Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1922-06-24 / 25. szám

346 Rövid bevezető malomipari tanfolyam. (in.) — Irta: Kell Izsó, malomigazgató — A búza. Nálunk a búzát úgy malmászati, mint táplálkozási szempontból az első hely illeti meg. Nem igy a külföldön pl. Németország­ban, Dániában, Oroszországban, Hollandiában, stb., ahol nagyobb mennyiségben gyártanak rozslisztet és Alsó-Ausztriában, Morvaország­ban, Sziléziában, Galicziában, Tirolban és Ka­­rintiában, ahol a rozstermelés jóval felülmúlja a búza termelését. De tekintetbe véve a malom­ipar fejlettségét, melyet majdnem kizárólag a búza feldolgozása révén nyert s ha ugyanakkor a búza tápértékét is tekintetbe vesszük, úgy bátran kijelenthetjük, hogy a gabonaneműek királya a búza. Vannak egyes vidékek, melyeken sem a búza, sem a rozs nem terem meg, ily helyeken asze­rint, hogy a vidék hőmérséklete túl hideg, vagy túlmeleg, avagy a talaj fekvése ezt kívánatossá teszi, túlnyomóan árpát, tengerit, zabot és rozst termelnek. A gabonaneműeket alkalmas gépekkel fel­dolgozva, megőrölve, liszteket nyerünk, me­lyekből azután kenyeret, tésztát sütnek és asze­rint, hogy az illető vidéken, mely gabonafajta terem túlnyomó mennyiségben, búza- rozs-, árpa-, zab-, kukoric­a- vagy rizskenyeret esz­nek az emberek. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy az emberiség legfontosabb és alig nélkü­lözhető tápanyaga a kenyér, mellyel csak az egyetlen burgonya vetekedhetik. A kenyér képezi az ember főtáplálékát. A svájczi c­ölöpépítmények között találtak malom­köveket csakúgy, mint a 6000 éves egyiptomi romok között. Az ősember már igen korán rá­jött arra, hogy a gabonaneműek, melyeket meg­­őrtetlenül szervezete megemészteni nem bír, finom porrá, (lisztté) zúzva, kiváló tápanyagot szolgáltatnak. A gabonanemüek könnyű terme­lése hozzájárult azután ahhoz, hogy az ősem­ber felfedezése embertársai között gyorsan el­terjedjen s manapság imádkozunk a minden­napi kenyérért, az éhes gyermek kenyeret kér anyjától s jellemző a kenyér nagy fontosságára az is, hogy a család fentartóját, aki szorgalmas és verejtékes munkájával megszerzi az anyagia­kat családja részére, kenyérkeresőnek nevezzük. Hazánkban — Nagymagyarországot értem ez alatt — leginkább a búzalisztből készült kenyér dominál és különösen a középső és déli részeken elenyészően csekély a rozs-, árpa-, zab- és kukoriczaliszt fogyasztása, sőt annak daczára, hogy sok helyütt, az éghajlat és talaj­­viszonyok alkalmatlan volta megakadályozza a búza termelését, mégis főkép búzalisztből ké­szült kenyeret esznek. Ez összefügg a búza­­kenyér nagy tápértékével, zamatosságával és kiadósságával, no meg a búzaliszt azon kiváló tulajdonságával, hogy csupán belőle készíthe­tők az ízletesnél ízletesebb tészták csakúgy, mint a rétestészták, melyeknek készítésére főleg, sőt majdnem kizárólag csak a magyar búzaliszt alkalmas. A magyar aczélos búza azon tulajdonsága, hogy a belőle készült lisztből rétestésztát ké­szíthetünk, csak részben fajtulajdonság és főleg hazánk szerencsésen alkalmas éghajlatának és talaja összetételének következménye, amit igazol az is, hogy a magyar búza oly országokban termelve, ahol az éghajlati és talajviszonyok nem oly megfelelőek, rövid idővel elsatnyul és mind­inkább felveszi az illető vidéken termelt átlag­­búzák tulajdonságait. Ez azonban megfordítva is áll, amennyiben a külföldi más vagy gyen­gébb minőségű búzák hazánk megfelelő vidékén termelve, gyarapodnak mindazon tulajdonsá­gokban, melyek a magyar búzát jellemzik. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy min­den idegen búza bizonyos idő múlva teljesen egyezni fog a magyar búzával, ha azzal egyenlő viszonyok közt termeltetik, mert fajtulajdon­ságait alapjában véve mindig megtartja a búza. Ennek köszönhető tulajdonlapon, hogy úgy a magyar búza, mint a belőle készített liszt kiváló minősége az egész világon ismeretes és mindaddig, amíg a védővámok ezt nem gátolták, nemcsak Európában, hanem tengeren túl is a magyar lisztet előszeretettel fogyasztották. Ez járult főkép hozzá ahhoz, hogy a magyar malomipar magas polc­ra emelkedjék, techni­kája kifejlődjék s azt a fokot elérje, mely ezen iparunkat az egész világon ismertté tette és méltán vívta ki a külföd figyelmét míg — a háboru spanyolfalat nem állított csonka ha­zánk körül. A malomipar a különböző növényi magvak feldolgozásával, őrlésével, foglalkozik, de ide tartoznak azon gabonaneműek is, melyek hán­­tolás révén dolgoztatnak fel, mert a hántolásuk malmokban történik, hol a héj és egyéb hulla­dékrészek az állatok részére emészthető álla­potba hozatnak, azaz felőröltetnek, mig a mag belső része szintén feltáratik s emberi táplálkozásra alkalmassá válik az által, hogy az emberi gyo­mor által nehezen emészthető héjrészektől meg­­szabadittatik. Ezeknél a gyártás czélja éppen az ellenkező a búza és rozs feldolgozásának végczéljával, amennyiben igyekeznünk kell minél kevesebb sérült, törött vagy zúzott szemet és minél kevesebb lisztet előállítani. Ezen magvak egészükben legértékesebbek, noha tápértékben a törmelék egyenlő értékű a teljes szemmel. Ezek a magvak beleértve a rozsot is, nálunk csak másodrendű fontosággal bírnak, ezért én a fősúlyt a legértékesebb nyersanyagra, a búzára és a belőle készült lisztre fektettem. Ily módon juthatunk legközelebb azon fogalom­hoz is, melyet az a szó: malomipar rejt magá­ban s ily módon ismerhetjük meg legjobban a kenyér alapanyagának, a búzának őrlési értékét. Magáról a kenyérről több szó nem fog esni, mert hogy mi a kenyér, azt nem kell bővebben magyarázni, a kenyér készítésének módja pedig nem tartozik ezen czikk keretébe. Ellenben részletezni kívánom azon elveket, melyeket a gabonaneműek bevásárlásánál szem előtt kell tartanunk, foglalkozni akarok, az őrletek (malter) összeállításának nagyobb mal­mokban, rendkívül fontos kérdésével, szóval mindazon műveletekkel, melyek a búza tisztí­tását és feldolgozását megelőzik még mielőtt a malomba kerül.* Az országokat a búzabehozatal vagy kivitel szerint csoportosítva látjuk, hogy Európában lényegesebb mennyiségeket csak Oroszország­ból, Magyarországból és Romániából vittek ki, míg a jelenlegi Csonka-Magyarország, Bulgária és Szerbia lényegtelen kiviteli pozíc­iójára sülyedt Oroszország is, mely abszolút értékben Európa legnagyobb szállítója volt, az elszakadt tartományok és a bolsevizmus befolyása miatt csak a rendezett viszonyok visszatérte után lehet ismét számottevő exportállammá. Az összes többi európai államok a búzát illetőleg behozatalra vannak utalva, amennyiben az általuk termelt búza mennyisége és minő­sége korántsem fedezi a szükségletet. , Az Európa és Amerika közötti hajóközlekedés kifejlődése óta főleg az Egyesült Államok fe­dezik Európa szükségletét gabonában, de ne­vezetes és folyton emelkedő szerepet játszanak még Keletindia, La Plata államokban Chile és újabban Argentinia és Ausztrália. Ez utóbbi főkép Angliába szállítja búzáját. * Világszerte úgy mezőgazdaságilag, mint a kereskedelemben a búzát két főosztályba so­rozzák, még­pedig a vetés ideje szerint tavaszi és őszi búzát ismernek. Úgy Oroszországban, mint a tengerentúli országokban főleg tavaszi búzát termelnek, míg nálunk és a mérsékelt égöv alatti összes államokban erősen felül­múlja az őszi búza a tavaszi búza termelését. Az európai importállamokra nézve nagy előnyt jelent az, hogy a világ különböző részein a búza vetése és aratása úgyszólván egész éven át folyik s igy az év minden szakában van piacz, melyen a világtermés eredményéhez mér­ten fedezhetik szükségleteiket, így a bisza aratásának ideje: Argentiniában dec­ember és január, Keletindiában február és márczius, Syriában, Perzsiában, Mexikóban és Texasban április és május, Spanyolországban, Olaszországban, Francziaország déli részén­ és Magyarországban június és július, Ausztriában, Németország déli részében, Déloroszországban, az Egyesült Államok északi részében, Angliában, Hollandiában, Belgiumban, Dániában és Svéd­országban főleg augusztus s végül Kanadában, Németország és Oroszország északi részében szeptemberbe, sőt októberbe is átnyúlik a búza aratásának ideje. (Folytatjuk) MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1922. június 24. Gázolajat (motorhajtóolaj) Benzint Petróleumot Gépkenő- és Hengerolajat Gépzsírt és Kocsikenőcsöt elsőrendű minőségben, jutányos árban szállít. REICHER JÁNOS, Budapest, V., Visegrádi­«­. 48. Telefon: 119—38. Július 1-én új félév! Felkérjük azon­­. olvasóinkat, akiknek előfizetése június végén lejár, szíveskedjenek idejekorán gondoskodni a második félévre a megújításról. A befizetések eszközölhetők postautalványokon vagy a 43153. számú csekkszámlára. A hátralékban levő t. czimek pedig gondol­janak arra, hogy milyen kellemetlen lenne nekik az, ha több ezer apró tételből kellene összehozniuk üzemi tőkéjüket és akkor bizonyára egy perczig sem késlekednek a szak­lap árának beküldésével. Tisztelettel: a M. L. kiadóhivatala. Pocsaji Hengermalom-szövetkezet czímen új ma­­lomvállalat alakult a biharmegyei Pocsaj községben. A vállalat tárgya: egy hengermalomnak felépítése és üzemben tartása által a tagoknak akár mint termelők­nek, akár mint fogyasztóknak az őröltetést és egyéb malomipari munkát, valamint az értékesítést könnyebbé és jutányosabbá tenni. (A községben van már megfelelő malom!) Üzletkörébe tartozik: a) a szövetkezeti tagok és a közönség gabona- és egyéb magtermésének s kész­letének a malomipar körébe való feldolgozása, b) Elő­leg adása a termésre, vagy készletre. Üzleti tőkéje a tagok által befizetendő 200 K névértékű üzletrészekből képződik. Az igazgatóság 5 tagból áll: Barta Imre, Kocsi József, Bitye József, Csősz János és Kalmár Imre. „József" Alföldi Gőzmalom és Fűrész­gyár rt. (Hódmezővásárhely) június 26-án délután 5 órakor tartja 111. évi rendes közgyű­lését Budapesten, az Első Budapesti Gőzmalmi rt. (V., Klotild­ u. 12.) irodájában. Mérleg 1921. december 31-én. (Vagyon): Ingatlanok, berendezések és felszerelések 2,252.483, fuvarpark 537 514, zsák- és ponyvakészlet 2.019.170, értékpapírok 27.000, váltók 12.607, adósok 15.373.598, pénzkészlet 110.710, anyagok 62. 673, árukészlet 24.126.812 K. (Teher): alaptőke 2 000.000, tartalékalap 50.01­0, tör­lesztési alap 700.000, adótartalékalap 100.000, hitelezők 42.026.503-27, nyereség 213.227 K. Komárommegyei malomeladás. Müller Mihály hadi molnármester malmának felerészét eladta Hoffart János környei lakosnak, ő maga lakását Mór­ra (Fehérmegye) tette át. Czégjegyzési hírek: A bortyi műmalom és villamos­­művek rt.-nál Iványi Gyula igazgatósági tag ebbeli minőségének és czégjegyzési jogosultsága megszűnt. A Pannónia Hengermalom rt.-nál (Kecskemét) Hoffmann Ignácz, Hoffmann István és Hoffmann Ferencz igaz­gatósági tagoknak ebbeli minőségük és czégjegyzési jogosultságuk, továbbá az 1922. január 7-én tartott rendes közgyűlés által elhatározott alapszabálym mó­­dosítások bejegyeztettek Ezen módosított alapszabályok szerint: I. A részvénytársaság székhelye: Kecskemét. II. A társaság czélja: mindennemű gabona őrlése, hántolása, darálása, gabonák vétele és eladása akár nyers, akár feldolgozott állapotban, sertéstenyésztés, hizlalás, más vállalatok alapítása, vagy ilyenekben való részvétel. Az igazgatóság legalább 2 és legfeljebb 7 tagból áll. Tamásy Árpád, Havas Károly, dr. Kovács Aladár és Szilárd Frigyes igazgatósági tagok ebbeli minőségének és c­égjegyzési jogosultságának megszű­nése bejegyeztetett. Pest megyei malombérlet. Teringer István volt szentkirályi malombérlő 6 évre bérbe vette a Kecskemét város tulajdonát képező kohári­­szentlőrinczi négyjáratú nyersolajmotoros mal­mát. A malom teljesen modernül átalakítva augusztusra jön üzembe. Új malom Nagyszebenben. Egy pénzcsoport a vasúti sínek mellett nagy műmalmot akar felépíttetni. A malmot eredetileg a talmácsi (Nagyszeben melletti) vízi műmalom gépeivel rendeznék be, amelyet erre a czélra megvásárolnának. Az átszerelést a Schiel-gép­­gyár végzi. Az új malomalapításban tevékeny részt vesz Uhl József, az egyik nagyszebeni malom társtulajdonosa. Egy malomigazgató ünnepése, Waigand Ferencz, a Pesti Molnárok és Sütők gőzmalmá­nak hosszú időn át vezérigazgatója volt és most nyugalomban van. F. hó 15-én töltötte be meg­lepő testi és szellemi frisseségben 80. életévét, amely alkalomból a malomipar eme­nesztoránál Stux Sándor — a vezérigazgatói stallumban utóda — vezette a malom tisztviselői karát az ünnepelthez és meleg szavakban emlékezett meg róla. Utánna Langfelder Ede a Magyar Fővárosi Malomegyesület küldöttsége nevében intézett hozzá üdvözletet, amelyekre Waigand elérzékenyülve és meghatott szavakban felelt. Házasság. Melega János orosházi gőzmalom­tulajdonos Vilma leányával pünkösd másnap­ján tartotta esküvőjét Szabó András, szente­­tornyai főjegyző. Magyar lisztkivitel Csehországba. A cseh-tót kor­mány kimutatásai szerint Magyarországból f. évi már­czius hóban 87.138 (Északamerikából 55.869) Mm. búzaliszt, 20.930 Mm. rozsliszt, 200 Mm. takarmányliszt és 222 Mm. dara ment Csehoszlovákiába. Az össz­­behozatal őrleményekből az említett hónapban 224.989 Mm. volt (1921. márcziusban 265.715 Mm. volt). Halasi malomeladás. Rádóczy Pál Kiskun­halason levő gőzmalmát négymillió koronáért megvette Galgóczy Géza és azt átvéve és ki­bővítve saját kezelésében vezeti tovább.

Next