Molnárok Lapja, 1919 (26. évfolyam, 1-41. szám)

1919-01-04 / 1. szám

A Salgótarjáni Szénbánya Egy hevesmegyei czég a malmok ellen. j^a honZA°k decífemn* —“——----;— bér 29-én: „Azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a tek. Szerkesztő úrhoz, először is van-e arról tudomásuk, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. a szénárakat egyszerre ily óriási megdöbbentően magasra felemelte? Még a múlt hónap elején 900 korona helyett jelezte, hogy most már 1000 korona vételár mellett szállíthat petrozsényi darabos szenet és csakis a pénz előzetes beküldése mellett. Beküldtem neki 3000 koronát 3 wagyon szénre, a múlt hónap 18-án szállított részemre 1 waggon szenet, erre nekem jelezte, hogy már most az 1 waggon szénre 2000 koronát felszámított, azonban a waggon szenet ezzel még nem számolta el, hanem ahelyett jelezte, hogy mivel a novemberi költségeket még ma sem ismerik, ha ezt megismerik és szükségét látják, még a 2000 koronán felül a náluk javakra fennálló harmadik ezer koronából fogják magukat kielégíteni. Ez hallatlan, ez különösen a kisebb malmok teljes tönkretevését jelenti. Azonban szénszállítás alkalmával minden egyes vagyon szén, mire a rendeltetési állomásra jut, különösen már most az utóbbi időben alig 50—60 Mm.-t kap meg belőle a czímzett. Ezen körülmények mellett elhatároztam, hogy malmi üzememet beszüntetem, mert így tovább nem bírom. Kérem a tek. szerkesztő urat, hogy ezen nehéz helyzetemben nagybecsű meggyőződését és tájékozását b. lapunkban velem közölni szíveskedjen, hogy a nevezett kőszénbánya cselekedete igazságon alapszik-e vagy csak túlkapásnak minősíthető?“ A magunk részéről véleményt nem mondhatunk, csak konstatálok a helyzetet és követeljük a közélelmezés érdekében a szénkormánybiztos részéről a bányák fokozottabb ellenőrzését és az egyes panaszok hivatalos megvizsgálását. Hasonló esetekben a szaklap felszólalása mindenkor eredményekkel járt, amint azt a hozzánk forduló olvasóink tudják. A főváros sürgeti az őrlés megkezdését. A főváros átiratot intézett a közételmezési hivatalhoz, amelytől az őrlés melőbbi megkezdését kéri. Ez a sürgetés érthető, mert hiszen a főváros éppen a legutóbbi napokban kénytelen volt reszbílitani a fehérliszt-kvótát. A vármegyei közellátás nehézségei. A szaklap múlt számában beszámolt róla, hogy a közélelmezési miniszter az ellátatlan lakosságról való gondoskodást a vármegyékre bízta és e czélból az alispánoknak teljes, a vámgabonára is kiterjedő rekvirálási jogot adott. Ennek az új rendszerű közellátásnak máris komoly nehézségei mutatkoznak. Az ország ugyanis liszttel nincs proporczionálisan ellátva és ha a szűkölködő vidékeken kenyérmagvakból vannak is kisebbnagyobb készletek, ezek segítségével a jelen körülmények között nem lehet a közellátás hiányait pótolni, mert a malmokban szünetel a munka. De még az esetben is, ha a megye kellőleg el lenne látva, az egyes járásokban azonban nem áll fenn az arányos ellátottság, a törvényhatóságok a rájuk ruházott rekvirálási jog ellenére nagy nehézségek árán tudják csak a kellően ellátott járások ez idő szerinti feleslegét a momentán szűkölködő vidékek számára biztosítani, mert hiszen a karhatalmi igénybevételhez, amely a mai demokratikus korszellemmel ellenkeznék, nem akarnak folyamodni. Ezért többnyire csereüzlet útján szerzik meg az egyes vidékek gabonafeleslegét. Heves megye például vetőmagot kért a kormánytól, hogy a megye egyenletes közellátása czéljára egyes vidékeinek fölös készleteit megszerezze. A másik baj az, hogy sok helyütt az alispánok úgy képzelik a megye autonóm ellátását, hogy minden készletet a vármegyék székhelyén összegyűjtenek és így a „decentralizált közellátást“ — mert hiszen ez volt czélja a közélelmezési miniszternek — centralizálva igyekszenek az egyenletes igénykielégítést megvalósítani. Természetes, hogy ez ismét nagy nehézségekbe ütközik és sok felesleges munkával, szállítgatással jár. Az utak rosszak és legtöbb vidéken a közbiztonsági viszonyok sem olyanok, hogy a gabonát vagy lisztet megfelelő fegyveres kíséret nélkül nyugodtan rá lehetne bízni a tengelyfuvarra. A községek ezért érthető ellenszenvvel viseltetnek az ellen, hogy a szükségletüket egy időre fedező lisztkészletüket, melyet biztonságban tudnak, útnak ereszszék a bizonytalanba. Így már több ízben megtörtént, hogy egyes községek lisztkészletüknek az alispáni székhelyre való elszállítását megtagadták. A többi között Jásznagykunszolnok megye alispánja is elrendelte, hogy a megye malmaiból a lisztet Szolnokra kell szállítani és a kiutalás onnan történik. De Szolnokon gyengébben állnak a közbiztonság tekintetében, mint a megye bármely községében. Erre való hivatkozással Karczag város közgyűlésén legutóbb elhatározták, hogy a város készleteit nem engedik Szolnokra vinni. A tengeri ára január 1 -je óta ismét emelkedett. Ezen-------------- túl a közönséges csöves tengeri métermázsája 4490 K, a közönséges morzsolt tengerié 5380, a csöves fajtengerié 5135 és a morzsolt fajtengerié 6495 K. Nagyvárad lisztellátása. Legutóbb megírta a szaklap, ----------------------------hogy Nagyvárad és Biharmegye lisztellátása veszélyeztetve van, mert a H. aradi kirendeltsége által Biharmegye számára átutalt 200 vagyon lisztet a románok Magyarpécskán lefoglalták. Utóbb — mint értesülünk — a feltartóztatott szállítmányból 39 vagyon liszt mégis csak Nagyváradra érkezett és ideig-óráig valamikép ennek segítségével fedezték a város és környéke lisztszükségletét. A még Magyarpécskán maradt lisztkészlet kiadása dolgában azonban megakadtak a tárgyalások a nagyszebeni román közélelmezési miniszterrel. Hogy Nagyváradon és Bihar megye egyéb községeiben a fenyegető liszthiánynak elejét vegyék, az alispán a H. T. váradi kirendeltsége útján úgy intézkedet, hogy Nagyszalonta és Komódi községek lisztkészleteinek egy részét Nagyvárad és a megye szűkölködő vidékei részére utalják át. De mivel ezek a csekély készletek is csak rövid időre nyújtanak segítséget, a H. T. hódmezővásárhelyi kirendeltsége is 600 Mm. főzőlisztet utalt ki sürgősen Nagyvárad és Bihar megye közellátására a József-főherczegmalom készleteiből. A malomigazgatóság azonban Hódmezővásárhelyről értesítette Ágoston Péter kormánybiztost, hogy a H. T. által kiutalt 600 Mm. lisztet nem adja át a kívánt czélra, mert a hódmezővásárhelyi ellátatlanok részére fentartott búza- és lisztkészlet az új termésig nem fedezi a lakosság szükségletét. MOLNAROK LAPJA Budapest, 1919. január 4. Kenyér- és tésztaliszt árpából. Mint a szak-----------------------------------lap az O.K.H.nál értesült, a H. T. fölterjesztést intézett a Közélelmezési Hivatalhoz és javasolta, hogy a szűkös mennyiségben levő búza- és rozslisztkészletek pótlására nagyobb mennyiségű árpát, őröltessenek fel. A H. T. felterjesztése szerint az árpát 80 százalékra őrölnék ki és 50 százalék kenyér-, 30 százalék finom lisztet állítanának elő az árpából. Az árpaliszt árára vonatkozólag is javaslatot tett a H. T. és a forgalmi árat a búzaliszt árainak megfelelően, tehát az önköltségi áraknál alacsonyabban kívánja megállapíttatni. A különbözetet a kincstár viselné. Az O. K. H. eddig még nem döntött a fölterjesztés dolgában, de mivel a kétféle árpaliszt előállítására a fővárosi nagymalmok már kísérleteket tettek és ezek teljesen beváltak, valószínű, hogy az O. K. H. a javaslatot magáévá teszi. „ Élelmiszerek szállítása a Az újvidéki népkormegszállott területeken. mán-va,TM^ar ko5" —5-----------------------many által kibocsátott szállítási igazolványokra vonatkozó rendeleteket hatályon kívül helyezte és elrendeli, hogy búza, rozs, árpa, zab, tengeri, lisztnemű, bab, czukor, kávé, rizs, zsír, faggyú és 80 kg. súlyt meghaladó sertés csak az újvidéki Narodna Uprava által kiállított igazolvány által számítható Bács-Bodrog, Torontál, Baranya- és Krassószörény vármegyéknek a demarkácziós vonalon belül eső területein. A főszolgabíró legfeljebb 14 Mm. tengerire, 10 Mm. buzára, rozsra, árpára vagy zabra, 5 Mm. lisztneműre, 2 Mm. babra, 2 drb. sertésre és 50 kg. zsírra adhat szállítási engedélyt. A demarkaczióhatss vonalon belüli forgalomban az utasoknak jogukban van 30 kg. élelmiszert, a demarkácziós vonalat áthaladó forgalomban pedig 20 kg. élelmiszert szállítani szállítási igazolvány nélkül. Magyar származású alkalmazottak a volt osztrák álam szolgálatában. Bertha József gyulai főmolnár az alanti érdekes sorokat írja hozzánk, amelyeket a népkormány figyelmébe ajánlunk. A magánalkalmazottak jogviszonyait tárgyaló 4951/1918. M. E. számú rendeletben a minisztérium csak azon alkalmazottakról emlékszik meg, akik a világháború kitörése előtt magyarországi cégeknél voltak alkalmazásban, ellenben azon magánalkalmazottakról egy betűvel sem emlékszik meg, akik a világháború kitörése előtt valamelyik, a volt osztrák császárságot átkötött országokban voltak alkalmazásban. Fiam t. i. a háború előtt — ahonnan szintén be is vonult — egy csehországi gépgyárban volt alkalmazva, (mint technikus) a leszerelés után rögtön írt a céghez, hogy mikor utazhat ki volt állása elfoglalására, kérelmével „tekintettel a megváltozott viszonyokra kel lett utasítva Tekintettel arra, hogy egyik-másik polgártársunk szintén ily ferde helyzetbe került, ajánlatosnak találnám ez az ügy nyilvánosságra hozatalát. Malomipar a Lajtán túl. (Wieni szerkesztőnktől). ------------------------- Német-Ausztria malomiparában az elmúlt héten — a 3 karácsonyi ünnep miatt is — siri csönd uralkodott. Az új osztrák-német Kriegsgetreideanstalt (Hadi Termény) kezdettől fogva megtalálta azt a hangot, amelyen a malmokkal mint egyenrangú szerződő felekkel beszélni kell és a korábbiintézmény fennhéjázó, parancsoló módja eltűnt. ^Folytatása a la-ik oíi,aim..) KANN is HELLER BUDAPEST, V. KER., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 62. SZÁM. összes műszaki*, malom*, üzemezékek és anyagok, malom* szerelvények, teljes malom* és villamoilégítési berendezések. MALOMKŐGYÁRA: X., HALOM-UTCZA 6. SZÁM. Ajánlja összes malomkőgyári gyártmányait nevezetesen szementbe rakott budai „Speciál“h m malomköveket minden őrlési czélra. Ezidőszerint a legmegbízhatóbb és legjobb munkateljesítményü malomkő. Továbbá Hurgária-műköveket, sóőrlőket, szab. függőleges kövekkel dolgozó darálókat, terméskővel, vagy műkővel.