Molnárok Lapja, 1926 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-02 / 1. szám
Budapest, 1926. január 2._______ MOLNÁROK ALAPJA* 1u dást, hogy az, átcsapatüregben (b) egy fal lett beépítve, mely a külsőoldalakon behatoló légáramlatot elválasztja, miáltal a két elválasztott légáramlatnak (c) lesz ivónyitásai az átcsapatüregben elhelyezett (d) szabályozócsappantyú segélyével egymástól függetlenül beállíthatók. A szívószekrények az átcsapatfogó rostély felett való kettéosztásából származott az a további előny, hogy a gép csekély szerkezeti változtatással könynyen 4-részűvé alakítható át. E czélból szükséges a szitakeretek,valamint a sziták alatt lévő gyűjtőgaratok mindkét oldalán való kettéosztása, tekintve, hogy ezen esetben4 gyűjtőcsiga alkalmaztatik. Gondoskodni kellett továbbá arról, hogy a termékek összekeveredése meggátoltassák, a levegő egyenletes behatolása biztosítva, a belső tisztítórészekből való mintavétel könnyű legyen stb. Mindezen követelmények oly tökéletes módon lettek megoldva, hogy a négyrészű gépnek 2 kettős géppel szemben semmiféle hátránya nincs. Sőt lényeges előnyei, hogy nem igényel nagyobb hajtóerőt, mint egy kettős gép, a meghajtást illetőleg épen úgy, mint a kettős gépnél, csak egy meghajtás szükséges. Elhelyezése a sima hengerek fölé sokkal könnyebb, mint a kettős gépé és így csigák vagy áthordó-felvonók szükségtelenné, válnak. Beszerzését is megkönnyíti az a körülmény, hogy ára lényegesen alacsonyabb 2 kettős gép áránál. Ezen felsorolt előnyök mellett még egy igen figyelemreméltó körülmény veendő tekintetbe, az t. 1. hogy egy gép felállításával a dara- és derezetisztítás - rendszerrel szaporodik. Ez kétségtelenül lényeges javítás, miután a malomban sohasem lehet elegendő tisztítórendszer, hogy megtisztítsuk azon termékeket, melyekmegtisztításával lényegesen szebb liszteket kapunk, mintha azok tisztítatlanul vezettetnek az őrlőhengerekre. Pl. egy 6 töretőrendszerrel bíró malomban az első töret daráit és derczéit nem vezethetjük a második és harmadik töret daráival és derczéivel, mivel az első töret daráiban rendszerint előforduló piszok, mint csira, konkoly- és bükkönyhéjak stb. a fogaslisztekben meglátszanak. Külön kell vezetnünk a negyedik töret daráit és derczéit, melyekből tökéletes tisztítás után az azokból előállított lisztek egy részét a nullás-, más részét a kettős lisztbe vezethetjük. Ugyancsak tisztítani kellene a második töret daráinak álcsapatait is. Ezekből következik tehát, ha mindezen termékeket tisztítva vezetjük a hengerekbe, nagyobb lesz a fehérliszt-kiőrlés és ha még a kivonatdarák finom átmeneteit a szitáról ismételten tisztítjuk, úgy a duplafogós lisztmennyiség is jelentősen emelkedik. A kereskedelmi malmokban ezen utántisztítás nemcsak a kivonatdaráknál alkalmazható, hanem a nullásdercze, lángdara stb. átmeneteit és átcsapatait szintén tisztítás alá vethetjük. Egy középnagyságú malomban a fentebb leírt négyrészű dara- és derczetisztítógép felállítása teljesen elegendő az átmenetek és átcsapatok tisztítására. Ezen fejtegetéseim után, azt hiszem minden molnár egyetért velem, hogy egy ilyen gép felállítása feltétlenül rentábilis, mivel a termékek javításával elért eredmények biztosítják a gép legrövidebb időn belül való amortizáczióját. Betzler Ferencz «§» ♦ MOLNÁR-ESZMECSERÉK♦ — Közös rovat minden molnárnak — Panaszok az idei lisztre ... Amit a természet és időjárás tönkretesz avagy részben kárt okoz, azt semmikép sem lehet jóvátenni. Legfeljebb minden lehetős eszközzel és tudásunk megfeszítésével is kényszerülünk a bajokon segíteni azon törekvéssel, hogy a hasznosítást és értéket a normális szokások szerinti minőségben minél jobban elérjük. Bennünket, molnárokat, legközvetlenebbül a gabonafélék termési minősége érdekel, mert hiszen tőlünk várja a fogyasztóközönség, de még a saját létérdekünk is, hogy azt, ha még nem oly tökéletes minőségben kerül is hozzánk, minél kifogástalanabbul dolgozzuk fel és abból a szükségletnek megfelelő színű és használható minőségű liszteket állítsuk elő. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a gabonafélék ismerete és tanulmányozása a molnármesterségmegtanulásának és szakszerű gyakorlásának első és legnélkülösíhetetlenebb feltételét képezi; csak azután következik a malom berendezésének ismerete. Molnárnyelven: a jó búza fokozza a versenyképességet, a rossz minőségű pedig redukálja, bonyolulttá teszi. E jelenség bebizonyul az őrlési eljárások egész vonalán, amely éppen azért olyan változatos és folyton fejlődést igénylő, hogy bármely termési idény eshetőségeivel számolva, rendszereinek és eszközeinek tökéletessége által a versenyképesség biztos fokát elérje és megtartsa. Minden termési évben van — bármily sikerült is a termés — itt-ott gyengébb, sőt rossz minőségű gabona is, de elenyészik az általános jobbak között s igy nem is, vagy alig jelentkezik számbavehető panasz a liszt minőségére. Az idei termésminőség azonban, miután az csaknem általánosan nedves és sok helyen csirás lett a kedvezőtlen időviszonyok között, érthető, hogy több panasz fordul elő a lisztre és kenyérsütésre is. Ez mindenesetre elég baj. Kell tehát vele foglalkoznunk. Hasonló kellemetlenségek kikerülése végett keresnünk kell a bajok okát és orvoslását, amely sokféle, de főkép négyféle okból származik. És pedig: 1. a termelő lehet hibás, mert habár nem is tehet a rossz időktől eredő bajokról, de mégis neki van módjában az első mentési munkákat megtenni, hogy gabonája tönkre ne menjen, mert csak olyan lisztet várhat, amilyen búzát visz a malomban. Rendszerint jobbat kap; 2. az olyan mólnak, aki nem ismeri Vagy figyelmen kívül hagyja a recbizott gabona minőségét és nem aszerint őröl, ahogy az kívánja; 3. a malomberendezés, amely nem rendelkezik kellő és helyes felszereléssel a hozott őrlemény minőségéhez,. . 4. a sütő vagy gazdaasszony, aki nem tesz különbséget gyengébb és erősebb minőségű liszt között: vízhozzáadás, kolesütési idő és sütés tekintetében. Ha vesszük, hogy a négy eshetőségnek közös szerepe van a dologban, nem csuda, ha megtörténik a baji. Hossz liszt oka lehet helytelen vagy hosszú raktározás, valamint szállítás alatti sors (megázás, beszívódás, fagyás, stb.), de egy biztos: az, hogy a panaszok fogynak, vagyis azok átmeneti jellegűek. S egy-egy adott esetben egyszer, legfeljebb kétszer fordult elő, mivel úgy a malom, mint a sütők esetleg az első vagy második ténykedést tévesztette el, ami a későbbi vigyázattal rendesen javul. Mindezeken kívül a rossz lisztnek okait jó szakember és csakis a helyszínen állapíthatja meg. Tulajdonképpen nem is a bajok okát megállapítani a fődolog, hanem annak elejét venni. Az idén pl. erre kell figyelni: a koptató s különösen a hámozógép verőléczeit kijjebb kell állítani, hogy intenzívebben dolgozzon, hogy a csirát okvetlen kivegye a búzából, mert a csira a lisztkeveredést elősegíti és a sikert, gyengíti. Inkább több koptatási veszteség legyen, mint rossz liszt. Vizet pedig abszolút semmit, vagy ha a körülmények és berendezés úgy kívánja, csak csekély mennyiséget az idei búzának. Elég gyenge az úgy is. Inkább legyen egy árnyalattal szerényebb a liszt színe, mintsem az úgyis csekély sikértartalom gyengüljön. Törekedjünk minél hidegebben — tehát nem forrón — őrölni és minél rövidebb eljárással és kevesebb lesz a panasz a Lisztekre. Czélszerű félmagasőrlési eljárás. A többféle eljárású és különböző berendezésű félmagasőrlést folytató malmoknak mutatunk be a mellékelt diagramban egy példát. Amely elsősorban azért is érdemelfigyelmet, mert kisebb berendezéssel rendelkező malmot czéloz. Másodsorban pedig csak kétszeri töretéssel, tehát egy menettel teljesen kész munkát végez, megfelelő kezelés mellett, elég gyorsan és kifogástalanul. Munkateljesítménye által — bár az a vidék igényeitől és a búza minőségétől függ — megfelelő hasznot biztosít. Már az is előnye az ily kisebb berendezésnek, hogy ott, ahol kis tételekben is kell a közönségnek őrteni, kevesebb összevegyülése van az egymást követő és különféle minőségű búzának, úgy, hogy néhány kiló különbséggel teljesen a saját búzájából nyert liszteket kaphatja meg, — amire még sok helyen súlyt helyez az őrlető, — nem úgy, mint egy nagyobb, vagyis hosszabb sorozatú berendezésnél, ami könnyen érthető. Elmaradhat a többszöri töretést igénylő visszaöntés vagy vezetés, a sok helyet foglaló molyfészek-tartányok, mivel kétszeri töretés is teljesen elegendő ezen éljírással a búzából a megfelelő darák és fehér lisztek kiválasztására, épp fúgy, mint akenyérliszt és korpa kifogástalan előállítására. Egyúttal időben is nyereségünk van, ami nem megvetendő, főkép a mai viszonyok között. Amint a rajzon látható, a koptató-rendszerről lejött tisztított búza reámegy az első pár rovátkolt hengerre, amely az 1. töretést végzi, innen a sikszita egyik szakaszába terelődik. Annak átmenete megy a másik pár rovátkolt hengerre, mely a 2. töretést végzi, szintén egyik síkszála-szakaszba, amelyről ,az átmenet a kőjáratra kerül, onnan annak szitájába és kész. Az első és második töretek goromba darái egy dupla Reform-darattisztító egyik felére, a finom darák a másik felére vezetve. A tisztított darák az első sima hengerpárra, a daratisztíta átmenete és álcsapatai az első sima henger szitájának átmenetével a 2. sima hengerpárra, ennek szitaátmenete a kőre vezettetik a korpával együttes időrlésre. A lisztek minőségük szerint összevéve, vagy külön rávezetendők egy keverőcsigára, ahol külön-külön, esetleg egységessé keverve lezsákolható. Különös előnye ezeken kívül e kis berendezésnek, hogy 4X, 6X, sőt 8X is törethetünk, ha kereskedelemre is akarunk dolgozni, tehát teljes magas őrlést produkálhatunk. Ez esetben, tekintetbe véve a búzaminőséget (tiszavidéki, dunántúli, stb.) alkalmazzuk a szitabevonatokat, a töretést pedig annak megfelelően 4x6X X fogatjuk, a daratisztító kereteinket pedig esetleg töretenként is kicseréljük. Hasonló czélú őrlési diagrammot többfélekrél lehet elkészíteni, ha meg van adva a meglevő tisztítók, őrlő- és szitálógépek leírása, de a legjobb diagrammoknál is a helyesen végzett szerelés és rendszerbeosztás biztosíthatja a teljes eredményt. (Kaposvár) Medveczky Kálmán , * A szaklapunknak 44. számában foglalt »A molnárság és lisztfogyasztók« czímű vezérczikkben tudomásul hozottra, hogy az őrlelő felek közvetlen a minisztériumhoz fordulnak panaszaikkal. Az ilyen panasz indokolt volna, ha a dolog úgy áll, ahogy az elő lesz adva, de lehet az a panasz ellenkező is. Ilyenkor a dolgot megvizsgálva alaposan, kiderül, hogy nem a malom a Mbás (ami a legtöbb esetben úgy van), hanem az erőltető fél, ami már sokszor bebizonyosodott. Az eröltető fél mindig és minden esetben a malmot okozza: ha a kenyér nem elég szép neki, ha a tészta nem nyúlik, ha a kenyér nem magas, ha a kenyér sütetlen, vagy nyúlós avagy ha a tészta a gyúrásnál ragad, azt mondják, hogy búzaliszt helyett rozslisztet kapott. Elég az hozzá, ha legkevésbbé nem sikerül a kenyér, akkor máréhezhetetlen é rtek is lesz mondva. Hogy a lisztekre mondott panaszok legtöbb esetben az Őröltözök hibájukból erednek, azt már az az eljárás bizonyítja, hogy ha egy malomban visszahoznak hibákkal gyanúsított lisztet és a malom azt a lisztet kiönti és újból a zsákokba ereszti ugyanazt a lisztet, aztán jónak bizonyul. Az ilyen eljárást a molnárság már a régi időben használt és majd mindenkor bevált, fehérségre, nyúlhatóságra is, feltéve, ha a lisztnek nincsenek egyéb kifogásolnivaló hibájuk. Fel kell tennünk, hogy a molnárságnál, illetve a malmászatban az az általános elv, hogy az őröltető felek minél jobban legyenek kiszolgálva, daczára annak, hogy mégis előfordulnak esetek, hogy egyik vagy a másik panaszkodik. Felesleges tehát azokkal a felületes, restelkedő, vagy kenyeret készíteni nem tudó elemekkel bajoskodni, mert az ilyenek mindég is voltak és lesznek is. Átkell térnünk azonban a tárgyalására, hogyan kerülhetők el a malomban történendő hibák, a liszteknek kifogástalan voltán kívül, mert az éppenséggel nem elég, hogy ha a lisztek kifogástalanok. A malomnak oda is kell hatnia, — ami a kiszolgálást illeti — ne maradjon az őrlelőfélnek kívánni, való hátra, vagyis hogy panaszra ne tudjon okot állítani. Ami a kiszolgálást illeti, az több részre oszlik és pedig: akárhogyan van a búza átvétele és a lisztkiadása a malomban bevezetve, annak mindig óvatosan kell történnie, hogy reá ne legyen fogható a malomra, hogy csal, mert úgyis kevés bizalommal viseltetnek e tekintetben a malommal szemben az őröltető felek. Továbbá a lisztek kiadásánál arra különös gond fordítandó, hogy mindenfajta liszt külön zsákba jusson, azaz hogy esetleges zsákhiányi miatt egyik liszt a másik tetejébe lesz öntve, az annak módja szerint megjelölendő, mert a megjelölés hiányában a liszt odahaza összekevertetik, amiből szin műszaki áruk, malom, mezőgazdasági és iparüzemi anyagok üzlete voi Budapest. VI., Gyár-utcza 17 (Bejárat a Szondyutczai oldalon), mint minden más KOJÁRAT. MALOMKŐ Eredeti svéjczi „Dufour“ szitaselyem. Tömüdanyagok. Gépszij. . . szerszámok, szerszámgépek OIBJ» CB ° n V Gőzhenger- EH - Motorg 05 / Traktor-és szerelési anyagok Akkumulátor-telep eredeti „Tudor“ gyártm. Benzin, petróleum, gáz* AkkUltUlátorok üsző KocsiKenSc* szakszerű javítása