Molnárok Lapja, 1919 (26. évfolyam, 1-41. szám)

1919-01-04 / 1. szám

XXVI. év Budapest, 1913. január 4. 1. szám SmtrkMa’.tfcén­é* Hl*Bi Obiratal &UMP£St, ¥.f Csáky-in­ezfl 11 TELEFON: 6£—86, POLITIKUS SZAKLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON BlAfizetéal arak: egy évre 40 K( félévre 20 *t, alkalmazottaknak */i ívre 24 K, V* ívre 121 A szaklap jövő politikája felől többen aggódó -----------------------------felhívást intéztek hoz­zánk és kérdik: milyen párthoz csatlakozunk. Viszont mások azt kérdik, hogy miért nem bontunk mi zászlót egy egészséges gazdaság­­politikai párt alakulását elősegítendő, amit a napilapok — olvasóik különböző pártállására való tekintettel — nem akarnak megtenni. — Válaszunk ez: a szaklap gazdaságpolitikát hir­detett eddig, azt teszi ezután is. Semmiféle létező vagy a jövőben fölmerülő párthoz nem csatlakozik, mert függetlenségét és bírálati sza­badságát megőrzi. Első­sorban az adott hely­zettel számol és olvasóinak ezután is anyagilag használni akar útmutatásaival és technikai ismertetéseivel. Ezután is tehát szaklap marad a szaklap, mert a szakemberek munkaköre mindenkor egyforma marad: a haladás, a fej­lődés útja. Hogy kinek milyen a politikai meg­győződése, az a szakma szempontjából mellékes. Szam­ármegyei levél. Kedves Barátom! Teg­--------------——-----nap tisztesség okából borotválkozni mentem Figaró elvtársunkhoz és egy, a szalonban várakozó állami tisztviselőhöz (gyermektelen, 27 éves korú) azt a kérdést intéztem, meg van-e elégedve a kormány által széjjelosztani szándékolt 1.000.000.000 (ezer­­millió) koronából reá eső hányaddal ? Meglepő válasza ez volt: „Havonként 400 korona drága­sági pótlékot fogok kapni, hiszen ezt is el­­költhetem, de sokallom, nem tudom, meddig bírhatja az ország ezeket az esztelen pazar­lásokat ?­­“ Ez az őszinte kijelentés lesújtó kritikája a mostani kormányzatnak, az esztelen pazarlásnak. Fent mindent budapesti szem­­üvegen keresztül látnak, bírálnak, tesznek meg­fontolás tárgyává, holott a vidék egészen más „kaptafát“ igényel, az életviszonyok, kereseti alkalmak stb. itt teljesen elütök amattól. Egy iparvállalat munkásai 8 óra hosszat dolgoznak, az irodai személyzet csak 6 és fél órát, ami egy iparvállalatnál teljesen lehetetlen állapoto­kat teremt. Böhm államtitkár-elvtárs hiába hirdeti, hogy rendseregszervezetünk szénája rendben van. Hát ,rend, az, hogy ha 500 fiatalkorú katonából csak 25 őrzi a kaszárnyát, a többi 475 pedig otthon dologtalanul lebzsel és csak tíznaponként egyszer, a zsoldfizetéskor jelentkezik, még az­nap elszéled a szélrózsa minden irányában, hogy 10 nap múlva újra elölről kezdje — és mun­dérját mindannyiszor teljesen ujjal kicserélje ? Különben senki sem dolgozik, összetett kézzel nézi mindenki a káosznak napról-napra nagyobb pusztítását, a nagyobb gazda elkótya­vetyélt virágzó állatállományát, felszereléseit „hiszen úgyis elveszik“, minek kínlódjék ? A tulajdonjog szentsége talán a zulu-kaffereknél is külömb, mint Magyarországon, hát melyik kereskedő, iparvállalat hajlandó vagy képes ma bármely gazdasági tevékenység folytatására ? Ha a tőkét és vállalkozási kedvet így meg­fojtják, ki fog termelni ? A gyárak, műhelyek csakhamar teljesen zajtalanok lesznek, ki fog munkaalkalmat nyújtani és honnan fogja az állam (megnyirbált területe mellett) az égig­szökő hivatalnoki fizetéseket, munkabéreket kicsiholni ? Adóalanya nem lesz, az ipar­­vállalatok tönkremennek, túlnyomóan már állanak, hát ki fog Magyarországon egy év múlva adót fizethetni ? — Talán a 10 holddal agyonboldogított új kisgazda, aki az első örömmámor elszállta után kártyavárát búcsú nélkül fogja otthagyni ? Olvastam, hogy megszállott szerb területen az őrlési dij motorüzemnél métermázsánként 10 K. — nálunk ellenben csak 7 K 50 f. Ott 1 kg. hús 200 fillér — nálunk 1200 fillér. „ 1 kg. zsir 500 „ — „ 6000 „ ! Hogy lehet a mai viszonyok között ben­nünket arra kényszeríteni, hogy veszteséggel dolgozzunk és mi lesz ennek a következménye ? A munkaidőt leszállítjuk, a munkabéreket emeljük ; a szén,­anyagok ára már repülő­géppel sem érhető utol, hát csak mi malmosok vagyunk azok a kivételesek, akik fáradtságos munkánkat nemcsak „ingyen“, hanem még tetemes defic­itekkel tartozunk a köznek leróni ? Megjósolom : Attruisztikus munkánknak koronája az lesz, ha pár hónap múlva a munkanélküliség segélye kiterjesztetik nemcsak az ország összes mun­kásaira, hanem a becsületes munkát végzett malomtulajdonosokra is ! Köszönt hived : A­ Bácsmegyei Molnárszövetség feladata magasla­tán áll, mert mél­tóan képviseli tagjainak érdekeit a megváltozott impérium alatt is. Példát ad ezzel a megszállott területeken levő többi molnárszövetségeknek, hogy tulajdonképen most mutathatják ki a szer­vezettségükben rejlő erőt. Minden hatóság szí­vesen veszi a szövetségek közreműködését, mert gyakorlati emberek tapasztalatait az egész világon értékelik. A Bácsmegyei Molnárszövetség Popovics Koszta közélelmezési népbiztoshoz írásbeli fel­­terjesztést intézett, amelyben nemcsak a mal­mosok érdekeit tartják szem előtt, hanem a közélelmezés szempontjából is fontos megjegy­zéseik vannak. Első­sorban arra kérik a népbiztost, hogy a még meglevő búzakészleteket a termelők he­lyén lévő vagy ahhoz legközelebb eső malom­ban őröljék föl. Ezzel elkerülhető a gabona czéltalan ide-oda hurczolása és a felesleges fuvardíj-kiadás. Azt javasolják továbbá, hogy szakítsanak azzal a rendszerrel, hogy a nagymalmokat egész évre ellátják őrölni valóval, a kisebbeket pedig mellőzik és tétlenségre kényszerítik. Indítványozza a szövetség, hogy a Haditer­ménnyel szerződésben állott malmokban lévő lisztkészleteket sürgősen szállítsák el, mert a 87 százalékra kiőrölt lisztet tárolni nem lehet és különösen a kenyérliszt megforr,­'% és emberi táplálékra alkalmatlanná válik. A kiőrlési százalékot szállítsák le 80°/o-ra, ezáltal a liszt minősége lényegesen javul és hosszabb ideig eltartható. A malomipari szakkérdésekben a Bácsmegyei Molnárszövetség szakvéleményét kérjék ki. Végül a szénkérdést teszik szóvá. Arra kérik a népbiztost, hogy gondoskodjék a malmok szénszükségletéről. A szállítandó szénnek azon­ban csak legfeljebb 50 százaléka legyen pécsi, mert a legtöbb malom kazánja a szenet nem használja ki gazdaságosan és így a pécsi szén nagy része kárba vész. A népbiztos lépjen érintkezésbe a megszálló román csapatok fő­parancsnokságával, eszközölje ki, hogy a bács­kai malmok a pécsi szén mellé zsilvölgyi (pet­­rozsényi vagy lupényi) szenet is kapja"*1". Végül: a Bácskából csakis lisztet vigyenek ki, ha a kereskedelmi forgalom megindul, ga­bonát nem. Esztergom megyei Molnárszövetség decz. hó 21-én akarta rendes évzáró köz­gyűlését megtartani, azonban a tagok oly csekély számban jelentek meg, hogy a közgyűlés emiatt meg­tartható nem volt. — Az Elnökség. Éppen vizimalom nem A H. T. rt.-nak, kap hajtószíjat? illetve a V K. -------------------- K. osztályának ajánljuk az alábbi, hatósági kézből vett sorokat és egyenesen fölkérjük, hogy a legsürgősebben reperálja az igazságtalan­ságokat és táviratilag tudassa a háttérbe szorított, de ma előtérben álló vizimal­­mosokkal, miszerint hajtószijak igenis kiutaltatnak részükre és azt Budapestről elvihetik. (Brassó, Beszterczebánya szij­­gyárai most nem jöhetnek tekintetbe.) Karácsony József lantosfalvai (vasmegyei) molnár 1914-ben egy rozoga vízimalmot vett és átalakítani kezdte. Ezalatt be kellett vonulnia és abbanhagyta. 1917-ben a szomszédos köz­ségek folyamodtak érte, fel lett mentve a köz­ségek segítségével és felvett hitel által szeres esésen elkészült minden, csak a hajtószíjt hiányoztak, múlt évi júniusban a Bőrközpontoa folyamodtak szijak végett, a kérvény az illeté­kes hatóságoktól jól volt véleményezve, még számtalan sürgetés után most — 6 hónap uta — azt a választ kapta, hogy ,,"a változott vi­szonyok és a szállítási nehézségek folytán " lett utasítva.“ Hát kérem, ez csak valódi czinizmus, mik a környékbeli műmalmok szén-, gáz-, olaj benzin hiánya folytán állanak, míg ez a malo 15 község közelében fekszik és miután víziés ■ van, simán tudna őrleni. Az ausztriai n­atáré fekszik, ilyenformán most mindent oda kivisznek őrleni és ezzel kapcsolatban eltűnik a vár­gabona. Hogy ez a „népkormány“ alatt tör­ténhetik, az bizony bámulatos. Mit törődik a Borközpont a szállítási viszonyokkal ? Ha en­gedélyeznék, még gyalog is odamennének és haza­hoznák, mert a kamatok és más terhek úgyis felemésztik a malomtulajdonost. A kérvény száma volt: 6237. Az őrlési tanúsítványok. Egyik nagy alföldi ---------------------------- malom írja szerkesz­tőnkhöz: „Mi a b. véleménye az őrlési tanúsítvány­­rendszer fenntartása tekintetében? A mai fel­fordult viszonyok között, ha a malomtulajdonos még ma is ragaszkodik az őrlési tanul­vány­­hoz, úgy egy felbőszült, a frontról hazatért katonával szemben az ember az életét veszé­lyezteti, ilyen viszonyok között csak nem kíván­hatja a kormány, hogy a nyakatekert lehetetlen rendeleteinek végrehajtó csendőre még mindig a malom legyen ? Hogy a folyó évben mi , rekvirálás nem lesz, az úgyis bizonyos, m­ert nincs az a hatalom, aki ezt végre tudná haj­tani, tehát miért ne őrölhesse­­neg­az a cr­­melő a gabonáját tanusba, ne­tűikül “ Véleményünk az, hogy sem­ s­em­ köteles életét koc­­­káztatni, ha azt nem tudja megvédeni az állam. A tanú­sítvány­ rendszer fenntartásáról egyé­bk­ént előző szá­mainkban kijelen­tettük, hogy az fenn nem tartható, ellenben a molnár köteles.-­égészetére kell appelálni a közéleti.kezés érdekében.----

Next