Molnárok Lapja, 1921 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1921-01-01 / 1. szám
6 Drágasági pótlék a szaklapnak. Míg egyesek a legpontosabb fizetésen kívül méltányolják a mi rendkívüli helyzetünket, addig sok ezer olvasónknak éveken át nem jut eszükbe az, hogy a lapért talán fizetni is kellene. Az ilyen kényelmes vagy hanyag urak azután a lapra és annak szerkesztőjére lesznek dühösek, ha a lapot beszüntetjük a czímükre és addig nem küldjük, amíg régi tartozásaikat nem rendezik. Pedig a szaklap szerkesztője sem adhat ingyen táplálékot (szellemi táplálékot), aminthogy a rideg számlák láttára minden melléktekintet megszűnik. Ezek jutnak eszünkbe, amikor mélyen érzett elismeréssel közöljük azok neveit, akik kitartanak mellettünk. A múlt kimutatás óta alábbi t. czímeket soroljuk elő: Helmeczy Elek és Fiai, Nyírbátor................... 760 U K Keszler Bernát és Mór, Zalabér.....................260 Kálmán Bertalan, Aszód .................................240 Cseuz Kálmán és Tsai, Kunszentmárton........200 Mester Elek, Czegléd .................................... 200 Erkel-malom, Gyula......................................... 160 Graefl Jenő, Tiszafüred ... ............................... 160 Markovics János, Szendrő............................... 140 Laczó Pál, Békéscsaba.......................... 100 Malonyay József, Debreczen ......................... 100 Spitz Dezső és Tsai, Nagyecsed.................... 100 Fecske János, Jászberény .............................. 80 Márkus Mór, Magyaregres.............................. 60 Rónay Mihály, Rákoskeresztúr......................... 60 Sipos Károly Szilasbalhás.............................. 50 Aranyi József, Derecske ............................... 40 Kertés Imre, Enying ................................ 20 Kiss Sándor, Miklósi .................................... 20 Lovász Gyula, Kistelek.................................... 20 Münthner Tivadar, Gyoma.............................. 20 Nagy István, Sajószipéter .............................. 20 Neumann Testvérek, Gödöllő......................... 20 Szabó Lajos, Szentes .................................... 20 Klipcsek Pál, Keczel ................ 14 Kovács József, Kutas ........................... 12 Bokody László, Bia.......................................... 10 Dobay Mihály, Nyirmegyei.............................. 10 Halász Elek, Recske....................................... 10 Bódy Ernő, Csongrád .................................... IC Simon Károly, Alsórajk................. 10 Vasárnapi molnáriskola. — írja: Schermann Richard malommérnök. — V. (Első közlemény a M. L. szept. 25-iki számában, második a M. L. okt 23-iki számában, harmadik a M. L. nov. 6-iki számában, negyedik a M. L. decz. 4-iki számában, ötödik a M. L. decz. 25 iki számában). a) A simaőrlés. A búza-simaörlés. Régente csak simaörlést ismertek, a búzát egy pár kövön összeőrölték finomra s az igy nyert őrleményt korpájával együtt kész anyagnak tekintették. Ezt a lisztet simalisztnek (Flachmehl) vagy korpás lisztnek nevezték. A legtöbb háziasszony azonban sütés előtt kéziszitával kiválasztotta a simalisztből a korpa nagyobb részét. Később a malomban szitaszekrényt állítottak fel, melyben az őrlemény egy abban kifeszített szitatömlőn ment keresztül, ezt a szitatömlőt egy villa segítségével, melynek a vége a kőszál vasára ékelt háromfogu (Triangel) kerekére volt szorítva s igy a szitatömlő egy ideoda való rázásnak volt kitéve s az őrleményből kirázta a lisztet. A tömlő átmenetét újra felöntötték a kőjáratra s ezt a műveletet addig ismételték 13—4-szer) mig a korpa lisztmentes nem lett, később a szitáláshoz már hengerszitákat, illetve nasábszitákat használtak s a töretést és derezekiőrlést külön-külön kőjáraton végezték. Az 1-es számú diagramm mutat egy ilyen simaőrlő rendszert: a tisztított búza az első kőjárat fölötti kettős tartány egyik felébe (a) megy, onnan az első kőjáratra ib) lesz vezetve, ezen a búza egészen apróra lesz őrölve úgy, hogy minél több lisztet és kevés derezét nyerjünk. Az őrlemény egy előszitára (c) lesz vezetve, mely 28-as számú platinázott sodronyszövettel van bevonva. Az átmenet a kettős tartány másik felébe (d) megy. A 28-as sodronyszövet átejtése — lszt- és derezekeverék — rámegy a lisztosztályozóra (c). Ez a hasábszita (cziliinder) 8., 9. és 10-es selyemszitaszövettel van bevonva. Azért van az elején ritkább és a végén sűrűbb selyem szövet, mert az elején sok a kiszitálandó anyag (liszt) s mivel annak fajsúlya nagyobb, mint a korparészecskéké, először is előbbi veszi igénybe a szövet nyílásait, ellenben a hasábszita végén már kevés liszt /. sz. őrlődiagramm. van az őrleményben, tehát már a korpás részecskék is hozzáférnek a szövet nyílásaihoz s ha itt is 8-as selyemszövet volna, sok korparészecske jutna a liszt közé. A liszt zsákokba folyik s az I. és II. zsák, mint legszebb liszt külön lesz állítva. A III. zsák a következő lisztekhez lesz keverve. A lisztosztályozó szita (e) átmenete mint I. goromba dercze egyenesen a második kőjáratra (f) megy s az első őrléssel egyidejűleg lesz őrölve, innét az őrlemény (minthogy puha anyag) előszita nélkül mindjárt a lisztosztályozó hasábszitára (g) megy. Ez már finomabban van bevonva, mert egyrészt kevesebb a szitálandó anyag, másrészt pedig finomabbra is van megőrölve. Az 1. és 2. zsák liszt ismét külön lesz állítva. Az átmenet pedig mint I. finom derce a második kőjárat fölötti tartány (h) felébe megy. Ha lefogyott az (a) tartányból a búza, vele együtt elfogy az őrlőanyag, vagyis az 1 ger. dercze is a második kőjáratról. Most kerül megőrlés alá az első őrlés átmenete vagyis a második őrlés. Ez a tartány (d) feléből a (6) kőjáratra megy, onnan a (c) előszitára. Az előszita átmenete mint a 2. őrlés átmenete, a most már üres (a) felébe megy a tartánynak, melyben előtte búza volt. Az előszita átejtése a lisztosztályozó szitára (e) megy. A lisztje zsákba folyik, átmenete pedig mint 2 grdercze az (/) tartányba lesz vezetve. Egyidejűleg a második őrléssel, a második kőjáratra a (h) tartányból az I. finom dercze lesz feldolgozva. Ennek az átmenete vagyis a 2. finom dercze, a 2. gr. derczével együtt az (0 tartányba megy, lisztje pedig mint előzően, zsákokba folyik. A második őrlés után következik a harmadik vagyis a kiőrlés. Ha a (d) tartány üres, akkor az (d) tartányból a második őrlés átmenete mint 3. őrlés lesz a kőre eresztve, most már úgy kell megfogatni a követ, hogy az őrleményből szitálás után lisztmentes korpa maradjon. Az őrlemény rámegy (ej előszitára, átejtése a lisztosztályozó hasábszitára (e), átmenete pedig az előszita átmenetével együtt mint kész korpa lesz felfogva. A harmadik őrléssel egyidőben a 2. gr. dercze és a 2. finom dercze az (/) tartányból lesz a második kőjáratra eresztve s úgy összeőrölve, hogy az őrlemény a hasábszitán (g) megszitálva, átmenetül csak tisztmentes korpát adjon le, mely a (c) és (e) sziták átmenetével össze lesz vezetve. A nyert liszt az I. őrlés és I. derceeőrlés első két zsákja kivételével, össze lesz keverve kenyérlisztnek, az előbbi különállított liszt pedig a fehér lisztet képezi. Minthogy ma már a legkisebb simaőrlő malmokat is lehetőleg átalakítják félmagasőrlésű malmokká, majd inkább azokkal foglalkozunk bővebben. b) A rozsőrlés. Ez általánosságban mindenhol egyforma, eltérések csak annyiban vannak, hogy az egyik uralomban az első töret átmenet összességében (vagyis a derezékkel együtt) továbbmegy a második töretre, a másodikról a harmadikra s igy tovább, mig ki nincs őrölve, mig a másik malomban az első és második töret derezéjét egy külön derezejáraton őrlik ki, mely eljárás nagyon megkönnyíti a többi töret munkáját s a lisztkiaknázás is kedvezőbb. Ez utóbbi őrlési eljárási mód bizonyult a jobbiknak. A 2. számú őrlődiagramm egy kisebb rozsmalom rendszerét mutatja, melynek őrlési folyamata azonos az 1. számú őrlődiagramméval, azzal a különbséggel, hogy az első kőjárat helyett egy Ganzféle 21/a hengerszék van és a hasábsziták helyett egy kétrészű sikszita. Tehát épugy búzát is lehet őrölni ezen a rendszeren simaőrlési módra. Van azonban ezen őrlőrendszernek még az első töret előtt egy zúzóhengerszéke, mely a tisztított rozsot az első töret előtt megzúzza. A zúzóhengerszéken (a) meg lesz zúzva a rozs és onnan a rázószitára (le) lesz vezetve, mely kiválasztja belőle az úgynevezett kéktisztet (Blaumeh), melyet később a korpa közé keverünk. Már ebből is kitűnik, mily fontos a rozsőrlésnél a zúzóhenger. Először megkönnyíti az első töret munkáját, úgy hogy ott a porhanyóvá vált szemet könnyebben tudjuk összetörni és sok első töretlisztet nyerünk, másodszor elhárítjuk azt, hogy a kékliszt a szép első töret lisztje közé menjen. Általánosan ismert, hogy a rozsőrlés annál eredményesebb, minél több lisztet tudunk elérni az első töretnél s minél rövidebb uton tudjuk a kiőrlést elérni. Amikor (1810. után) az első daratisztitókat alkalmazták a malmokban s bevezették a daraőrlést, egy bécsi malom kísérletet tett s a rozsot is ily módon őrölte meg. Daráit daratisztitón tisztította s a tisztított darát külön őrölte meg. Az eredmény azonban semmi előnyt nem biztosított a simaőrlés ellenében, sőt azzal a hátránnyal járt, hogy az elnyújtott őrlési eljárás közben a porlási veszteség elérte a 7 °/n-ot. Az elért fehérliszt (kivéve néhány különkivonat) pedig nem volt külömb az egyszerű simaőrlésnél nyert első töretliszt 2. számú őrlő-diagrammnél. Ma, mikor a hengerszékek állanak rendelkezésünkre 300—350 mm. átmérőjű hengerekkel, ha előzőleg zúzva lett a rozs és nem túlságos szívós, az első töretnél 30—320/o kész és nagyon szép lisztet lehet elérni. A 2. számú őrlési-diagramm rendszerén úgy is lehet őrölni, hogy az első és második töret derezéjét a kőjárat feletti tartány egyik felébe összegyűjtjük és a kőjáraton teljesen kiőröljük, miközben a hengeren négyszer törelünk és a negyedik töret átmenetét, közben a derezeőrléssel végzett kőjáraton még egyszer összeőröljük. Az így nyert lisztek a háború előtt osztályozva lettek és mint kereskedelmi lisztek 3, 4 sőt 6-féle minőségben kerültek forgalomba. Az egyes minőségekre osztályozott lisztet a (c) garatról egy felvonó felvitte a (d) lisztkeverő gépre s egyformára keverve (e) lezsákoló- vagy csomagológépnél adta le a kész lisztet. A kereskedelmi rozsliszt-kiaknázás a legtöbb malomban a következő volt: 0/1. II. III. Összesen: 72 °/c sütőképes liszt. Egyes malmok 4, 5 és 6-féle lisztet osztályoztak, aszerint ahogy a vevőközönség azt kívánta. Ma az egész országban egyforma a kiaknázás és pedig, csereőrlésnél 75°/o és a közélelmezés részére 82 °/o. A továbbiakban még néhány automatikus rozsmalom őrlési diagrammjával foglalkozunk. o r számú rozsliszt 55 °/o » * 10 %, 7 o/0 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1921. január 1. Nyúttór. tpA-n U eSKSC23SE3BK$^ I Malomtulajdonos urak. I saját érdekében felkérjük, hogy mielőtt bármilyen malomszükségleti anyagot rendelne, kérjen tőlünk ajánlatot. Raktáron tartunk: i vaf&df svAJczC ^ § szitaseiymelle*» minden számban. I ísl6aM?"Ä RilMknedmM. n Sarlsgeket és neriegcisvaritkat. 5 Békeidőbeli minőségű gép- és hengerolajai valamint az összes műszaki ciklinket és mindenféle matomfélverelési anyagot garantált, elsőrendű minőségben a legszolidabb napi árakon. Hite AKI és *iALa,íiF£bSZ£REL£SS VÁLLALAT EZELŐTT TAK.IÁÍV ÉS TÁlÍSi »««Sáp®st, V., Csáky utcza ». fdm:«« Litimek trillelmes zabot, kölest, hüvelyes- és takarmányféléket mézet, mákot, diót, hajdina, czirok és napraforgó magot, valamint egyéb gazdasági magvakat és terményeket. BERGER SÁNDOR gabona- és termény-bizományos, Budapest, V., Báthory-utcza 23. sz. VeU'an : 98—10. Sürgöny czim : SERat'JS. Csak a legjobbat adjuk! Müller L. K. és társa. Telefon: 51—02. Malmoknak, szövetkezeteknek, bányáknak, uradalmaknak, földbirtokosoknak legszolidabb minőségű . Munkásbakancsokat, tisztviselői czipőket, strapa-, női- és gyermekczipeket nagybani árak mellett szállít az e téren speczialista és évek óta megbízhatónak elismert cég. BUDAPEST, IV., Károly-körut 4. I em Kérje képes árjegyzékünket! IvalüEDBl lÜH SfeA ft Trialon5él,ilészeres gép- és rostalemezgyári UKMEKEL nUUV Db S * jgBdgpest x., Szlávy-utC2a 27-30 Sürgönyczim: Graepelék Budapest. Telefon: József 91— 87. Viznyomás& Ofi&jsajtók (olajmalmok). Teljes malom-, árpakása-, árpagyöngy- és kölesgyártáshoz szükséges gépek és berendezések. Árpakásahántoló- és görgetőgépek (Holländerek). Lyukasztott Bemazeket bármilyen czélra gyártunk. Felszólításra készséggel szolgálunk felvilágosítással, ajánlattal és kívánatra kiküldjük szakmérnökünket megbeszélés és a megrendelés átvétele végett.