Molnárok Lapja, 1921 (28. évfolyam, 1-53. szám)

1921-01-01 / 1. szám

6 Drágasági pótlék a szaklapnak. Míg egyesek a legponto­sabb fizetésen kívül mél­tányolják a mi rendkívüli helyzetünket, addig sok ezer olvasónknak éve­ken át nem jut eszükbe az, hogy a lapért talán fizetni is kellene. Az ilyen kényelmes vagy hanyag urak azután a lapra és annak szerkesztőjére lesznek dühösek, ha a lapot be­szüntetjük a czímükre és addig nem küldjük, amíg régi tartozásaikat nem rendezik. Pedig a szaklap szerkesztője sem adhat ingyen­ táp­lálékot (szellemi táplálékot), aminthogy a rideg számlák láttára minden melléktekintet meg­szűnik. Ezek jutnak eszünkbe, amikor mélyen érzett elismeréssel közöljük azok neveit, akik kitartanak mellettünk. A múlt kimutatás óta alábbi t. czímeket soroljuk elő: Helmeczy Elek és Fiai, Nyírbátor................... 760 U K Keszler Bernát és Mór, Zalabér.....................260 Kálmán Bertalan, Aszód .................................240 Cseuz Kálmán és Tsai, Kunszentmárton........200 Mester Elek, Czegléd .................................... 200 Erkel-malom, Gyula......................................... 160 Graefl Jenő, Tiszafüred ... ............................... 160 Markovics János, Szendrő............................... 140 Laczó Pál, Békéscsaba.......................... 100 Malonyay József, Debreczen ......................... 100 Spitz Dezső és Tsai, Nagyecsed.................... 100 Fecske János, Jászberény .............................. 80 Márkus Mór, Magyaregres.............................. 60 Rónay Mihály, Rákoskeresztúr......................... 60 Sipos Károly Szilasbalhás.............................. 50 Aranyi József, Derecske ............................... 40 Kertés Imre, Enying ................................ 20 Kiss Sándor, Miklósi .................................... 20 Lovász Gyula, Kistelek.................................... 20 Münthner Tivadar, Gyoma.............................. 20 Nagy István, Sajószipéter .............................. 20 Neumann Testvérek, Gödöllő......................... 20 Szabó Lajos, Szentes .................................... 20 Klipcsek Pál, Keczel ................ 14 Kovács József, Kutas ........................... 12 Bokody László, Bia.......................................... 10 Dobay Mihály, Nyirmegyei.............................. 10 Halász Elek, Recsk­e....................................... 10 Bódy Ern­ő, Csongrád .................................... IC Simon Károly, Alsórajk................. 10 Vasárnapi molnáriskola. — írja: Schermann Richard malommérnök. — V. (Első közlemény a M. L. szept. 25-iki számában, má­sodik a M. L. okt 23-iki számában, harmadik a M. L. nov. 6-iki számában, negyedik a M. L. decz. 4-iki számában, ötödik a M. L. decz. 25 iki számában). a) A sima­őrlés. A búza-simaörlés. Régente csak simaörlést ismertek, a búzát egy pár kövön összeőrölték finomra s az igy nyert őrleményt korpájával együtt kész anyagnak tekin­tették. Ezt a lisztet simalisztnek (Flachmehl) vagy kor­pás­ lisztnek nevezték. A legtöbb háziasszony azonban sütés előtt kéziszitával kiválasztotta a simalisztből a korpa nagyobb részét. Később a malomban szitaszekrényt állítottak fel, melyben az őrlemény egy abban kifeszített szitatömlőn ment keresztül, ezt a szitatömlőt egy villa segítségével, melynek a vége a kő­szál vasára ékelt háromfogu (Trian­­gel) kerekére volt szorítva s igy a szitatömlő egy ide­­oda való rázásnak volt kitéve s az őrleményből ki­rázta a lisztet. A tömlő átmenetét újra felöntötték a kőjáratra s ezt a műveletet addig ismételték 13—4-szer) mig a korpa lisztmentes nem lett, később a szitálás­­hoz már hengerszitákat, illetve nasábszitákat használ­tak s a töretést és derezekiőrlést külön-külön kőjáraton végezték. Az 1-es számú diagramm mutat egy ilyen simaőrlő rendszert: a tisztított búza az első kőjárat fölötti ket­tős tartány egyik felébe (a) megy, onnan az első kőjá­ratra ib) lesz vezetve, ezen a búza egészen apróra lesz őrölve úgy, hogy minél több lisztet és kevés derezét nyerjünk. Az őrlemény egy előszitára (c) lesz vezetve, mely 28-as számú platinázott sodrony­szövettel van bevonva. Az át­menet a kettős tartány másik felébe (d) megy. A 28-as sod­ronyszövet átejtése — lszt- és derezekeverék — rámegy a lisztosztályozóra (c). Ez a hasábszita (cziliinder) 8., 9. és 10-es selyemszitaszövettel van bevonva. Azért van az elején ritkább és a végén sű­rűbb selyem szövet, mert az elején sok a kiszitálandó anyag (liszt) s mivel annak faj­­súlya nagyobb, mint a korpa­részecskéké, először is előbbi veszi igénybe a szövet nyílásait, ellenben a hasábszita végén már kevés liszt /. sz. őrlődiagramm. van az őrleményben, tehát már a korpás részecskék is hozzáférnek a szövet nyílásaihoz s ha itt is 8-as se­lyemszövet volna, sok korparészecske jutna a liszt közé. A liszt zsákokba folyik s az I. és II. zsák, mint leg­szebb liszt külön lesz állítva. A III. zsák a következő lisztekhez lesz keverve. A lisztosztályozó szita (e) átmenete mint I. goromba dercze egyenesen a második kőjáratra (f) megy s az első őrléssel egyidejűleg lesz őrölve, innét az őrle­mény (minthogy puha anyag) előszita nélkül mindjárt a lisztosztályozó hasábszitára (g) megy. Ez már fino­mabban van bevonva, mert egyrészt kevesebb a szi­tálandó anyag, másrészt pedig finomabbra is van meg­őrölve. Az 1. és 2. zsák liszt ismét külön lesz állítva. Az átmenet pedig mint I. finom derce a második kő­­járat fölötti tartány (h) felébe megy. Ha lefogyott az (a) tartányból a búza, vele együtt elfogy az őrlőanyag, vagyis az 1 ger. dercze is a második kőjáratról. Most kerül megőrlés alá az első őrlés átmenete vagyis a második őrlés. Ez a tartány (d) feléből a (6) kőjáratra megy, onnan a (c) előszitára. Az előszita át­menete mint a 2. őrlés átmenete, a most már üres (a) felébe megy a tartánynak, melyben előtte búza volt. Az előszita átejtése a lisztosztályozó szitára (e) megy. A lisztje zsákba folyik, átmenete pedig mint 2 gr­­dercze az (/) tartányba lesz vezetve. Egyidejűleg a má­sodik őrléssel, a második kőjáratra a (h) tartányból az I. finom dercze lesz feldolgozva. Ennek az átmenete vagyis a 2. finom dercze, a 2. gr. derczével együtt az (0 tartányba megy, lisztje pedig mint előzően, zsákokba folyik. A második őrlés után következik a harmadik vagyis a kiőrlés. Ha a (d) tartány üres, akkor az (d) tartány­ból a második őrlés átmenete mint 3. őrlés lesz a kőre eresztve, most már úgy kell megfogatni a követ, hogy az őrleményből szitálás után lisztmentes korpa maradjon. Az őrlemény rámegy (ej előszitára, átejtése a lisztosztályozó hasábszitára (e), átmenete pedig az előszita átmenetével együtt mint kész korpa lesz fel­fogva. A harmadik őrléssel egyidőben a 2. gr. dercze és a 2. finom dercze az (/) tartányból lesz a második kőjáratra eresztve s úgy összeőrölve, hogy az őrle­mény a hasábszitán (g) megszitálva, átmenetül csak tisztmentes korpát adjon le, mely a (c) és (e) sziták át­menetével össze lesz vezetve. A nyert liszt az I. őrlés és I. derceeőrlés első két zsákja kivételével, össze lesz keverve kenyérlisztnek, az előbbi különállított liszt pedig a fehér lisztet ké­pezi. Minthogy ma már a legkisebb simaőrlő malmo­kat is lehetőleg átalakítják félmagasőrlésű malmokká, majd inkább azokkal foglalkozunk bővebben. b) A rozsőrlés. Ez általánosságban mindenhol egyforma, eltérések csak annyiban vannak, hogy az egyik ur­alomban az első töret átmenet összességében (vagyis a derezék­­kel együtt) továbbmegy a második töretre, a második­ról a harmadikra s igy tovább, mig ki nincs őrölve, mig a másik malomban az első és második töret der­­ezéjét egy külön derezejáraton őrlik ki, mely eljárás nagyon megkönnyíti a többi töret munkáját s a liszt­kiaknázás is kedvezőbb. Ez utóbbi őrlési eljárási mód bizonyult a jobbiknak. A 2. számú őrlő­dia­gramm egy kisebb rozs­malom rendszerét mutatja, melynek őrlési folyamata azonos az 1. számú őrlő­diagramméval, azzal a kü­­lönbséggel, hogy az első kőjárat helyett egy Ganz­­féle 21/a hengerszék van és a hasábsziták helyett egy kétrészű sikszita. Te­­hát épugy búzát is lehet őrölni ezen a rendsze­ren simaőrlési módra. Van azonban ezen őrlőrend­szernek még az első töret előtt egy zúzóhengerszéke, mely a tisztított rozsot az első töret előtt megzúzza. A zúzóhengerszéken (a) meg lesz zúzva a rozs és onnan a rázószitára (le) lesz vezetve, mely kiválasztja belőle az úgynevezett kéktisztet (Blaumeh), melyet később a korpa közé keverünk. Már ebből is kitűnik, mily fontos a rozsőrlésnél a zúzóhenger. Először meg­könnyíti az első töret munkáját, úgy hogy ott a porha­nyóvá vált szemet könnyebben tudjuk összetörni és sok első töretlisztet nyerünk, másodszor elhárítjuk azt, hogy a kékliszt a szép első töret lisztje közé menjen. Általánosan ismert, hogy a rozsőrlés annál eredmé­nyesebb, minél több lisztet tudunk elérni az első töretnél s minél rövidebb uton tudjuk a kiőrlést elérni. Amikor (1810. után) az első daratisztitókat alkalmazták a malmokban s bevezették a daraőrlést, egy bécsi malom kísérletet tett s a rozsot is ily módon őrölte meg. Daráit daratisztitón tisztította s a tisztított darát külön őrölte meg. Az eredmény azonban semmi előnyt nem biztosított a simaőrlés ellenében, sőt azzal a hátránnyal járt, hogy az elnyújtott őrlési eljárás közben a porlási veszteség elérte a 7 °/n-ot. Az elért fehér­liszt (kivéve néhány­­ különkivonat) pedig nem volt külömb az egyszerű simaőrlésnél nyert első töretliszt­ 2. számú őrlő-diagramm­nél. Ma, mikor a hengerszékek állanak rendelkezésünkre 300—350 mm. átmérőjű hengerekkel, ha előzőleg zúzva lett a rozs és nem túlságos szívós, az első töretnél 30—320/o kész és nagyon szép lisztet lehet elérni. A 2. számú őrlési-diagramm rendszerén úgy is lehet őrölni, hogy az első és második töret derezéjét a kőjárat feletti tartány egyik felébe összegyűjtjük és a kő­járaton teljesen kiőröljük, miközben a hengeren négyszer törelünk és a negyedik töret átmenetét, közben a dereze­­őrléssel végzett kőjáraton még egyszer összeőröljük. Az így nyert lisztek a háború előtt osztályozva lettek és mint kereskedelmi lisztek 3, 4 sőt 6-féle minőségben kerültek forgalomba. Az egyes minőségekre osztályozott lisztet a (c) garatról egy felvonó felvitte a (d) liszt­­keverő gépre s egyformára keverve (e) lezsákoló- vagy csomagológépnél adta le a kész lisztet. A kereskedelmi rozsliszt-kiaknázás a legtöbb malomban a követ­kező volt: 0/1. II. III. Összesen: 72 °/c sütőképes liszt. Egyes malmok 4, 5 és 6-féle lisztet osztályoztak, aszerint ahogy a vevőközönség azt kívánta. Ma az egész országban egyforma a kiaknázás és pedig, csereőrlésnél 75°/o és a közélelmezés részére 82 °/o. A továbbiakban még néhány automatikus rozsmalom őrlési diagrammjával foglalkozunk. o r számú rozsliszt 55 °/o » * 10 %, 7 o/0 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1921. január 1. Nyúttór. tpA-n U eSKSC23SE3BK$^ I Malomtulajdonos urak. I saját érdekében felkérjük, hogy mielőtt bármilyen malomszükségleti anyagot ren­delne, kérjen tőlünk ajánlatot. Raktáron tartunk: i­ vaf&df svAJczC ^ § szitaseiymelle*» minden számban. I ísl6aM?"Ä RilMknedmM. n Sarlsgeket és neriegcisvaritkat. 5 Békeidőbeli minőségű gép- és hengerolajai valamint az összes műszaki ciklinket és mindenféle matom­félverelési anyagot­­ garantált, elsőrendű minőségben a legszolidabb napi árakon. Hite AKI­ és *iALa,íiF£bSZ£REL£SS VÁLLALAT EZELŐTT TAK.IÁÍV É­S TÁlÍSi »««Sáp®st, V., Csáky utcza ». fd­­m­:­­«­« Li­timek trill­elmes zabot, kölest, hüvelyes- és takarmányféléket mézet, mákot, diót, hajdina, czirok és napraforgó magot, valamint egyéb gazdasági magvakat és terményeket. BERGER SÁNDOR gabona- és termény-bizományos, Budapest, V., Báthory-utcza 23. sz. VeU'an : 98—10. Sürgöny czim : SERat'JS. Csak a legjobbat adjuk! Müller L. K. és társa. Telefon: 51—02. Malmoknak, szövet­kezeteknek, bányák­nak, uradalmaknak, földbirtokosoknak legszolidabb minő­ségű . Munkásbakancso­kat, tisztviselői czipőket, strapa-, női- és gyermek­­czipeket nagybani árak mel­lett szállít az e téren speczialista és évek óta megbízhatónak elismert c­ég. BUDAPEST, IV., Károly-körut 4. I­ em Kérje képes árjegyzékünket! IvalüEDBl lÜH SfeA ft T­rialon5él,ilészeres gép- és rostalemezgyári UKMEKEL nUUV Db S * jgBdgpest x., Szlávy-utC2a 27-30 Sürgönyczim: Graepelék Budapest. Telefon: József 91— 87. Viznyomás&­ Ofi&jsajtók (olajmalmok). Teljes malom-, árpakása-, árpagyöngy- és kölesgyártáshoz szükséges gépek és be­rendezések. Árpakásahántoló- és görgető­gépek (Holländerek). Lyukasztott Bemazeket bármilyen czélra gyártunk. Felszólításra készséggel szolgálunk felvilágosítással, ajánlattal és kívánatra kiküldjük szakmérnökünket megbeszélés és a meg­rendelés átvétele végett.

Next