Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1922-10-14 / 41. szám

Budapest, 1922. október 14 MOLNÁROK LAPJA Mi lett a mese vége? Ma vettünk pancsovai, zimo­­nyi prima-búzát, 60 vagyont (77 kgr. fajsuly, ez az idén szép búza) ad Schlepper Sziszek 14.80 Kért. És ami a legszebb: a vételár Sziszeken való megérkezés­kor fizetendő. Hol látott Ön mostanában egy gazdál­kodót, aki nem előre, azonnal, az üzlet megkötésénél kéri a pénzt! ? A szállításért törődjék aztán az, akinek a pénze benne fekszik. Addig ő nyugodtan használja a pénzt, migawaggo.sokat a szájába tolják, hogy: Na, most már kegyeskedjél rakodni, így jár az, aki árujával spekulál, hogy majd a zürichi tőzsdések és tudja az Isten, még mely más hatalom a valutát le fogja nyomni. De hátha mégis fölmegy ? Most aztán kínálják dögiben a búzát, amely a múlt héten még a­ feladóállomás, előre fizetve 16 K-ért simán elkelt. Malomipari gépkiállítást rendez a jövő nyá­-------------------------------------van az Országos Molnáregyesület Budapesten a városligeti Ipar­csarnokban és a mellette épült fővárosi pavilion­­ban a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 85.249/XVIII. 1922. számú engedélyokirata értel­mében. A gépek és készülékek szerelése június 16-án kezdődik, a megnyitás július 15—16-ára van tervezve és tart augusztus 15-éig, a le­szerelésnek aug. 31-éig kell megtörténnie. A kiállítás igazgatója Jutassy Ödön, a nagybizott­ság és szűkebb intéző­bizottság összeállítása most készül és önkéntes jelentkezések szívesen fogadtatnak, nehogy arra való szakemberek el­nézésből mellőztessenek. Visszkereset az egyetemleges (A m. kir. miniszté­kezességből folyólag. M^E^számuTnS lete az őrlési és forgalmi adóról szóló 1921 : XXXIX. t.-cz. 14. §-a alapján a vidéki vámörlőmalmokkal kö­­tött egyezményből származó vitás ügyekben eljáró bíró­ság szervezete és eljárása tárgyában kibocsátott 4935/ 1922. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában.) A m. kir. minisztérium az 1922 : XVII. t.-cz. 6. §-ának 1. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendeli: A 4935/1922. M. E. számú rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A visszkeresetet legkésőbb az 1923. évi február hó 16. napjáig bezárólag a jelen rendelet értelmében mind­egyik kir. törvényszéknél alakuló vegyes bíróság előtt az ugyanazon körzethez tartozó valamennyi olyan vámörlő­­malom ellen kell megindítani, amelyeket az említett ke­zességi okirat szerint egyetemleges kötelezettség terhel. Ha a közélelmezésügyi miniszter az egyetemleges ke­zességből folyó jogait az 1922. évi deczember hó 16. nap­jánál későbbi időpontban gyakorolja, a visszkereseti jog érvényesítésére a jelen rendelet nem nyer alkalmazást. Budapest, 1922. október 6 án. (A 4935. rendelet módosítására azért volt szük­ség, hogy az okt. 31-én túl való jogfenntartásra alka­lom nyúttassék a decz. 16-ától febr. 16 áig terjedő időre az egyetemleges felelősségben levő malmoknak. — Szerk.) Szénbajok. A múlt héten, — mint sajnálattal halljuk, — --------------a széntermelésben ismét nehézségek me­rültek fel. Tudniillik a tót bányamunkások, az úgyne­vezett „liptákok“, akik tavaly ilyenkor már teljes szám­mal dolgoztak a nagy magyar bányatelepeken, az idén még nem tértek vissza, ami a termelést érzékenyen csökkenti. Mint halljuk, jórészt a franczia uralom alatt álló bányákhoz szerződtek, mert ott jó valutában fize­tik őket. A malmok ellátását ezek a bajok annyiban érintették, hogy jelenleg a nekik kiutalt szén mintegy 40°h-a kisbányákból való, gyengébb minőségű. A Köz­élelmezési Minisztérium most erélyes lépéseket tett illetékes helyen, hogy a malmok szénellátását minő­ségileg is lehetőleg megjavítsa. Főkép a vámmalmok ellátását szorgalmazza a minisztérium, míg eddig a fősúlyt inkább a hatósági lisztet előállító malmokra helyezték. Itt jegyezzük meg, hogy a Központi Árvizs­gáló Bizottság egyelőre beszüntette a szénárak előzetes megállapítását, mert a bérek és anyagárak hullámzása oly nagy és előre nem látható, hogy a bányákat fel kellett menteni a kalkulácziók benyújtásától és így csak utólag vizsgálják meg a számlákat. Miért tudja a Malombiztosító A malom tűzbiztosí­tásáért eddig a mol­nár minden 1000 ko­rona biztosított ösz­­szeg után végered­­sok esetben ennél is miért tudja napidíja, útiköltségei, jutalékok, irodák fenntartása stb. ennek a 30 koronának legalább felét felemésztik. 3. A rendkívüli károk tartalékolására szükség van, nehogy az egyes üzletévek eredményeiben nagy ki­lengések mutatkozzanak. 4. A biztosító­társaságok vezetőinek is természetesen az a törekvésük, hogy minél nagyobb nyereséget hoz­zanak ki és juttassanak a részvényeseknek. Lássuk most már, hogyan lett a 30 koronából 14 K? 1. A koc­kázati díj csökkenthető volt azzal a fel­tevéssel, hogy minden molnár itt adja fel biztosítását. Ugyanis az országban a statisztika szerint évenként bizonyos számú malom leég. A múltban megtörténhe­tett, hogy ezek a leégett malmok 5—6 társaságra ju­tottak, ennélfogva ezeknek veszteséges volt az évük, míg a többi társaságoké kármentesen folyt le. Ha azon­ban az összes malom biztosítása egy helyen közpon­tosul, a koc­kázat egyenletesebbé, azaz jobbá válik, tehát a koc­kázati díj leszállítható.­­ A 30 koronának legnagyobb tétele: a költségek a Malombiztosító Részvénytársaságnál egész csekély összegre redukáltattak. Tehát sem szerzési, sem szer­vezési költség, sem jutalék, sem útiköltség stb. nincs felszámítva, éppett ezért minden molnárnak önként fel kell ajánlani biztosítását, mert annak megszerzési költségei töröltettek a díjból. 3. Miután kizárólag egynemű objektumok (malmok) kerülnek biztosításra, melyek között az értékkülönbö­­zet aránylag nem nagy, a rendkívüli károk tartaléka leszállíttatott. 4. A Malombiztosító Részvénytársaság nem kereske­delmi vállalat, hanem kizárólag a molnárság érdekében alakult. Részvénytársasági formáját csak azért vette fel, mert a törvény előírja, ennélfogva nyereséget a díjtételbe nem kalkulált be. Most már mindenki előtt világos lehet, miért tudja a mi intézetünk a biztosítást 30—36 korona helyett 14 koronáért vállalni és ha a molnárság saját jól fel­fogott érdekében malmát — inkább ma, mint holnap — intézetünknél feladja, úgy az 5 évi szerződés letelte után előreláthatólag további díjcsökkenés következik be. rt. a biztosítást 14°/oo évi dij­­ért vállalni ? ményben legalább 30 koronát, ___ többet fizetett. Önként felvetődik a kérdés: most ugyanezt a mi intézetünk, a Malombiztosító Rész­vénytársaság (Budapest, IV., Kaas Ivár­ u. 5.) 14 koro­náért vállalni? Hogy ez­t megérthessük, meg kell vizsgálnunk, miből is áll ez a 1000 koronánként eddig fizetett 30 korona díj ? A 30 korona részei: 1. koc­kázati díj, 2. a köz­ponti és vidéki szervezetek költségei, 3. rendkívüli ká­rok tartaléka és 4. a részvényesek haszna. 1. A koc­kázati díj az a valószínű összeg, mely a károk kifizetéséhez szükséges, ez tehát okvetlenül megfizetendő. 2. A központi és vidéki szervezetek költségeit fel­sorolni lehetetlen. A tisztviselők és ügynökök fizetése, Nyilttér, IHB mt sara Malomtulajdonos urak! Saját érdekében felkérjük, hogy mielőtt bármilyen malomszakségleti anyagot ren­delne, kérjen tőlünk ajánlatot. Raktáron tartunk: valódi svájc­i szilaselymeket, minden számban. V.lódMt.nd.r­ p|g|QR|||ggg[|[]|g||gt. Sarlagokat és sarlagcsavarokat. Békeidőbeli minőségű gép- és henger olajat valamint az összes műszaki czikkákat és mindenféle malomfalszaralési anyagot „ garantált, elsőrendű minőségben a legszolidabb jó napi­ árakon. n MŰSZAKI- ÉS MALfiMFELSZERELÉSi | VÁLLALAT ■udapast, V., Csiky-utcza S. *«¡«»-· ■«-»« Hemes László, Budapest V, Nádor­ u. 38. gabona- és őrlemény­­bizományon. Sürgönyöstül : Nemestermény. Telefon: 166 — 10. megbízható és jutányos beszerzés­ forrása: BARDOS és BRACHFELD. Budapest, VI., Gyár-utcza 5/A sz. Megbízásokat a legelőnyösebben eszközöl. 575 Schmidt és Császár-gőzmalom most hétfőn meg­indult búzaőrlő-malmával, mely najd 6 is nagyon tel­jesítményű. A malom technikai vezetése újra Schmidt József kipróbált kezében van, míg a kereskedelmi részt Schmidt Richárd látja el. Mezőgazda­sági vámo­k Cseh­oszlo­vákiában. Prágai jelentések szerint a cseh országgyűlés többségi párt­jainak intéző­bizottság­a elhatározta, hogy törvényjavas­latot nyújt be, mely szerint az országba hozandó ga­bona után 75, a liszt után pedig 50 cseh fillér behoza­tali vámot kell fizetni kilogrammonként. Ez azt jelen­tené, hogy Csehországban az összes őrlemények mintegy a felével megdrágulnak. Ez a terv, amely inkább po­litikai jellegű, a magyar lisztbehozatalt is jelenté­kenyen sújtja. Szerb-csehtót részvénymalom alapítása. Szerb, horvát, szlovén és csehtót körök részvétele mellett Vervarinában egy „Szerb-Tót Részvénymalom és Fűrész­ Részvénytársaság“ alakult,amelynek tőkéje 6 millió dinár. A vállalat központja Prágában van. Isaszegi malomvétel. Szalay József volt szegvári malomtulajdonos örökáron megvette az isaszegi Toldy­­féle fiáromjáratú vizi- és motorerőre berendezett malmot, amelyet Szalay József és Társa ez ég alatt már üzembe is helyezet. Győri malombérlet. Hajós György, a nagygerendási Botyánszky-malom volt fő,molnárja 10 évre bérbe vette Morvay Józsefnek a Győr-Révfaluban levő négyjáratú, villanyerőre berendezett daráló- és hengermalmát. Halálozás. Az „Austria“-gőzmalom és kenyérgyár tulajdonosa, Milacek József Wienben f. hó 5-én (csü­törtökön) 54 éves korában meghalt. Szolnoki malmok köréből. Vármegyei Mezőgazda­­sági és Iparfejlesztő rt.-nál báró Korányi Frigyes, Gár­donyi Henrik, Heller László és Tornyos Ferencz igaz­gatósági tagok ebbeli minősége és ezégjegyzési jogo­sultsága, valamint az 1922. évi június hó 7. napján megtartott rendes közgyűlésen elhatározott alapszabály­­módosítás bejegyeztetett. Ezen módosított alapszabály 22. §-a szerint az igazgatóság legalább 9 és legfeljebb 20 tagból áll, kik a közgyűlés által 3 üzleti év tarta­mára választatnak. A Szolnoki Egyesült Gőzfürész és Őrlőmalom rt.-nál Greiner Sándor, Neményi Sándor és dr. Varjú Vilmos igazgatók ezégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. A Szolnoki Hungária Gőzmalom és Gőzfürész rt.-nál He­rzog Antal igazgatósági tag ebbeli minősége és ezégjegyzési jogosultsága, valamint az 1922. június 16-án megtartott rendes közgyűlésen el­határozott alapszabálymódosítás bejegyeztetett. Ezek szerint az alaptőke 30.000 drb, egyenként 600 K név­értékű részvényből, tehát tizennyolczmillió koronából áll. Tari gőzmalom rt. (Gyöngyös), az 1921. nov. 27 én tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye : Gyöngyös. Alaptőkéje: 2.500.000 korona, mely 2500 darab, egyenként 1000 ko­­r­ona névértékű, névre szóló részvényből áll. Az igaz­gatóság: dr. Bozsik Pál, Marsó György, Majnik Imre, Cseresnyés Aladár, dr. Mannó Kálmán, dr. Frindt József, Wolf Dezső, Nagy Dezső, Frindt László és dr. Takács Tamás, Balogh Zoltán társasági tisztviselő pp. czég­jegyzési jogosultsággal. Putnoki Hungária-gőzmalom rt. rendkívüli köz­gyűlést hívott össze okt. 28-ára a budapesti anyainté­zet irodájába, amelyen a jelenlegi 3 millió korona alaptőkét 6 millióra emelik föl. A végrehajtási módo­zatokat a közgyűlés határozza el. Milliós lisztpanama Szombathelyen. Ezen czím alatt a „Sopronvármegye“ jelenti, hogy az ellátatlanok lisztjének ottani utalványozójáról, Zámbony Győző nyug.­jegyzőről kiderült, hogy hamis utalványozásokkal két vagyon lisztet, több mint három millió korona érték­ben eltulajdonított és azután megszállt területre szökött. A bűntársak kikutatására megindult a nyomozás. A visszaélést a szombathelyi GOK-kirendeltség vezetője, Szilágyi Ferencz nyug. százados fedezte fel. Hungária Gőzmalom rt. (Bpest), rendkívüli közgyű­lést tart f. hó 21-én a Magyar Általános Hitelbank helyi­ségében, melynek főtárgya lesz az alaptőkének 7000 darab új részvény kibocsátásával való fölemelése. Poroszlói Gőzfűrész és Hengermalom rt. főtelepe Budapesten, Bálvány u. 15. alatt van. E részvénytársaság az 1922. évi május hó - án tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. A válla­lat tárgya: gőzmalom, gőzfürész,eczetgyártás és czement­­árugyárnak Poroszlón való megszerzése és egyéb e szakmába vágó gyáraknak megszerzése, ilyenek létesí­tése, azoknak m­ás mezőgazdasági, vagy erdőipari ágak­kal való kibővítése, raktárak, tárházak létesítése, általá­ban a mezőgazdaság és erdőiparfejlesztés körébe tartozó vállalatok megszerzése, azok folytatása és hasonló vállalatokban való részvétel. Alaptőkéje: 5.000.000 ko­rona, mely 25.000 darab, egyenként 200 korona név­értékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az igaz­gatóság tagjaivá megválasztottak: Sugár Adolf, Zádor Jenő, Dr. Devecseri Béla és Klein Móricz. Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági rt. (Nyírbátor) f. hó 18-án Budapesten, a Magyar Leszámítoló- és Pénz­váltóbank helyiségében tartandó rendkívüli közgyűlésén határoz az alaptőke felemelése és annak módozatai megállapítása tárgyában. Magyar Motor-és Gépgyá­r Rt. Gyártunk: Benzin-, szivógáz- és nyersolajmotorokat. Motoros cséplőszerelvényeket. Magánjárókat. Kőjáratokat. Elevátorokat. Kérjen Központ és így ártelep: Szombathely, Főraktár: Budapest, VI., Kérjen Olajgyártási gépeket és mindennemű gaz­dasági gépeket. Külön hengerrovátkoló- és javító-osztály, árajánlatot! Zanati-ut. Vilmos cs£sz£r-ut 63 árajánlatot! Elvállaljuk: Benzinmotorok átalakítását szivegázza.

Next