ennélfogva a be­rendezéssel meglehetősen tisztában vagyok és így biztosra veszem, hogy a kigyulladt tömlő­szűrő nem az első, hanem a második emeleten volt felállítva. Most már az a kérdés, hogy milyen czélra kellett a szóban forgó tömlőszűrő és hogy szívó- vagy nyomó­légszűrő volt-e. Ha ugyanis a szóban forgó tömlőszűrő nyomólevegő­vel dolgozott, amilyeneket rendszerint dara- és derezetisztításra alkalmaznak, akkor a szikra vagy a ventilátorból vagy az ezzel összekötte­tésben álló gépekből került a tömlőszűrőbe, ha azonban szívószűrő volt, mely az őrlőhengerek­től és kövektől a meleg levegőt vezeti el, akkor biztosra vehető, hogy a tömlőszürő az üresen futó őrlőkőtől, más szóval kőtűztől gyulladt meg, amikor kizárólag az almol­árt, vagy a kőőrt terheli a tűzkatasztrófáért a felelősség. Ha az utóbbi feltevés helyes, azaz ha a ki­gyulladt tömlőszürő az őrlőkövekkel állott össze­köttetésben, akkor megint csak fel kell vetnem azt a kérdést, miért nem forszírozzák és miért nem támogatják a biztosító­társaságok a malmok tűzbiztonságát? Miért kell még ma is egy akkora malomnak, amilyen a czeglédi volt, kő­tűz következtében elpusztulnia, amikor olyan pontosan működő kőemelőkészülékkel (Berger Béla, Szombathely, szabadalma) rendelkezünk, amely az üresen járó követ automatikusan helyezi üzemen kívül és így teljesen kizárja a kőtűz keletkezését. A czeglédi malomban éppen ilyen kőemelőkészülék nem volt alkalmazásban és ilyen csekélység miatt kellett a malomnak teljesen elpusztulnia. A munkásokról nem csodálom, hogy ezek — amint a tüzet észrevették — azonnal fogták kabátjukat meg kalapjukat és faképnél hagyták a malmot, amelyet pedig még meg lehetett volna menteni. Ezek a munkások ugyanis nem képzett tűzoltók, azután meg bizonyára úgy gondolkod­tak, hogy csak hadd égjen, hiszen a biztosító­társaság részéről még akkor sem számíthatnak köszönetre és elismerésre, ha a tüzet mindjárt keletkezése pillanatában nyomnák is el, a men­téssel tehát annál kevésbbé érdemes vesződni, mert még az a veszély is fenyeget, hogy eset­leg úgy járhatnak, mint azok a szerencsétlen malommunkások, akik annak idején a győri hengermalom égésekor életükkel fizettek, amiért a malom mentésére gondoltak. Ismételten reámutatok a „Molnárok Lapjá“­­ban 1912. évi február vagy márczius havában megjelent c­ikkemre, ismételten felhívom úgy a tűzkárbiztosító-intézetek, valamint azon tár­saságok figyelmét, amelyek az üzemszünet okozta károk ellen nyújtanak biztosítást, a fent hivat­­kozott czikkemben tett javaslatokra és meg vagyok győződve róla, hogy abban az esetben, ha javaslataimat elfogadják és mégis valósítják, a malmi tűzkárok legalább 70 % kal fognak csökkenni. Hogy mit jelent ez a biztosító­tár­saságokra nézve, az nem szorul bővebb magya­rázatra, különösen, ha számításba vesszük azt, hogy a biztosítók csak malmi tűzkárokért 12 millión felüli kártérítést fizettek az utóbbi két év­ben, nem szólva az üzemszünet okozta károkért megtérített jelentékeny összegekről. A mostani viszonyok között valóban nem csodálnám, ha annyira elfajulna a helyzet, hogy malmokat egyáltalában nem fogadnának el biztosításra, de hát itt is áll az, amit a közmondás mond, t. i.: „Segíts magadon és Isten is megsegít.“ H. K. : Szakkönyvek — ingyen. Mindazon t. előfize­tőinknek, akik egy-egy új előfizetőt gyűjtenek é­s ezen összeget utalványon beküldik, ingyen küldjük meg tiszteletpéldány gyanánt a Pozdoray János­­féle könyvet („A malomkövekről“), vagy Weltzl Károly gépészmérnök könyvét („A gőzturbinák“), vagy a­­Molnárhistóriák* czimű elbeszélőkönyve*. ÜZEMI TECHNIKA A magyarországi rozslisztek. Irta : Dr. Hartl Károly kir. fővegyész. V. A rozsliszttypusként használt rozslisztnek savfoka a következő : 10 gr. liszt 200 cm3 vizre, a titrálásnál el­használt 20/n lúg kétszeresen véve. Összehasonításképen legyen itt felemlítve a búzalisz­tek átlagos savfoka: 88 drb kü­lömböző számú lisztmintában átlagban : Likér. A búza- és rozsliszt közötti különbség chémiailag leginkább abban nyilvánul, hogy a búzaliszt vízzel köny­­nyen kimosható síkért tartalmaz, vagyis más szóval a búzasikér a vízben oldhatlan protein anyagok közé tar­tozik, melynek mennyiségétől és minőségétől függ a búza­liszt jósága. A rozslisztben vízben oldhatatlan, víz által kimosható sikér nincsen. Rithausen szerint azért nem mosható ki sikér a rozs őrleményéből, mert a rozsban a búzasikérnek egy alkatrésze (glutenin) hiányzik, mely a kimosást lehetővé teszi. A rozsliszt sikértartalma eczet­­savval való kioldással határozható meg, de praktikus ér­telme e sikérmeghatározásnak nincsen. A rozsliszt sikér­tartalma körülbelül 8 °/n, a búza sikérjénél sokkal sötétebb és kevésbbé ruganyos. Ezen helyen kell felemlítenem, hogy tudvalevőleg a búza és rozsliszt 6O’Vo-os (kétszeres) keverékéből már nem lehet síkert kimosni. Számos, e részben végzett kü­lömböző kombinácziójú kísérleteim alap­ján egyelőre csak azt állapíthattam meg, amit az alant felsorolt táblázatos kimutatásban közlök, hogy a rozsnak w 1­4* Jgjf­­* KREISLER JENŐ malomépítő és berendező vállalata BUDAPEST, V., VÁCZI­ ÚT 28. Épít, berendez és átalakít vám- és kereske­delmi malmokat legjobban bevált automatikus rendszerben. ♦♦ Szállít: Diesel-motorokat, szivógázmotorokat és gőzgép-telepe­ket. Kívánatra mérnök kiküldés, terv és költség­­vetés díjmentesen. ♦♦ Kedvező fizetési feltételek: A rozslisztek számjelzése 20 gr. liszt 200 cm8 víz­ben egy órai állás után 10 gr. liszt 200 cm8 víz­ben egy órai állás után 10 gr. liszt 200 cm3 víz­ben két órai állás után 0. 1 5 12 1-2 o/i. 2-2 1-6 1-6 I. 3-0 2 2 2 2 W. R. 42 3’0 31 II. 6'0 58 59 Il/b. 10-0 9-4 9 6 S. R. 10-8 9-9 ío-o m. 130 12 2 12-4 É vfolyam Mini­mum Maxi­mum Átlag 1910 1911 1912 0. 1-2 1-4 12 1-2 1-4 1-27 0/1. 1-6 15 1-6 1-5 1-6 1-55 I. 2-4 21 22 2 1 24 233 W. R. 28 2-8 3-0 2-8 30 2 87 II. 5-6 53 5-8 53 5-8 5'60 Il/b. 9-1 9-0 94 90 9-4 917 S. R. 9-7 95 99 9-5 9-9 9-70 III. 11-4 10-6 12-2 10‘6 12-2 11-40 Lisztek jelzése J­M MinimumMaximum Átlag Liszt­minták száma 0. 0-8 2-0 1-8 14 1. 1-4 21 1-7 13 2. 15 25 20 16 3. 1-6 29 23 11 4. 24 3 4 2-7 11 5. 2­5 3-5 29 11 6. 3-3 4-3 36 11 7. 3-6 5-7 4-08 7Va 7-6 88 8-22 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1914. január 3.

Next