Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-24 / 25. szám
Budapest, 1922. junius 24 349 GÉPÉSZEK SZAKLAPJA Megjelenik minden szombaton. A „Molnárok Lapja"* rendes melléklete Lapzárlat csütörtök délben. Bércséplők Országos Szövetsége. Jegyzőkönyv, felvétetett a csongrádi bércséplő-géptulajdonosok 1922. junius 15. napján tartott alakuló gyűléséről. Sinkó István üdvözli az egybegyűlt kartársakat és a tárgy rövid ismertetése után átadja a szót Szabó Mihály kartársnak, aki bővebben, beszél a megalakulás czéljairól. Erre megválasztatott a jelölőbizottság, akik a vezetőséget kijelölték s ezeket a gyűlés egyhangúlag elfogadta, valamint a helyi csoport felállítását is. Elnök: SzabóMihály, jegyző: Sinkó István, ellenőrök Szepesi Mihály, Tánczos Mihály, Szakál Ferencz és Koroknay Gyula. A jegyzőkönyv hiteléül aláírták az alantiak : Sinkó István, s. k. jegyző: Szabó Mihály, s. k. elnök. Tánczos Mihály, Sineger Vendel, Zana Gáspár, Kádár István, Keller László, Tekulics Imre, Sándor Ferenc, Binét Sámuel, Szepesi Mihály, Kocsis István, Nagy és Király, Illés András, Forgó István, Borbás József, Csernus Imre, Csernus András, Gyovai András, Binder Lajos, Szabó és Kasztél, Borbély István, Koroknál és Schillinger, Tánczos és Surányi, Nagyistók Testvérek, Pitrik Rókus, Alács Sándor, Palásti József, Maszlag Rókus, Tekulics Mihály, Ungerbauer Sándorflé, Tuskó Károly, Tekulics Sándor, Józsa Béla, Szakál Ferencz, Doktor József, Nyilas János, Berkes István, Horvát György, Kádár Mihály, Pap János, Szántai Kis Lajos, Illés József, Cseh Jánosné és Győri, Szemerédi Imre, Szemerédi Mátyás.* A Bihar megyei bércséplőgép-tulajdonosok a f. hó 18-án Berettyóújfaluban megtartott alakuló értekezletükön határozatilg kimondták, hogy csatlakoznak a Bércséplők Országos Szövetségéhez.* Jegyzőkönyv, fölvétetett 1922. évi junius hó 5-én Bonyhádon az Iparos- és Társaskör külön helyiségében a járási bércséplő-tulajdonosok helyi csoportjának alakuló közgyűléséről. Jelen voltak: Tillmann János (Czikó), Wagner Péter (Nagymányok), Takáts György (Zomba), Virág Mihály és Társa (Zomba), Kiss Gyula (Zomba), Takátás Pál (Zomba), Wirth Pál (Hant), Paul Henrik (Hant),Weibl Ádám (Nagymányok), Plesz János (Kisvejke), Patton János (Máza), Merz Henrik (Börzsöny), Hesz János (Börzsöny), Tréer Ferencz (Apar), Heidecker József (Apar), Weinell János (Majos), Merz János (Majos), Haasz János (Majos), Szvetics József (Varasd), Pálfi Gyula (Závod), Koller János (Varasd), Werstroh Henrik (Váralja), Pencz József (Váralja), Köller János (Kisdorog), Taubert Henrik (Izmény), Beck János (Izmény), Huber Ádám (Mőcsény), Lohász Mihály (Kisvejke), Klein Antal (Kisdorog), Reisz János (Czikó), Felk Henrik (Bonyhád), Schmied Henrik (Bonyhád), Erreth János (Kismányok), Buchert János (Bonyhád), Korvin N. (Bonyhád), Zseh N. (Bonyhád), Villanytelep megbízásából Hamar Károly (Bonyhád), Müller Henrik (Bonyhád), Friedrich János (Kismányok). Korelnöknek Pálfi Gyula választatott meg. Tárgy: Müller Henrik bonyhádi előadó fölolvassa a Molnárok Lapja több közleményét, mely a bércséplők országos szervezkedéséről szól. Indítványozza, hogy a jelenvoltak alakítsák meg a helyi csoportot és az csatlakozzon az Országos Szövetséghez, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Ezután megválasztják a tisztikart. Elnök: Dréher Ferencz, alelnök: Müller Henrik, jegyző: Hamar Károly. Választmányi tagok: Felk Henrik, Wirth Pál, Haasz János, Huber Ádám, Tillmann János, Werstroh Henrik, Takács Pál, Szvetics József, Pálfi Gyula, Merz Henrik, Plesz János, Keller János, Weiebl Ádám, Patton János, Erreth János, Szengeli András. Müller Henrik alelnök üdvözli az Országos Szövetséget és bejelenti az ahhoz való csatlakozásukat, amelyet egyhangúlag elfogadnak. Több felmerült kérdés letárgyalása után az elnök az ülést bezárja. Bonyhád 1922 június 5 én. Dréher Ferencz, s. k. elnök. Müller Henrik, s. k. alelnök- Hamar Károly, s. k. jegyzőkönyvvezető. Hitelesítők: Felk Henrik s. k., Merz János s. k. A szervezkedő bércséplőkhöz! A napirenden levő cséplési kereset lefoglalásához szeretnék néhány szót szólni. A lefoglalás ellen mindenekelőtt föltétlenül és a legerélyesebben kell tiltakoznunk, mert a gépjavítások, alkatrészek utánpótlása, géprészek és munkások százalékai olyan nagy mennyiségű termény- és készpénzkiadást jelentenek, hogy a kényszer útján való lefoglalás esetén a gép keresete távolról sem fedezné a még fentieken kívül meg nem nevezett készkiadásokat Ha a lefoglalás tényleg bekövetkezne, akkor leghelyesebb a cséplést meg nem kezdeni. Különben sincs szüksége a kormánynak erre a kényszerintézkedésre, mert szükségletét eddig is tudta más után fedezni. A cséplőgépeknél tekintettel kell lenni arra, hogy az legjobb esetben 3-4 hétig keres, nem pedig egész éven át. Azon esetben, ha a lefoglalás semmi esetre sem volna elkerülhető, úgy a vezető férfiaknak oda kell hatni, hogy a cséplési százalék 50, de legkevesebb 40 %-kal rendeletileg emeltessék föl, hogy ezáltal a termelő is hozzájáruljon az ellátatlanok ellátásához. Az sem lehetséges, hogy a lefoglalandó mennyiséget a gépek kapacitásához képest vessék ki. Van ugyanis olyan 720-as garnitúra, amely többet végez, mint egy 1400 as. Remélem, hogy a jobb belátás győzni fog. (Nagyecseg) Földesi Vilmos, géptulajdonos. Tűzbiztonsági szabályok a cséplésnél. (A junius 17-én megjelent 87.513/VIII. 1922. számú belügyminissteri rendeletből): A belterületre való hordás és cséplés megengedhetősége. Minthogy az ország némely részében az érvényben levő megyei tűzrendészeti szabályrendeetek a község belterületére való betakarítást és cséplést szem előírt feltételek mellett megengedik, ily helyeken az eddigi törvényes gyakorlat továbbra is fenntartható azzal a megszorítással, hogy a község belterületére csak azok hordhatják be saját termésüket és ott azt csak azok csépelhetik ki, akiknek erre a célra olyan földterület áll rendelkezésre, amely a szomszéd osztagától és a gazdasági vagy lakóépületétől legalább 50 (ötven) méter távolságra van. A belterületre való hordáshoz azonban előzőleg hatósági engedély szükséges, illetőleg a közös szervre való hordás kötelezettsége alól a felmentést csak a helyi hatóság adhatja meg. Az ilyen nangy kérelmekre nézve a községi, illetőleg járási mezőgazdasági bizottság véleménye minden esetben meghallgatandó. Ön kimértetődik, hogy az ilyen szérűkre nézve is kötelezők az előírt tűzbiztonsági intézkedések, melyek a kiadandó engedélyben a helyi viszonyoknak, megfelelően részletesen feltorandók. Tűzbiztonsági intézkedések. A közös szérűn, ha az legyőzhetetlen akadályba nem ütközik, lehetőleg bő víztartalmú egy, esetleg több mezei kutat kell létesíteni, melyeket az élet- és vagyonbiztonság, valamint a víznek a hulladéktól való mentesítése czéljából megfelelőleg be kell fedni. Ezenfelül minden gazda köteles terményei behordásának megkezdésekor a tűz oltására saját osztaga mellé elhelyezendő kádban vagy hordóban legalább 200 liter vízről és állandóan vízzel telt vederről gondoskodni. A közös szérűn állandóan nagyobb mennyiségű és több helyen elosztott porba nyitott földet, valamint megfelelő számú ásót, kapát, gereblyát készenlétben kell tartani. A közös szérűkön az egyes osztagcsoportok között legalább 15 méter széles utak hagyandók. A közös szérűkön használandó gőzcséplőgép a szérűre csak akkor helyezhető el, ha annak tüzelő- és szikrafogószerkezete a tűzbiztonsági követelményeknek megfelel. Azoknál a gőzcséplőgépeknél, amelyeknek hamuládája nem úgy van szerkesztve, hogy a kihulló salak vízbe kerülve, azonnal elaludjék, a cséplés tartama alatt a hamuláda alá megfelelő nagyságú, állandóan vízzel telt gödröt kell ásni. Különös gondot kell fordítani arra, hogy erősebb szél esetében, amennyiben a helyi körülmények az esetleges tűzvész megelőzése érdekében megkövetelik, a cséplőgép működése szüneteljen. Robbanóanyagokkal (benzin, petróleum stb.) hajtott motorokkal való cséplés esetén a robbanóanyagok tartására és használására nézve fennálló szabályokat a legszigorúbban be kell tartani. Szigorúan ellenőrizendő az osztagok közelében való dohányzási tilalom betartása és megakadályozandó idegeneknek és főként serdületlen gyermekeknek a szérűn való tartózkodása. A saját szérvvel bíró termelők is kötelesek az ezen rendeletben előírt tűzbiztonsági intézkedseket szigorúan betartani. Újabb gőzelektromos lokomotív. A vasúti gőzlokomotivok gépezete a legnagyobb tüzelőanyagpazarlók közé tartozik. Kulisszás vezérnüvü kipuffogós hengerei lóerőóránként még túlhevített gőzből is 50—60 %-kal többet fogyasztanak, mint a hasonló erősségű preczíziós vezérlésű kondenzácziós többhengerű gépek, vagy a kondenzácziós gőzturbinák. Érdekes, hogy azok közül, akik a gőzlokomotivot gazdaságosabbá akarják átszerkeszteni, többen gőzturbina alkalmazásával akarnak czélt érni. A svájczi és svédországi ilyen irányú kísérletek mellett az angol északi vasúton olyan gőzturbinás lokomotivot helyeztek üzembe, amelynél a turbinával előállított hajtóerőt elektromos átvitel segítségével juttatják el gyáttunk elsőrangú szintigázpngrátorokat. Elvállaljuk cdotorok gőzgépek javítást, benzin motoroknak szivógázózférrárá való átalakításét teljes szavatosság mellett. fctármin.A gyártmánya motor és lokomobil összes pótalkatrészért legjutányosabban szállítják. Után Műszaki észépforgalmi S.-T. Budapest, V. Vilmos a»As«41 n 72. Telefon: H3 Utólagosan fizeti Alakutassa át bármilyen rendszerű benzin-, utvesgáz-, Diesel- vagy nyersolaj-MOTORJÁT rendszerem alapján, garantálok 10-15 % megtakarítást tüzelőanyagban FRISCHMANN CsáBOR specialista $2€GEB9 Sáró Jóssika-uszcsa 13« Félstabilgőzlokomobilok R.lói! 105-140 HP flotf.........45 HP rreft... 55 HP Azonnal elállithatók. Részletes leírással és árajánlattal szolgál Fehér Miklós Budapest, V. Váczi~ut 80 Gépgyár Séftv.Tér*. Malmokban a kellőművek (transzmissziók), elevátorok, stb. sok hiábavaló lóerőt fogyasztanak, holott az szabadalmai©!! soki és csapágyak alkalmazása nagy erő-és kellőolaj mestakarítással jár. Útbaigazítással, költségvetéssel és rajzokkal készséggel szolgál: VEESEY IE!ií$ oki. gtifrässmftnßk'Bedapnl, HU!, Klsstécstó-sfcsg 11-Telefon : József BS-02, 51-99. Qtlrgör.ycaixo: V tetseyéfe Bndapoafc