Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1922-06-24 / 25. szám

Budapest, 1922. junius 24. MOLNÁROK LAPJA törvényczikkével együtt már junius 31-én lejár, másrészt pedig mert éppenséggel nem valószínű, hogy az új nemzetgyűlés hajlandó volna ezt a törvényczikket mai formájában, változatlanul a jövő kampányra kiterjeszteni. Átmeneti jellegűnek tekinthető ez a várható intézkedés már azért is, mert a pénzügyminisztériumban nem ejtették még el véglegesen a pénzben fizetendő őrlési adó tervét. * A fenti értesüléshez mi magunk részéről egy, a kartársaknak szóló intelmet kell hogy fűzzünk. Nagyon természetes, hogy közlésünk nem azt czélozza, hogy a szóbanforgó átmeneti intézke­déseket a malomtulajdonosok — éppen átme­neti volta miatt — ne vegyék a legkomolyabban és ne tartsák be a rendelkezéseket a legpon­tosabban, mert kétséget nem szenvedhet, hogy a rendeletek megszegői vagy hanyagon, hiányo­san teljesítői nem számíthatnak adódó esetben kíméletre. Kétségtelen ez különösen azért, mert a kormánynak már tekintély okából is szigorúan ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzéstől már némileg elszokott malmok is lelkiismeretesen eleget tegyenek törvényes kötelezettségeiknek. És ismeretes, hogy ilyen esetekben a hatóságok nem idegenkednek az „elrettentő példák“ sta­­tuálásától. Ezt szükségesnek tartottuk hang­súlyozni, nehogy közleményünkből valamelyik kartársnak végeredményben kára származzék. Alakul a helyzet. Inkább azt írhatnók, hogy bonyolódik. Az ország malomiparosai sóvárogva várják a híreket, hogy mit sikerült kiverekednie azoknak a szakférfiaknak, akikben meg­bízik és akik éjjel-nappal ez idő szerint a függő kérdések tömegének megoldásán fáradoznak. A f. hó 18-iki kongresszus óta sikerült belevinni a politikai életbe a vám­malmokra nézve létérdeket képező felfogásokat és most vállvetve dolgozunk. Óráról-órára változik a helyzet (erről a közgazdasággal komolyan foglalkozó napilapok beszámolnak) és ha most kon­krét tényeket nem említünk, annak oka az, hogy még félhivatalosan sem kívá­nunk olyan adatokkal szolgálni, amelyek nem véglegesek. Szóval, a 15-ös bizott­ság pár napon belül pozitív tényeket tudat­hat. Annyit máris kimondhatunk, hogy 1. június 1-ig fixírozott álláspontokkal számolhatunk és 2. a vámmalmok terhei lényegesen könnyebbek lesznek, mint eddig, mert a tavalyi tehertételeknek még felét sem vállalhatják, még a 10%-ra leszállított vám arányában sem, 3. az őrlési adótörvény paragrafusait nem lehet júliusban a molnárra ráhúzni. Molnár-bírók bejelentése. A m. kir. köz­­-------------------------------élelmezési mi­niszter 21763/1922. malom­szám alatt vala­mennyi GOK-kirendeltséghez alábbi rendeletet intézte: Tudomásul és miheztartás végett csatoltan küldöm meg a vámőrlő malmokkal kötött u. n. kontingentálási szerződésből eredő vitás ügyek­ben eljáró választott bíróság szervezete és eljárása tárgyában kiadott 4935/1922. M. E. sz. rendelet egy példányát. A rendelet alkalmazására — az 1. és 2. sza­kasz értelmében — természetszerűleg csak akkor fog sor kerülni, ha egyes malmoktól az általuk elvállalt gabonamennyiségen felül egye­temleges kezességük alapján további teljesítést követelnek és érdekelt malmok a körzethez tartozó többi malommal szemben visszkereseti jogukkal élni kívánnak. Ezidő szerint csupán a 4. szakasz végrehaj­tásáról kell gondoskodnunk, miért is a 4. sza­kasz 2-ik bekezdésében kapott utasításnak megfelelően, a következőket rendelem el: 1. Legkésőbb folyó évi június hó 19-én adja postára a következő szövegű körlevelet a ki­­rendeltség területén működő valamennyi malom­nak (darálónak), kivéve azokat, amelyek a ter­­m­ésév eleje óta mindmáig ellenőrzés alatt vannak: „A m. kir. kormány a 4935/1922. M. E. sz. rendeletben olyan választott bíróság felállítását rendelte el, amely hivatva van az őrlési adó­nak kontingentálása körül előállott sérelmek orvoslására. Ennek a választott bíróságnak mű­ködése minden egyes malomtulajdonosra nézve igen nagy fontosságú, mert amennyiben a kör­zet területén bármilyen mennyiségű gabonát enged el bármely malom kontingenséből, jogá­ban áll az elengedett gabonamennyiséget az egyetemleges felelősség alapján a körzet bár­mely malmára bármilyen mértékben áthárítani. A választott bíróság elnöke az illetékes kir. törvényszék elnöke vagy egy általa kirendelt ítélőbíró lesz, a bíróság egyik tagját a közélel­mezésügyi miniszter úr nevezi ki, másik tagját a körzet malomtulajdonosainak kell az ugyan­azon körzetben működő malomtulajdonosok sorából kiválasztani. A választott bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Ezek előrebocsátásával és annak ismételt hangsúlyozásával, hogy minden molnárnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy megfelelő molnár­­bíró képviselje a körzet érdekeit, felhívom, hogy legkésőbb folyó évi június hó 24-ig jelentse be nálam írásban, hogy a körzet molnárai közül kit kíván a választott bírósághoz molnárbirónak küldeni." Jelentésében kérem egész röviden csupán a következők közlését: „Alulírott..............................községbeli malomtulajdonos a körzetemhez tartozó mol­nárok közül ........ malom­tulajdonos urat, aki................. község­ben lakik, kívánom a körzet választott birá­­jául kiküldeni. .­.................... (aláírás.)“ Folyó évi június hó 24. után postára adott bejelentéseket figyelembe nem vehetek. 2. Folyó évi június hó 28-án osztályozza a beérkezett jelentéseket a malom egyetemleges felelőssége szempontjából alakított körzetekként külön-külön és állapítsa meg, hogy körzetenként a) hány darab felhívás ment ki, b) hány darab felelet érkezett, c) mely molnárra hány szavazat esett s igy d) körzetenként mely molnár kapta a legtöbb szavazatot. 3. A körzet választott birájának az összes szavazatok számára való tekintet nélkül az a malomtulajdonos tekintendő, akire a legtöbb szavazat esett, amennyiben pedig két vagy több malomtulajdonosra egyenlő számú szavazat esne, sorshúzással választandó a körzet válasz­tott bírája. 4. Legkésőbb folyó évi június hó 1-én tegyen hozzám rövid jelentést a 2. alatt a), b), c) és d) alatt felsoroltakra nézve, végül 5. ugyancsak legkésőbb folyó évi június hó 1-én jelentse a 4935/1922. M. E. sz. rendelet 6. szakasza szerint illetékes kir. törvényszék elnökének — fenti számra való hivatkozással — a malmok által a szóban forgó kir. törvényszék szempontjából érdekelt körzet vagy körzetek választott ülnökének vagy ülnökeinek nevét és lakhelyét. Budapest, 1922. évi junius hó 13-án. _ Férfi s. k. Zsákok óvadéka. (A m. kir. közélelmezés­­ügyi miniszter 22.000— 1922. Ké. M. számú rendelete.) A 33.305/1921. Ké. M. számú rendelet 2.§-ának 1. bekezdését a következőképen módosítom: „ Az őrleményt kiszolgáltató fél minden lisztes­zsák után 250 K, minden korpás zsák után pedig 200 K óvadékot követelhet és ezen óvadék le­fizetése előtt az őrleményt kiszolgáltatni nem tartozik. A biztosítékon túl a zsákokért egyebet követelni nem szabad“. A 129.716/1921. F. M. sz. rendelet ezzel hatályát veszti, a 33.305/1921. Ké. M. sz. rendelet egyéb intézkedései azonban változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet kihirdetésének napján (június 18.) lép életbe. Romániai belföldi Ami még a lisztexportnál is szabad forgalom. Jobban érdekli a malmokat --------------------- — írja az Erdélyi és Bánáti Molnárok Lapja — és ami az üzemek exiszten­­cziális létét jelenti, az a belföldi szabadforgalom visszaállítása. Illetékes helyen érdeklődtünk, hogy Constantinescu miniszter a szabadforgalom visszaállítására törekszik. Beszéltünk egy Con­­stantinescuhoz közelálló vezető állást betöltő politikussal és kijelentette, hogy a miniszter­­tanács hosszú tárgyalások után elfogadta Con­stantinescu miniszter álláspontját, aki a rossz termeléssel és a molnárszövetségek állandó panaszaival bizonyította, hogy a forgalom meg­Fuvardijpótlékok a kontin- Gyakori a pa­­gensgabonák után. nasz, hogy a gyűjtőmalmok nem akarják megfizetni a tíz kilométernél nagyobb utat megtett kontingensgabona-beszállításokért járó fuvardijpótlékokat. A kifogás többnyire az, hogy a megtett út rövidebb tíz kilométernél. Nyomatékosan figyelmeztetjük a kartársakat, hogy nekik ez a pótlék a tíz kilométert meg­haladó útrészlet után (15 kilométernyi útnál, pl. 5 kilométer után stb.) rendelet szerint jár és minden körülmények között kifizetendő. Vitás esetekben a községházakban mindenütt felfekvő hivatalos „távolsági kimutatás" adatai mérvadók. A gyűjtőmalmok akadékoskodásai annál fur­csábbak és alig érthetők, mert hiszen ők a pót­lékot korántsem a maguk zsebéből fizetik, hanem azt nekik a Futura megtéríti. 343 szorítása a konszolidáczió és a termelés teljes csődjéhez fog vezetni. A minisztertanács korri­gálni akarva az előző kormányok iparpártolásnak nem mondható politikáját, elfogadta az indít­ványt és így az új kampányban a belföldi for­galom teljesen szabad lesz. A gabona- és lisztkész- elrendelő 2636—­letek bejelentését 1922. M. E. sz. --------------------rendelet módosí­tása tárgyában a m. kir. központi statisztikai hivatal tanácstermében (II., Keleti Károly­ u. 7.) folyó évi junius hó 26-án d. e. 12 órakor az érdekeltség bevonásával értekezlet tartatik, amelyen az Országos Molnáregyesület is kép­viselve lesz. A cseh malomegyez- Annak idején megemlékeztünk mény feloszlása­ a cseh malmok egyezményének létrejöttéről, amelytől az ottani ipar versenyképességének jelentős fokozását remélte- Mint most értesülünk, az egyezmény máris felbomlott, még­pedig azért, mert az egyezményen kívül álló és a külföld konkurrenc­iája folytán az egyezményes malmok jórésze az előírt kalkulác­iókat nem tartotta be. Az eladási feltételekre és az egységes gyártásra vonatkozó előírások is érvényen kívül helyeztettek. Földreform és vámmalmok. Az 1920. évi --------------------------------XXXVI. tér­czikk alapján a földreform czéljából megindított értékmegváltások meglehetős gyors ütemben haladnak előre s nem fog már túl hosszú ideig tartani, mig a nagy­birtokok helyén a kisgaz­dák ezrei művelik majd a földet. A reform keresztülvitele igen élénken érdekli a vámmal­mokat, hiszen a kis­gazdaexisztenc­iák az ő üzletfeleik, ezeknek megsokasodása tehát min­den emberi számítás szerint a vámmalmok for­galmát fogja gyarapítani. Már ezért sem akada­­tolt a vámmalmosok egy részének bizonyos idő óta észlelt pesszimizmusa, arra most kevesebb ok van, mint valaha. Ezen fejlődésben van egy jó adag isteni igazság is: a nagymalmok már az idén valószínűleg sok román gabonát kaptak őrlésre, nem fogják tehát túlságosan megsíny­­leni, ha az előszeretettel velük dolgozó nagy­birtokok száma és az onnan jövő nyersanyag kissé megcsappantaná a nagymalmoknak köny­­nyen pótolható, nem túljelentékeny hiányt, ami a kismalmoknak hatalmas, létbiztosító munka­­többletet jelent. Malomipari kísérleti állomás Megemlékeztünk az-és a munkásság­­ra^*’ ,a közélet­-—— -------------mezési minisztérum nagyobbszabásu malom- és sütőipari kísérleti állomást szándékozik felállítani s azt a megjegyzést fűztük hozzá, hogy ez egy kedvező alkalom volna a rég sürgetett molnáriskola létesítésére, mert arra iparunknak égető szüksége van. Az Élelmezési munkások országos Szö­­vetségének hivatalos közlönye most foglalkozott ezen híradásunkkal, az új intézményt örömmel üdvözli, de azt a nagyon is érthető kívánságot fűzi a hírhez, hogy az említett állomás ne csak „elszigetelt tudósoknak“, hanem a munkásságnak is hozzáférhető legyen, amely ott tanulni akar, hogy az államnak még hasznosabb polgárokat nyújthasson. Újból utánajártunk az ügynek és őszinte megelégedéssel jelentjük, hogy a munkás­­lap kívánságával nyílt ajtókat dönget. A nevezett kísér­leti állomás — mint velünk a legilletékesebb helyen közül — tudományos és gyakorlati czélokat van hi­vatva szolgálni s az utóbbiak közé tartozik a munkás­nevelés is, amely az intézmény fejlődésében egy ké­­sőbbi, de korántsem távoli fázist képez. Elhatározott dolog tudniillik, hogy az állomás keretében tanfolya­mokat rendeznek majd az érdekeltek számára, amint az a külföld hasonló intézményeinél szokásos és ak­kor a munkástovábbképzés ott mindenki számára annál is inkább elérhető lesz, mert intéző­helyen nem fognak az anyagiakra nézve nagyon követelődzők lenni. Az egész egyelőre, mint annyi minden más, pusztán helyi­ségkérdés, de ennek megoldása ma már nem kétséges és belátható időn belül várható.

Next